Index Vakbarát Hírportál

Thuróczy Szabolcsnál nincsenek tabuk

2017. október 29., vasárnap 09:57

Halál, gyász, eltitkolt bűnök, drog-, alkohol-, játék-, vagy éppen fitneszfüggőség, swingerezés, BDSM (kötözés-fegyelmezés, dominancia, szadomazo), nemváltó műtétek - csak néhány téma azok közül, amiket a Spektrum új dokumentumfilm-sorozata körüljár. A Tabukról tabuk nélkült azért készítették, hogy nyilvánosságot kapjanak olyan témák, amikről mindenki tud, így vagy úgy szinte mindenkit érintenek, de amelyekről még ma sem tudunk vagy merünk nyíltan beszélni. Vagy ha mégis szóba kerülnek, például egy tévéműsorban, akkor általában szakértők elemzik őket. A Tabukról tabuk nélkülben viszont maguk az érintettek beszélnek, kevés kivételtől eltekintve névvel, arccal. (Minden részhez forgattak egy kibeszélőt is Tabukról tabuk nélkül – Beszéljük meg! címmel, ezekben közéleti személyiségek, pszichológusok, addiktológusok, terapeuták elemzik a látottakat.)

A hat, közel egyórás részben a következő témák szerepelnek:

Nemcsak a szereplőválasztás, hanem a műsorvezető-riporter szerepe is rendhagyó a sorozatban. A Tabukról tabuk nélkül házigazdája Thuróczy Szabolcs színész, aki legtöbben talán az HBO Aranyélet című sorozatából ismerhetnek.

Thuróczy nem egyszerű műsorvezető, aki felkonferálja a következő szereplőt, hanem ő a riporter is, aki kérdezgeti őket.

Emellett beszél a saját tapasztalatairól, félelmeiről, emlékeiről is. Nem próbál profinak tűnni, nem titkolja el, ha megérinti egy helyzet, vagy ha szorong valamitől. Például mielőtt belép egy krematóriumba, aggódik, hogy fogja bírni, lesznek-e szagok, ahogy bárki más tenné.

Az első rész rögtön egy olyan felütéssel nyit, amin aztán nehéz is túllépni. Az év elején meghalt fotós, Burger Barna és a családja beszélnek a haldoklásról. Burger izomsorvadással járó ALS betegségben szenvedett, ezt a betegséget nem lehet gyógyítani, legfeljebb a tüneteket enyhíteni. Elképesztő bátorsággal és őszinteséggel mesél arról, hogy milyen érzés tudni, hogy mennyire kevés ideje van hátra, hogy nem láthatja felnőni a gyerekeit. (Burgeréknek négy gyerekük van.) “Apa, csak arra figyelj, hogy meggyógyulj, mielőtt meghalsz!” idézi kislányát, aztán arról beszél, hogy mennyire számít minden perc, amit a még a gyerekekkel tölthet, így az is féltékenységgel tölti el, ha a lánya éppen nem akar odamenni hozzá, mert játszik.

A Burger család nyíltsága olyan erősen érinti a nézőt, hogy egy ideig nehéz az utána következő szereplőkre koncentrálni. Pedig a készítők nagyszerű karaktereket találtak, többek között egy jógázó, végtelenül nyugodt boncmestert. Ő ma azzal foglalkozik, hogy holttesteket szépít meg, hogy a ravatalon kevésbé legyen megrázó a látványuk.

És miközben az ember idegeit olyan kifejezések borzolják, mint a hullavarrótű, néha még nevetni is lehet.

Igaz, az epizód ekkor már inkább a halál technikai és nem a lelki részével foglalkozik. Aztán hirtelen megint érzelmi hullámvasúton találjuk magunkat, amikor egy krematóriumi dolgozó arról beszél, hogy a nagymamáját is saját maga hamvasztotta el, de az édesanyját már nem engedték neki a kollégái. Attól tartottak, hogy később visszaütne ez az emlék.

A halállal foglalkozó részhez képest sokkal kevésbé éreztem tabutörőnek a szexualitással foglalkozó epizódot. Egyszerűen azért, mert ez kisebb tabu, ha nem is teljes nyíltsággal, de ezekről a kérdésekről mégis többet beszélünk. Az a swingerező pár például, akiket bemutat a film, évek óta blogot vezet az élményeiről. Igaz, ezt eddig név nélkül tették, itt viszont névvel és arccal is vállalják magukat. Náluk sokkal meglepőbb a poliamor közösség néhány tagja. Ők abban hisznek, hogy egyszerre több emberbe is lehetünk szerelmesek, és tarthatunk fenn nemcsak szexuális, hanem érzelmi kapcsolatot velük. Alapelvük az őszinteség, mindenkinek tudnia kell mindenkiről. Sajnos arra nem tér ki a film, hogy mi történik akkor, ha az egyik partnert elkezdik jobban szeretni a többinél. Aztán bemutatják Lady Bogit, a dominát, akinek ez nemcsak munka, hanem valódi élvezet, ő ugyanis szeret másokat kínozni.

Azt viszont nem értettem, hogy ezekhez a sztorikhoz hogy jön egy teljesen átlagos meleg pár története. Persze ma is sok helyen tabu ez is, például az egyik srác szülőfalujában, mégsem éreztem azt, hogy őket okvetlenül egy kalap alá kéne venni például a BDSM híveivel. A másik furcsa, néhol kizökkentő tényező a sorozat merev szóhasználata, “homoszexuális”, “idegenkezűség” hangzik el többször a narrációban, ami éles kontrasztban áll a megszólalók közvetlenségével. Mert ez a Tabukról tabuk nélkül legnagyobb erénye: találtak egy csomó embert, aki nemcsak hajlandóak beszélni ezekről a kényes kérdésekről, de ezt lazán, okosan, gördülékenyen teszik. Nem tudom, hogy mekkora merítésből válogattak a szerkesztők, de különösen a magyar műsorokban megszokott szereplőkhöz képest ez igazán üdítő fejlemény. (A szereplők válogatásáról ebben az interjúban beszéltek a készítők - a szerk.)

(A Tabukról tabuk nélkül első része október 27-én 22 órától látható a Spektrumon, a további részek minden pénteken. A Tabukról tabuk nélkül – Beszéljük meg! az epizódok után 22:55-kor kezdődik.)

Rovatok