Miért vágtak bele a Virtuózokba?

Závodszky Zoltán: Egyfajta kultúrmisszióként. Egyszerűen eltűnt ugyanis a magyar közéletből a komolyzene, a Nemzetközi Karmesterverseny óta nem látható a tévében semmi ilyesmi, pár hangverseny esetleg felkerült a műsorba, de semmi olyasmi, amiről érdemes lenne beszélni, pláne főműsoridőben. Persze akkoriban még a Kodály-módszer vagy Bartók neve a köznyelv része volt, az iskolai énektanítás is másképp működött, és a tévé is más volt. Azóta más műsortípusok jelentek meg, és valahogy ez a rész elsikkadt. Pedig ha tudnák az emberek, hogy micsoda sikereket érünk el nemzetközi szinten komolyzenében, lehet jobban odafigyelnének rá. 

Koós György: A Virtuózokban is vannak olyan versenyzők, akik fiatal koruk ellenére máris nagyszerű zenészek, egyikőjük egy tokiói versenyen ért el szép helyezést, szó szerint onnan esett be a forgatásra, egy másik Olaszországban szerepelt szépen. De ez csak kiragadott példa, a nézők, meg úgy általában a közélet sem tud arról, hány sikeres, elismert magyar zenész dolgozik külföldön, ahol nagy becsben tartják őket. A kérdésre visszatérve, én személy szerint nagyon szeretem a komolyzenét, és amikor Peller Mariann és Dr. Vadász Dániel megkeresett minket az ötlettel, illetve a kész tervvel, nagyon fellelkesültünk.

Hogyan állt össze a produkció?

KGy: Technikailag és csak a dolog mechanizmusát tekintve,

Meghirdettük a szereplőválogatást, amire - őszinte meglepetésünkre - eljöttek vagy kétezren, aztán voltak úgynevezett direkt castingok is, amikor mi kerestük meg a konzik, a zeneiskolák tanárait, hogy lesz egy ilyen műsor, és ha van olyan tehetséges gyerek a kezük alatt, akivel esetleg lehetne együtt dolgozni, szóljanak.

Volt olyan, hogy valaki nem kért a dologból, mert tévéműsor?

KGy: Olyan volt, hogy óvatosak voltak a tanárok, a szülők, mert a tévéműsorokkal kapcsolatban sokaknak vannak fenntartásaik - ez a kereskedelmi tévén futó műsorok miatt lehet, gondolom. De olyan nem volt, hogy valaki nem kért belőlünk, mert alantasnak tartotta, hogy a tévében szerepeljen. Amikor megvolt a válogatás, a szereplőkkel persze alá kellett írni egy szerződést, pont úgy, ahogy a többi műsorban is, ekkor volt egy olyan eset, hogy az anyuka hozott egy papírt, hogy ők Japánban aláírtak valamit, amikor nyert a gyerek, lesz-e ebből gond. Nem volt.

ZZ: Ez a műsor valóban a tehetséggondozásról szól. Egy komolyzenei karriert felépíteni nem olyan, mint egy könnyűzeneit - ott brandmenedzselésről van szó, nem elég, ha jó az ember, kell hozzá az arc, kell egy stílus, menedzser, ügynök, rendesen össze kell rakni a dolgot, kismillió faktor befolyásolja a sikert.

A Virtuózokban ezt meg lehet mutatni.

KGy: Ami nagyban hozzájárul még a sikerhez, az a zsűri. Egy tehetségkutatót vagy showműsort egy jó zsűri megmenthet, de el is temethet, nekünk viszont óriási szerencsénk van a zsűrivel, mert megvan közöttük az a kémia, amitől mint csoport jól működnek, ráadásul a szakmai hitelük megkérdőjelezhetetlen.

Azonnal a köztévében gondolkodtak? Kereskedelmi tévén megélne ez a műsor?

ZZ: Ha van közszolgálati feladat, akkor az ez, de Peller Mariannék egyébként is egyszerre kezdték el a tárgyalásokat velünk és az MTVA-val. Ez az a műsor, aminek a közszolgálati televízión van a helye, a kereskedelmi tévék kínálatában nem élne meg. Nincs benne bulvárfator, nem olyan könnyed, mint ott látható tehetségkutatók. Egyszerűen ott mást vár a néző egy műsortól, mint amit a Virtuózoktól megkaphat. Ha az egyik kereskedelmi tévén lenne a műsor, a zsűri összetételén is változtatnunk kellene, oda nem ilyen panelt kell összerakni.

Tudomásuk szerint van ilyen műsor más országokban is?

ZZ: Nincs.

