Egy esetleges sztrájk azért lesz nagyobb érvágás ez a sorozatok esetében, mint a filmeknél, mert ott rövidebb az átfutási idő. Egy film forgatókönyve akár éveken át is heverhet egy stúdiófőnök asztalán míg elkezdenek foglalkozni vele, és amit május 2-től írnának, abból forgatás nemigen lesz év vége előtt, bemutató meg jövőre, esetleg csak 2019-ben - a tévében viszont folyamatos a körforgás, a májusban íródó forgatókönyvből októberre tévében látható epizód lesz, mint mondjuk a The Walking Dead esetében, aminek nyolcadik évadát éppen május 1-jén kezdik gyártani. Minden egyes nap, amikor az írók nem írnak, egy újabb nappal rövidíti meg a forgatásra rendelkezésre álló időt, így aki ősszel tévézni akar, az nagyon drukkoljon, hogy a következő öt napban az írók és a velük szemben álló producerek megegyezzenek egymással.

A sorozatok mellett érintettek a napi talkshow-k és az olyan, hetente jelentkező varietéműsorok, mint a Saturday Night Live, ezekben ugyanis a viccektől a műsorvezetők monológjáig mindent meg kell írni, és ennek hiányában műsor sem nagyon van. Leáll Colbert, Kimmel, Fallon és a Daily Show, és nem lesz Last Week Tonight with John Oliver sem. Természetesen a napi szappanoperák sem folytatódnak a sztrájk alatt, és azok a sorozatok, amiket nyáron kívánnak bemutatni a network tévék, nagyon szar helyzetbe kerülnek, ezek közül sokat ugyanis most forgatnak, és nem egy esetben nem zárták még le a nyárra tervezett 10-13 rész munkálatait.

Nem érinti a sztrájk a reality-műsorokat (az írókat itt szegmens producernek vagy egyszerűen csak vágónak könyvelik el), valamint azokat a network-sorozatokat, amiket most láthatunk éppen a tévékben, hiszen ezeket már leforgatták, vagy ha nem, akkor a forgatókönyveiket május 1-ig tuti leadják, hogy a forgatás (viszonylag) zökkenőmentesen folytatódhasson. Azaz nem lesz kevesebb Agymenők- vagy Gyilkos elmék, meg lehet nyugodni. Szintén jobb helyzetben vannak a streamingszolgáltatók (pl. Netflix, Amazon, Hulu) és a kábeltévék (pl. HBO, TNT, USA) sorozatai, hiszen ezek a cégek nem a megszokott, az országos tévékben kialakított menetrend szerint haladnak, hanem egész évben forgatnak.  A Fargo 3. évada most debütált ugyan, de a forgatással már nagyjából végeztek, ahogy dobozban van a Twin Peaks, a Trónok harca, az Orange Is The New Black, az Orphan Black, az American Gods, az Outlander és a Preacher új évada is.

Az őszre tervezett, nálunk is népszerű sorozatok közül a The Walking Dead mellett az American Horror Story és a Jessica Jones következő évadait érinti leginkább a sztrájk, de bajban lesz az ABC-re érkező Inhumans című Marvel-sorozat és a Star Trek Discovery is, mindkettőt mostanában forgatják. Ez csak akkor érvényes, ha a sztrájk gyors lesz, és nem tart három hónapig, mert akkor oda a nyár, szeptemberre egy új epizód forgatókönyvét sem adják le, így semmit sem lehet majd forgatni, november előtt nem lesz új tartalom a tévében. A sorozatok évadait ez drasztikusan lerövidítheti majd, ha csak a The Walking Deadből indulunk ki, a szokásos 16 helyett jó, ha tízet le tudnak forgatni.

