Az elmúlt két évben egyébként több különböző pletyka is felmerült az üzlettel kapcsolatban, igaz, homlokegyenest ellentétes értelműek: hol az MTG vette volna meg a TV2-t, hol a TV2 a Viasatot, már követni is nehéz volt, éppen ki kinek tett ajánlatot. Az MTG egyébként - legalábbis Szabó András szerint - az utolsó pillanatig kivárt és csak akkor döntött az eladás mellett, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy sehogy nem tudnak a második helyre odaférni, illetve a piaci környezet sem olyan Magyarországon egy nagyobb tranzakció lebonyolítására. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy az MTG próbálta megvenni a TV2-t, de nem sikerült nekik.

Az MTG célja nem a kábelpiaci második hely volt, hanem egy markáns hely elfoglalása az RTL és a TV2-mellett. A Viasat lefedettsége 86,3 százalékos országszerte, így nyugodtan lehet országos tévének nevezni, viszont eredményeik alapján kábelcsatornának számítanak.

Ezen nagyon nem kell csodálkozni, hiszen a két nagy kereskedelmi tévé 4-5 milliárdos forintra rúgó, helyi gyártásra szánt büdzséjével nem lehet versenyezni, márpedig előrébb jutni ezen a piacon csak így lehet - a jelenleg elérhető 100-120  magyar nyelvű adó közül nehéz kitűnni vásárolt tartalommal, hiába van szó olyan prémiumkontentről, mint a Helyszínelők, aminek epizódjait továbbra is a Viasat3 mutatja be leghamarabb Magyarországon. Az elmúlt két évben viszont a nagy médiacégek alaposan belehúztak a magyarországi terjeszkedésbe, hiszen megjelent a Viacom-csoport a Paramount csatornával, a Fox beindította a FOX Hungary-t, az AMC pedig felvásárolta a Chello Mediát, amivel hat olyan tévécsatornája lett, mint a Spektrum, a Sport1 és Sport2 vagy az MGM, amit azóta AMC-re kereszteltek át. 

Az elmúlt egy- másfél évben az MTG többféleképpen igyekezett piaci részesedését növelni, a tévé mellett a digitális médiában is aktívabbak voltak, mint korábban - Bulgáriában például a helyi Sanomát felvásárolva lettek piacvezetők, és a Baltikumban és Csehországban is ebbe az irányba mozdultak el. Ez a tudatos stratégia viszont Magyarországon - különböző okok miatt - meghiúsult, így nem maradt más választás, mint az eladás. Szabó szerint a csatorna több ziccert is kihagyott, például az Éden hotelt is azért vesztették el, mert nem építettek az első két évad sikerére, de ez általában is jellemző volt a tévére, hiszen a tévé mindig is innovatívnak számított, náluk jelentek meg az első összeköltözős reality műsorok (A bár, A farm) és később is olyan formátumokat vezettek be a magyar piacra sikerrel, amivel a többi tévé akkor meg sem próbálkozott, vagy csak később (pl. Masterchef, amit Konyhafőnök néven az RTL is elindított, vagy a Kitchen Nightmares, amit Nagy étteremátalakítás címen a Viasat vitt, majd most Konyha ördöge címen támad fel a TV2-n).

A hogyan továbbról Szabó András úgy tudja, hogy a Sony szándéka a Viasat brandjének továbbépítése, és szerinte egyelőre nincs szó arculatváltásról (szép szó, tulajdonképpen annyit tesz, hogy a Viasat3 és Viasat6 arculatát, logóit, grafikai elemeit nem bántaná a Sony, és nem igyekezne az AXN brandhez kompatibilissé tenni), és tudomása szerint a vállalat alkalmazottait sem bocsátják el. A csatorna élő szerződéseit, exkluzív tartalmait természetesen továbbra is megtartják, és Szabó András azt is remélte, hogy a saját gyártási kapacitás is megmarad, sőt, építenek majd rá, hiszen a háttér, a szakembergárda rendelkezésre áll, egy nagy reality-műsort éppúgy le tudnak bonyolítani, mint egy heti egy adással jelentkezőt.

A Viasat-csatornák és az AXN-adók egymás mellett egyébként simán megélnek, vélte Szabó, mert más közönséghez szólnak: az AXN általánosabb, szélesebb réteget megcélzó tévé, a Viasat bevállalósabb, olyan tartalmakat is műsorára tűz, ami az AXN-csatornákon nem biztos, hogy megélnének. Ezt persze arról az oldalról is meg lehet közelíteni, hogy míg a Viasat csak erre a piacra vásárol, az AXN-nél az egész kelet-európai központ Budapesten van, így sokkal több mindent tekintetbe kell venniük a beszerzéseknél. Erről már John Rossiter, az SPT Networks, azaz a Sony közép-kelet európai vezérigazgatója beszélt az Indexnek.