KGy: Heteken át kerestünk hasonlót a videómegosztókon és a formátumkatalógusokban, de nem találtunk. Ez egy teljes egészében magyar fejlesztés, amire rém büszkék vagyunk. Nem egyszerű műsor egyébként, tehát műsorkészítői szempontból sok minden nem úgy működik benne, ahogy az szokott a tehetségkutatókban, lehet ezért nem is próbálkoztak még vele.

Megfordult a fejükben, hogy eladják a formátumot?

ZZ: Ez a világ minden műsorgyártó cégénél így lenne természetes - ha van egy olyan produktumod, ami sikeres, azt megpróbálod eladni. Az ötletgazda producertársak a Cannes-i tévés vásárra kivitték, és már vannak érdeklődők rá, de igazán megmutatni, hogy milyen, csak most tudjuk majd, amikor már vannak nézettségi adataink is, és a válogatókon kívüli adások is.

A nézettség annyira azért nem volt jó, a kereskedelmi célcsoportban legutóbb 4,8 százalékos közönségarányuk volt.

ZZ: Szerintem az, hogy a műsornak

Mi azzal, amit hoz, nagyon elégedettek vagyunk.

Mennyire drága műsor ez?

ZZ: Az, hogy mi drága, relatív. Nem kerül többe, mint a közszolgálati tévé hasonló kaliberű műsorai. Számokat nem mondanék, üzleti titok.

A produkció egyébként pont úgy néz ki, mint egy kereskedelmi tévés show. Ez tudatos?

KGy: Abszolút. Azért ne felejtsük el, hogy az országban nem sokan értenek mondjuk a klarinéthoz annyira, hogy meg tudják ítélni, hogy amit hallanak az értékes, jó komolyzenei teljesítmény vagy sem, így

Ezért építettük fel a válogatókat úgy, hogy nem mentek végig a zenedarabok, hiszen aki nincs otthon a komolyzenében, vagy nem hallgat ilyet, annak ez elsőre lehet, hogy túl tömény vagy sok lett volna. Amikor láttuk a kritikákban, hogy ezt kivétel nélkül mindenki megemlíti - és amiatt háborognak az újságírók, hogy szerették volna végighallgatni az előadásokat, tudtuk, hogy jó irányba haladunk. A középdöntőktől már minden előadás az elejétől a végéig hallható.

Az X-Faktor rendezéséhez képest más a Virtuózokon dolgozni?

KGy: Mesélek inkább egy sztorit. A képvágónk, aki ott ül mellettem a vezérlőben, és akivel már hosszú évek óta közösen dolgozom, a második adás felvétele után azt mondta nekem, hogy hétvégén elmegy venni valami rendes hangrendszert otthonra, és elkezd komolyzenét hallgatni. A stábot nagyon jól ismerem, szinte minden műsorban, amit mi gyártunk, ők dolgoznak - mindenki szívügyének tekinti a Virtuózokat, nem csak egy újabb melónak. Én mindenben megtalálom azt, amitől érdekes, jó, más vagy izgalmas lesz, így ebben a műsorban is, és így van ezzel minden kollégám, a fővilágosítótól Szabó Szilárd társrendezőig.

A legnehezebb az benne, hogy egy alapvetően nem túl populáris műfajt kell bevinni a nappaliba úgy, hogy ne csak azok élvezzék, akik amúgy is járnak koncertekre. Ehhez például nagyon nem volt mindegy, milyen hangosítással dolgozunk, hiszen nem pop- vagy rockzenéről van szó, akusztikus hangszerek szólnak a műsorban, amiket teljesen másképp kell hangosítani, mint egy elektromos gitárt vagy szintetizátort. A Magyar Rádió hangmérnökei mikrofonozták be és hangosították a műsort, mert náluk jobban nem ért hozzá senki itthon. A közvetítőkocsijuk ott állt a miénk mellett.

Most egy hetes szüneten van a műsor, utána mi várható?

KGy: Lesznek sztárfellépők, a Two Chellos vagy a Piano Guys, akik pont azt a vonalat erősítik majd a műsorban, hogy a komoly és könnyűzenét simán lehet keresztezni, és hogy az ilyen crossover-produkciók milyen izgalmasak tudnak lenni. A döntő két fordulós lesz, az elsőben a zsűri kategóriánként választja ki a legjobbakat, majd az utolsó adásban a nézők applikációs szavazáson keresztül választhatnak egy végső győztest. Így meglesz a szakmai hitele is a műsornak, de a nézők is beleszólhatnak a végeredménybe.

Folytatást terveznek?

ZZ: A tévében igen valószínűtlen, hogy egy sikeres műsort ne kövessen újabb évad, de egyelőre hivatalos megkeresés még nem érkezett az MTVA-tól. 

A Virtuózok az m1 adásán látható péntek esténként, az adást itt követjük a comment:comon.