A sütőt ezúttal a Sony Pictures Los Angeles-i stúdiójában, Culver Cityben fűtötték fel az utóbbi időben inkább már csak a botrányairól híres Justin Bieber számára.  De a Roast of Justin Bieber felvétele során éppen a botrányhőst volt a legnehezebb belelátni a megszeppent, fiatal énekesbe, aki az egész forgatáson egy gyámoltalan karácsonyi pulyka aktivitásával tűrte, ahogyan rövid, de annál velősebb pályafutását darabokra szedjék a tapasztalt hírességek. 

Délután háromra kellett bemenni a Sony filmgyárba, az utcán végig limuzinokra sikoltozó, kipirult arcú tinilányok sorakoztak. A kapun belül csak fokozódott a hangulat, mert a vörös szőnyeg mellé (ami ezúttal fehér volt egyébként) több tucat gondosan válogatott, igen esztétikus külsejű amerikai fiatalt ültettek a show szervezői, akiknek természetesen megadott időközönként, vezényszóra kellett transzba esniük. Négykor még csak gyakoroltak, a sztárok öt körül kezdtek érkezni. A Comedy Central nagy sikerű  sztáralázó tévéshow-ja, a Roast 1998 óta hódít az Egyesült Államokban, és majdnem olyan nagy médiafelhajtás övezi, mint az Oscart. 

A bevonuláskor Justin Bieber kék színű öltönyében, zavart mosolyával inkább nézett ki érettségiző diáknak, aki annyira izgul, hogy be van nyugtatózva. Kiosztott pár autogramot, néhány lánynak pacsit adott, de a formális mutatványok után a három  kísérője olyan szorosan fogta közre, hogy legközelebb már csak a színpadon lehetett látni. 

Becsléseim szerint százötven-kétszáz fotós tolongott a vörös (fehér) szőnyegnél, ami annyira vakítóan fénylett, hogy az érkező sztárok egyre csak hunyorogtak. A sztárvagonhoz gyors egymásutánban érkeztek az est fellépői, úgyhogy percekig egymásra torlódva tébláboltak, mint egy munkahelyi cigiszünetben. A legmogorvább Chris D’ Elia volt, aki talán már a szerepébe helyezkedett, ezen az estén ugyanis rá osztották a fekete humor kategóriát. Az est házigazdája, Kevin Hart „Roast Master” is hangulatban volt, mindenkivel viccelődött. Amikor megérkezett Shaq, a 216 cm magas exkosaras, a szó szerint a derekáig érő Kevin mindenki szórakoztatására paskolni kezdte Shaq pocakját. 

A stúdió kékes fényben úszott, tükörként csillogott a színpad, és a különböző szinteken többtucatnyi kameraállás sorakozott. Körben lelátók, a színpad előtt elegánsan terített körasztalok az eseményre feliratozott borokkal. Bár a lelátóra szólt a jegyem, a rendészek nem tessékeltek fel azonnal a kakasülőre, így körbejárhattam a termet, és még a színpadra is felmentem egy percre. Sokan azt hiszik a Roastról, hogy a hírességek nagyrészt improvizálnak, de ez nem így van! Egész szerzői csapat dolgozza ki  precízen a poénokat, amit aztán meggyőzően adnak elő a hírességek. Nem is keveset gyakorolnak: Karen McCullah-tól (a Doktor szöszi írójától) tudtam meg a minap, hogy Chris D’ Elia és Natasha Leggero például közös esten tartottak nyilvános főpróbát a Sunset Blvd. egyik stand-up bárjában a show előtt pár nappal.

Mikor megtelt a terem, hangosbemondón kérték az embereket, hogy mindenki foglalja el a helyét, és végre kezdetét vette a forgatás. A több száz fős stáb minden tagja elképesztően profin és precízen vette az akadályokat a hírességektől kezdve a teremőrökig. Olyan volt, mintha nem tudnának hibázni. Kevin Hart szövege pontos volt, a kivetítőn láttuk a kameraképeket, a tökéletes vágásokat, a tiszta képeket, a zene mindig időben érkezett, semmiféle technikai probléma nem adódott. 

A négyórás forgatás négy részben zajlott, minden óra után szünetet tartottak, ekkor a szereplők helyet cseréltek a fotelekben, és kinyújtóztatták a végtagjaikat. A közönséget addig zenével szórakoztatták, a lelátón ülőkhöz is pincérek érkeztek. Az egyik szünetben koktéllal, a másikban Justin Bieber-pizzával, majd pattogatott kukoricával kínálták a vendégeket. 

Fontos eleme a Roastnak, hogy nemcsak Justin Biebert perzselik folyamatosan, hanem egymáson is köszörülik a nyelvüket a meghívottak. Az írók tematikusan rakták össze, építették fel a karaktereket. Natasha Leggerónak például a csípős nyelvű szexi lány szerep jutott. Kevin Hart úgy mutatta be, hogy : „Sok férfi azt gondolja, hogy a nők nem viccesek, addig, amíg nem találkoznak Natashával… Natasha, emlékeztetsz az anyámra… azzal a különbséggel, hogy őt nem akartam megfektetni.”

Chris D’ Eliának a fekete humor jutott, a tavaly autóbalesetben meghalt Paul Walker nevének említésére fel is hördült a terem. Először azt hittem, hogy mégis túllőttek a célon az írók, de a közönség reakciója bele volt építve a poénba, hiszen máris ott volt rá a válasz, amit az emberek már nem tudtak nem poénnak venni: „Most miért? Igazán jól megy neki… most jön ki az új filmje!” Később Chrisről elhangzott:  „Chris azért van velünk, mert ő Justin kedvenc komikusa… Na ez kb. olyan, mint Shaq kedvenc költője.”

A rapper Ludacrisnek is beszóltak: „Az a hír járja, hogy kiadja az első zenei cd-jét.” Snoop Doggot szinte mindenki a korával és a külsejével húzta. Talán Jeffry Ross jegyezte meg, hogy „ugyan csak 65 éves, de többnek látszik, nem öregszik túl szerencsésen”. Ez mondjuk nem annyira tetszett Snoop Doggnak. De persze mindenki forgatott egyet a sült malac Justinon is, aki a fotelbe mélyen belesüppedve fogadta az újabb és újabb perzselést, hol csak bambulva, hol zavart mosolyával. A drogügyei, autóbalesetei mellett a leginkább a volt barátnőjével szurkálták.  „És az milyen érzés volt, hogy a barátnődnek hamarabb nőtt bajusza, mint neked? “

Justin meg csak pirult-pirult, de teljesen azért mégsem égett le, csupán a botrányaiból keresett annyi pénzt két év alatt, hogy az egyik legfiatalabb és leggazdagabb celeb lett az USA-ban, most meg olyan szelíden ült a színpadon, hogy minden rázúdított poén lepergett róla. És még annyira fiatal – ha ilyen rövid idő alatt kiérdemelte a Roastot, akkor pár év múlva biztosan újra megvendégelik majd egy jó kis cikizésre.