Az üzletről, mármint az anyagi részéről Rossiter értelemszerűen nem nyilatkozhatott, de  nagyszerűnek tartja, mivel lehetőséget nyújt a cégnek, hogy tovább terjeszkedjen a magyar piacon, olyan területeken, ahol mind a közönség összetételében, mind a tartalomban van mit fejlődniük. Az SPT számára egyre fontosabb lesz a reklámpiac (amiről pont a napokban derült ki, hogy a többéves visszaesés után 2014-ben lábra kapott, és a pozitív folyamatok várhatóan idén is folytatódnak) és a Viasat megvásárlásával szélesíthetik a célcsoportjaikat, és nagyobb bevételre tehetnek szert.

A Viasat és az AXN azért is fér meg egymás mellett a piacon, egy cég égisze alatt, mondta Rossiter, mert a két adó nem tekinthető egymás közvetlen konkurenciájának. Az AXN főleg drámasorozatokra szakosodott, míg a Viasat egy általánosabb szórakoztató csatorna, aminek, legalábbis ha a Viasat3-at nézzük, főleg a 18-34 közötti nők számítanak célcsoportnak, és eleve sokkal szélesebb palettáról válogattak a programstruktúrában, mint az AXN.

vélte a vezérigazgató, hiszen ez a felállás nagyban hasonlít arra, amit más piacokon alkalmaz a cég. Ami a szervezeti felépítést illeti, a Viasat az SPT Networks, pontosabban a közép-kelet európai részleg, és annak vezetője, John Rossiter alá tagozódik be, de a napi működésre vonatkozóan még túl korai lenne konkrétumokról beszélni. A szándék mindenképpen az, hogy a két cég egy fedél alá kerüljön (az itthon AXN néven emlegetett SPT Networksnek információink szerint 150 alkalmazottja van, akik az egész közép-kelet európai piacért felelnek, és az Eiffel-téren található irodaházban dolgoznak, a Viasat 25 fős gárdája pedig egy Váczi úton álló épületben található egyelőre), és idővel a két arculat egységesítésére is sor kerülhet, a lehetőségek felmérése már megkezdődött.

Rossiter a Viasat3 brandet igen erősnek tartja, a köztudatban benne van, a nézők, a hirdetők ismerik, így elhamarkodott döntést biztos nem fog hozni. Az állományban sem várható változás, erősítette meg Szabó András szavait az AXN vezetője, és azt is hozzátette, hogy

Az AXN Lengyelországban tavaly mutatott be egy saját gyártású sorozatot, amit a magyar nézők is láthattak már (Gyilkosság a parton címmel), és a helyi siker miatt tovább akarják erősíteni ezt a vonalat. Egy háromrészes krimisorozatról van szó, amit a műfaji sajátosságok miatt könnyen adaptálható bármelyik piacra, és aminek a hazai gyártását is fontolgatják. Mivel a Sony minőségi drámasorozatokban utazik, így nem elképzelhetetlen, hogy a magyar piacon is jelentkezni akarnak majd egy komolyabb sorozattal, de erről Rossiter még nem tudott semmi konkrétumot mondani (a beszélgetésre a Viasat-felvásárlás után pár nappal került sor). 

A Viasat megvásárlásának egyik oka az volt, hogy a csatorna sorozat- és filmkínálata erős, minőségi, exkluzív tartalmakat kínálnak, amiket a Sony szívesen lát saját portfóliójában. Azt egyelőre Rossiter nem tudta megmondani, sor kerül-e bármiféle tartalmi átrendeződésre, azaz kerülnek-e át az AXN-re Viasat-sorozatok és fordítva, de nem tartja elképzelhetetlennek azt, hogy a Viasat3 és Viasat6 műsorstruktúráját összehangolják az AXN-adókéval, de természetesen előtte a hosszú távú szerződéseket alaposan megvizsgálják majd. A Viasat felvásárlását a Gazdasági versenyhivatalnak még jóvá kell hagynia, de ez csak formaság, illetve ez a hivatali út, amit be kell tartani, semmi nem veszélyezteti a megállapodást, amivel a Sony 7 százalék körüli piaci részesedésre tesz szert Magyarországon.