Az eddig felvázoltak a legrosszabb eshetőséget tükrözik, és a 2007/08-as sztrájkból indultak ki, de van egy nagy különbség a mostani és az akkori események között: 2007-ben novemberben kezdték a sztrájkot, ami 100 napon át tartott, és a tévéipar menetrendjében nagyon fontos időszakban került rá sor. A network sorozatok rövidített évadokkal tértek vissza, a sztrájk után nem volt olyan sorozat, amit nem érintett volna a leállás. A Prison Break harmadik évadának második fele teljesen elmaradt (abból lett a negyedik évad), nem folytatódott a Terminator-sorozat, a The Unit, a Lipstick Jungle, a Friday Night Lights vagy a Las Vegas új évada, és a sztrájk miatt állt földbe a Hősök, sőt, a Golden Globe-gála is elmaradt, hiszen nem volt író, hogy megírja a vicces felkonfokat.

A többi sorozatból sem sikerült teljes évadot forgatni, amibe kész csoda, hogy az olyan sorozatok, mint az első évados Agymenők vagy a Breaking Bad nem rokkantak bele, sőt, utóbbi esetében a sztrájk kifejezetten jót tett a sorozatnak, aminek második évada után indult be igazán a népszerűsége. A Lost írói is azt nyilatkozták, hogy a sztrájk miatt kimaradt két epizód pont jól jött nekik, mert a 4. és 5. évadot meg tudták toldani egy-egy résszel, és ez segített a kerek történetmesélésben, már ha a Lost esetében erről lehet ilyenről beszélni. 

A filmipar relatíve olcsón megúszta a 2007/08-as munkabeszüntetést, a nagy költségvetésű filmek közül a Transformers 2-t és és az X-Men kezdetek: Farkas esetében lehetett kimutatni közvetlen hatást, hiszen mindkettőnek siettetni kellett az előkészítését, és lehet, de persze nem bizonyítható, hogy ennek következtében lett olyan a forgatókönyvük, amilyen. A Star Trek-reboot is megszenvedte a sztrájkot, hiszen a forgatása pont akkor zajlott, amikor az írók nem dolgoztak, márpedig egy forgatókönyvet a kollektív szerződések értelmében csak szakszervezeti tag írhat át, így J.J. Abrams rendező nem nyúlhatott bele a könyvbe.

A Star Trek még szerencsés is volt, a Quantum csendje című James Bond-film stábja már nem annyira. A film forgatókönyvét ugyanis szó szerint a sztrájk kezdete előtt félórával adták le az írók, de ez közel sem a végleges verzió volt. Marc Forster rendező később azt nyilatkozta, hogy amikor elolvasta, az első gondolata az volt, hogy kiszáll a film forgatásából, mert amit kapott, az egy "fapados" vázlat volt. Daniel Craig, James Bond alakítója pedig egyenesen azt mondta, hogy szarban voltak, mert a jelenetek előtt beszélték át a változásokat (hivatalosan ugye nem írhattak bele semmit), és ez elég nagy káoszt eredményezett például a kontinuitás fenntartásában.  

Az amerikai film- és tévéipar szigorú szabályok szerint működik. Az egyik oldalon ott áll az AMPTP nevű szövetség (Alliance of Motion Picture and Television Producers), ami 357 tévés és filmes producert tömörít, és az iparág egyik hivatalos szerve, az, ami a gyártást képviseli. A másikon a különböző szakmák szakszervezetei, van külön a rendezőknek, színészeknek, íróknak, stb., és nagyon leegyszerűsítve a dolgot, aki nem tagja a szakszervezetnek, az nem kap melót. Az írókéban összesen 22 000-en vannak (a két partnak külön szakszervezete van), fizetik a tagdíjat, amiért cserébe a céh (a két kifejezést az esetükben felváltva használják mindenütt) képviseli az érdekeiket, és közi meg azokat a kollektív szerződéseket a producerekkel melyek garantált minimumfizetést biztosítanak minden tagnak.

