Meglepő adatokat találtak a német történészek a legrégebbi és legismertebb amerikai hírügynökségről, az Associated Pressről: az idén 170 éves AP nemhogy nem szakította meg a kapcsolatot a Harmadik Birodalommal a 30-as években, de évekig kollaborált a náci rezsimmel - írja a Guardian. Az érdekes tanulmányt Harriet Scharnberg, a hallei Martin Luther University professzora publikálta a patinás Studies in Contemporary History szaklapban.
Eddig az volt az alapvetés, hogy Hitler 1933-as kancellári kinevezése és az NSDAP megerősödése a nyugati lapok alkonyát jelentette Németországban. A brit Guardian tudósítóit például már ebben az évben kitiltották az országból, 1935-re pedig a Keystone és Wide World Photos németországi irodáit is be kellett zárni, mivel az ottani zsidó származású külföldi újságírókat rendszeresen támadások érték.
egészen az Egyesült Államok 1941-es hadba lépéséig. Egyedüliként megmaradt nyugati hírügynökségként persze máris könnyen érthető, miért emlegették magukat az Associated Press munkatársai úgy, mint
az újságírószakma tengerészgyalogosai, akik mindig elsőként érkeznek a frontra, és utolsóként távoznak onnan.
A New York-i székhelyű AP 1941-ig egy kölcsönösen jövedelmező, kétoldalú megállapodást kötött a nácikkal - írja Scharnberg. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hírügynökség alapelve is a hírhedt Schriftleitergesetz-törvény lett, azaz az amerikai újságírók is betagozódtak a náci propagandagépezetbe:
nem közöltek le egyetlen olyan hírt vagy fotót sem, ami rontotta volna a Harmadik Birodalom presztízsét a német határon belül és azon kívül.
Hogy az együttműködés zökkenőmentes legyen, a nácik az NSDAP propagandaosztályáról delegáltak újságírókat és fotósokat az Associated Presshez. Kiderült, hogy ilyen beépített ember volt például a Hitlerhez közel álló, SS-tag haditudósító, Franz Roth is, akinek a hivatalos AP-fotóit a nácik propagandalapja, a Völkischer Beobachter is leközölte. Roth jegyzi többek között az ukrajnai lvovi börtönudvaron fekvő holttestekről készített, hírhedten felkavaró képeit, amelyek a Vörös Hadsereg és az NKVD-tisztek kegyetlenkedésének bizonyítékaként járták be 1941-ben a világsajtót.
Emellett hivatalos AP-fotókkal jelent meg több náci propagandakiadvány is a '30-as években, többek között a Der Untermensch és a The Jews in the USA is.
Harriet Scharnberg tanulmányának megjelenése után a New York-i hírügynökség hivatalosan eltávolította a saját archívumából a náci Franz Roth fotóit (bár szoftverproblémák miatt azok a mai napig megtalálhatók az adatbázisban). Az AP szóvivője ugyanakkor hivatalos közleményben cáfolta, hogy a hírügynökség kollaborált volna a nácikkal, azt viszont elismerte, hogy a németországi munkatársaik óriási nyomás alatt dolgoztak 1932 és 1941 között, de szerintük
mindig pontos, és objektív tájékoztatás folytattak a sötét és nehéz időkben.
A hírügynökség most történészek segítségével fogja megvizsgálni a korszakot, hogy teljes képet kaphassanak a Harriet Scharnberg által leírtak valóságtartalmáról.
Az AP egyébként nem először keveredik kollaboránsgyanúba és diktatúrák közelébe: 2012 óta ez a nyugati hírügynökség az egyetlen, amelynek már hivatalos is van irodája a kommunista Észak-Koreában.