Csökkent azok aránya, akik úgy gondolják, hogy vannak a hazai médiában elhallgatott jelenségek, a kormánypárti szavazóknak tetszik a közmédia és a választások közeledtével egyre többen figyelik a közéleti híreket. A másik oldal véleménye és médiája viszont egyre kevésbé érdekli az embereket - derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely friss kutatásából.
A Mérték Médiaelemző Műhely a magyarok tájékozódási szokásait, különösen a közéleti hírek fogyasztását próbálta felmérni, immár másodszor. Az adatfelvételt a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet végezte idén júliusban. A reprezentatív kutatás során 1200 embert kérdeztek meg. (A vizsgálatot tavaly is elvégezték, a 2012-es kutatás részletes eredményeit itt olvashatják.)
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy csökkent azok aránya, akik úgy gondolják, hogy vannak a hazai médiában elhallgatott jelenségek. Tavaly még a megkérdezettek közel 80, idén már csak 74,5 százaléka gondolta így. (Persze ez az arány még így is nagyon magas.) Azok aránya, akik úgy gondolták, hogy minden a valódi súlyához mérten jelenik meg a médiában, 13,5-ról 18 százalékra nőtt. Nem meglepő módon a kormánypártokkal szimpatizálók kevésbé érzékelnek elhallgatott tényeket a médiában.
A válaszadók harmada szerint a média és a politika összefonódásának mértéke növekszik. Azok aránya, akik szerint a helyzet javul, kis mértékben emelkedett tavaly óta. (Akik úgy látják, hogy javult a helyzet, azoknak majdnem a háromnegyede a Fideszre szavazna.)
Szinte valamennyi tévécsatorna vesztett a közönségéből, a legjelentősebb mértékben a közszolgálati csatornák. A két új csatorna közül az RTL2-t viszont sokan említették. Bár még egy év sem telt el az indulása óta, a válaszadók 22 százaléka megjelölte hírforrásként.
Az internetes portálok jelentősége viszont számottevően növekedett. Valamennyi hírportált többen figyelték idén, mint tavaly. Az elemzés készítője, Navratil Szonja kiemelte, hogy a kuruc.info 3 százalékos említettsége kifejezetten magasnak tűnik, hiszen ugyanennyien említik hírforrásként például a Népszabadságot is.
A kutatás szerint az elmúlt évben a rádiók politikai, közéleti műsorainak hallgatottsága is nőtt. A hírrádiók a Lánchíd Rádió kivételével mind tudták növelni a közönség elérésüket. A nyomtatott sajtó válsága nem mélyült tovább, a kutatás szerint a lapok helyzete stagnál. Egyedül a megyei napilapok voltak képesek az elmúlt egy évben növelni az olvasótáborukat. Az országos napilapokat a megkérdeztettek alig említik hírforrásként, a napilapok közül a legmeghatározóbb hírforrás a Blikk.
A közszolgálati csatornák megítélése, ha nem is sokkal, de javult - áll az elemzésben. Azok között, akik szerint a műsorok egyre jobbak a közszolgálati rádióban és tévében, a Fidesz-KDNP szavazói vannak jelentős többségben (55 százalék), az MSZP szavazók aránya csak 8 százalékos.
A tavalyi adatokhoz képest több mint a duplájára emelkedett azoknak az aránya, akik szinte valamennyi információforrást folyamatosan figyelik, vagyis tévéznek, rádióznak, újságot olvasnak és online is követik a híreket. A másik jelentős változás, hogy csak a két kereskedelmi csatornáról tájékozódok csoportjának aránya közel 10 százalékkal csökkent, bár így is a válaszadók több mint felét teszik ki.
Az a folyamat, mely szerint a fogyasztók inkább azokat a médiumokat követik, amelyek a saját véleményüket erősítik meg, tovább erősödött. Ez leginkább a hetilapok fogyasztási adatain látszik, lényegében megszűnt a két tábor közötti keresztolvasás. (Vagyis a fideszesek nem olvasnak Magyar Narancsot, a baloldali szavazók meg Heti Választ.) Továbbra is jellemző, hogy a baloldali médiát figyelők nagyobb arányban követik nyomon a jobboldali médiát is, mint fordítva.