Ezek a szerződések, melyek a beosztástól függően meghatározott minimumbérek mellett kismillió mást is szabályoznak a külföldi vetítések, a kábeles ismétlések után járó jogdíjaktól az internetes sugárzásból az íróknak fizetendő részesedésig, határozott időtartamra szólnak, és a legutóbb, 2008-ban kötött megállapodás most, április 30-án jár le. A minimálbérnél az írók 3 százalékos emelést szeretnének, a producerek viszont csak 2 százalékot adnának - ez az egyik olyan pont, amiben az egy hónapja tartó tárgyalások során nem tudtak dűlőre jutni (ez évad szinten úgy 350 millió dolláros különbséget jelent), de vannak még más neuralgikus pontok is. 

Az írók azért szeretnék, ha a stúdiók átalakítanák a 2008-ban érvénybe léptetett fizetési struktúrát, mert azóta a tévéipar nagymértékben átalakult, a sorozatok nagy többsége ma már nem 22-24 részes évadokkal számol, hanem 8-13 részesekkel, és ugye kevesebb epizód = kevesebb pénz. A helyzetüket tovább nehezíti, hogy a mostanában forgatott sorozatok már nem ugyanazon a futószalagon készülnek, mint korábban, sokkal filmszerűbb, igényesebb tartalom kerül a tévébe vagy a streamingszolgáltatók oldalaira, így hiába van kevesebb epizód, a szerződések időtartama nem lett sokkal rövidebb, és az írók addig, míg egy szérián dolgoznak, nem mehetnek át egy másikhoz. Ez is része a követeléseknek, azaz a kizárólagos, röghöz kötő szerződések átírása. Az átlagfizetés egyébként csak az elmúlt két évben 23 százalékkal lett alacsonyabb az írók esetében, amit érthetően húsba vágó problémaként élnek meg.

A másik nagy bevételkiesés az ismétlések és utósugárzások után járó részesedés ami egykoron egész szépen hozott a konyhára, de egy ideje már csak alig - annyi új tartalom van, hogy az ismétlések már korántsem jelentenek olyan vonzó, olcsó kontentot a terjesztőknek, mint korábban. Ami a filmes részét illeti a dolognak, az írók problémája, hogy egyre kevesebb készül belőlük, így kevesebb a meló is, a DVD-piac pedig olyan rohamosan szűkül, hogy az eladott lemezek után járó részesedést sem lehet már számottevőnek nevezni.

A harmadik nagy terület az egészségbiztosítási hozzájárulás, ami az USA-ban (is) kiemelt fontosságú, Trump egészségügyi reformpróbálkozásait látva még inkább. Az írók kérése az, hogy a cégek a tb-alapba magasabb összeget fizessenek be a munkavállalók után, és amikor a producerek a nehéz gazdasági helyzetre hivatkoztak, rámutattak, hogy például a CBS elnöke tavaly 22 százalékkal többet keresett, mint egy évvel azelőtt - 70 millió dollárt.  Egy biztos: a sztrájk senkinek nem használ, legalábbis rövid távon nagyon nem. A 2007/08-as munkabeszüntetés 100 napig tartott, és az iparnak 2,1 milliárd dollár kiesést jelentett, legalábbis a Milken Institute nevű cég felmérése alapján. A producerek számítása szerint az íróknak ezalatt 287 millió dollárt kellett volna kifizetniük, ennyi állt a kvázi plusz oldalon. A WGA történetében 1988-ban volt a leghosszabb sztrájk, az 155 napig tartott. Ez a veszély most nemigen fenyeget.

Azt, hogy lesz-e sztrájk, egyelőre nem lehet tudni, a tárgyalások folyamatosan zajlanak, de a WGA (az írók szakszervezete) képviselői rendelkeznek a tagság felhatalmazásával (96,3 százalékos a támogatottság) arra az esetre, ha nem születik megállapodás május 1-jén éjfélig. Az írók egyébként sikeresnek ítélték meg az  előző sztrájkot, hiszen akkor került be a kollektív szerződésükbe a streaming-platformokon vetített tartalom után járó jogdíj, ami nélkül a Netflixre és társaira gyártott tartalmak után az íróknak egyénileg kellene érvényesíteni érdekeiket, ami sokkal nehezebb, mint amikor egy 22 000 főt képviselő szervezet áll mögöttük.