A Fejér Megyei Hírlapban 2016 decemberében megjelent, meghamisított miniszterelnöki interjú miatt több lapszerkesztőt elbocsátottak. Közülük ketten, Hajnal Csilla, a lap akkori felelős szerkesztője és beosztottja, Klecska Ernő lapszerkesztő munkaügyi pert indított a kiadó ellen, mert szerintük jogszerűtlenül rúgták ki őket, semmi közük a hamisításhoz. A keddi tárgyaláson tanúkat hallgattak meg, ebben az eljárásban nem vizsgálják, ki volt a hamisító.
A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon tárgyalt ügy egy 2016 karácsonyi Orbán Viktor-interjú körül forog, ami a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg, de mint kiderült, valaki belenyúlt a szövegbe, és olyanokat adott a kormányfő szájába, amiket ő nem is mondott. Például ilyeneket:
Kikértük az emberek véleményét, bár nem érdekelt minket. (...)
Az ápolónők bérét emeljük. A kórházi hullák száma is emelkedik.
A Pannon Lapok Társaság (PLT), a lap kiadója rögtön elnézést kért, majd belső vizsgálatot indított. Ennek a vége az lett, hogy embereket rúgtak ki a Fejér Megyei Laptól, valamint a veszprémi Naplótól, és a kiadó menedzsmentje „az ügy teljes kivizsgálása érdekében” ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen.
A kirúgás miatt indított munkaügyi pert Hajnal Csilla és Klecska Ernő, akiket azonnali hatállyal bocsátottak el. Keresetükben végkielégítésért, azóta elmaradt bérükért küzdenek, és azért is, mert véleményük szerint a PLT rossz hírnevüket keltette, mondta az Indexnek Klecska Ernő. Fejenként 4-5 millió forintos kártérítési igényük van, a keddi a negyedik tárgyalási nap volt.
Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, a korrektor jelszavával módosíthatták az interjút, de ebben a munkaügyi perben nem vizsgálják, ki a hamisító. Klecska Ernő azt mondja, senkinek fogalma sincs róla, ki volt a hacker.
A PLT négy dunántúli megyében, 53 termékkel, országos terjesztési hálózattal rendelkezett akkoriban, négy megyei lap (Fejér Megyei Hírlap, a veszprémi Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap) tartozott hozzájuk. A cég kettős szerkesztőségi rendszerben működött: voltak központi szerkesztők, akik azokat a cikkeket készítették, amelyek több PLT-s lapban megjelentek, és külön voltak a megyei lapok szerkesztőségei.
A keddi tárgyaláson a bíróság meghallgatta a magas rangú politikai vezetőkkel készített cikkekért is felelős központi szerkesztőt, Gidai Juditot tanúként. Ugyan ő az Orbán-interjú idén már két éve nem dolgozott a PLT-nél, de előtte közel 25 évben igen.
Soha nem volt írásban ez lefektetve, de a központi szerkesztőségben készülő anyagokért maximálisan a központi szerkesztőség felelt. Nem jellemző, nem volt kötelességük. Elképzelhetetlen az én évtizedes tapasztalatom szerint, hogy egy miniszterelnöki interjúhoz a társszerkesztőségek hozzányúltak volna. Úgy kellett megjelennie minden lapban, ugyanazon az oldalon, ahogy a központi szerkesztőség elkészítette
– válaszolta Gidai Judit arra, hogy rendszerint elolvasták-e, esetleg változtatták-e a társlapok szerkesztői a központi szerkesztőség által küldött cikkeket.
Megszólalt még egy érintett szerkesztő, Földesi Gábor a tárgyaláson, akit szintén az Orbán-interjú miatt rúgtak ki. Ő is azt mondta, hogy – bár volt rá technikai lehetőség – egyáltalán nem volt szokás a központi szerkesztőség által kiadott cikkekbe belenyúlniuk a társszerkesztőségeknek. Ez azért fontos, mert a tanúk által elmondott gyakorlat szerint a társszerkesztőségnek számító Fejér Megyei Hírlap szerkesztői (például Hajnal Csilla és Klecska Ernő) az évtizedes gyakorlat szerint egyáltalán nem nyúltak hozzá az Orbán-interjúhoz hasonló cikkekhez. Sőt, bemutattak a bíróságnak egy 2016. novemberi írásbeli iránymutatást is, amiben
a kiadó kimondja: a központi szerkesztők által készített cikkekhez nem nyúlhatnak a társszerkesztőségek szerkesztői.
Ezért ők állítják: ártatlanok, semmi közük az egészhez, ezért is indították a pert.
„A világ végéig perelni fogok, ha kell" – közölte Klecska Ernő. Hajnal Csilla szintén azt mondta, „kitart a végsőkig”, bár nagyon megviseli az eljárás. „Huszonhét évig dolgoztam a szerkesztőségben, soha nem volt panasz a munkámra, ez a lap volt a negyedik gyerekem. Rettenetes igazságtalanságnak tartom" – fogalmazott.
Földesi Gábor, a harmadik kirúgott szerkesztő a tárgyaláson azt mondta, ő azért nem indított munkaügyi pert, mert a PLT azt ígérte neki, amint kiderül, hogy nem ő volt a hacker, visszaveszik a céghez.
"Szóbeli ígéret volt, ami egy szerkesztőségi értekezleten is elhangzott, hogy ha bebizonyosodik, hogy nem én voltam, akkor visszajöhetek a céghez, amit nagyon szerettem, és eddig megbecsült munkatársa voltam. Aztán ez nem történt meg, a kereset indítási határidő pedig 30 nap múlva le is járt."
A 24.hu korábban megírta, hogy a szintén elbocsátott Németh F. Bernadett, aki a hamisított interjú idején a veszprémi Napló főszerkesztője volt, 2017 őszétől, tehát kirúgása után háromnegyed évvel fontos vezető lett a kormányközeli Russmediánál: a főszerkesztők fölé helyezték őt a Hajdú-Bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország megyei lapokat kiadó cégnél.
A PLT az interjú miatt összesen öt embert rúgott ki azzal az indoklással, hogy a lap hitelének rontása és hanyagság miatt kell menniük. Ketten közülük indították az éppen tárgyalt pert. Felmondtak
A lap online szerkesztőségi rendszeréhez bárki, bárhol hozzáférhetett abban az időben, akinek jogosultsága volt. Úgy tudjuk, az Orbán-interjú meghamisítója a veszprémi szerkesztőség számítógépét használta, bár azt nem tudni, hogy fizikailag ott ült-e, vagy sem. Az ismeretlen vagy ismeretlenek erről a számítógépről, de az éppen szabadságon lévő korrektor jelszavát használva léptek be abba a szerkesztőségi rendszerbe, ahol hozzáfértek az interjúhoz, amely ekkor már kész állapotban volt, és a nyomdai levilágításra várt.
A hamisító nemcsak látta az interjút, hanem módosítani is tudott rajta, de ami ennél is lényegesebb:
Miután ugyanis belenyúlt a szövegbe és módosította azt, mások már nem nézték át az anyagot.
2017. október 31-én szűnt meg a Pannon Lapok Társasága (PLT), beolvadt a Mediaworks Hungary Zrt.-be. A korábban német tulajdonú PLT-t 2016 nyarán vásárolta fel a kormányközeli Mediaworks, amit aztán az osztrák Heinrich Pecina hamarosan eladott az Opimus Press Zrt.-nek. Itt gyűjtöttük össze, hogy a jobboldali média hogyan hódította meg majdnem egész Magyarországot.
A tárgyaláson a kereset elutasítását kérte dr. Csóka Velmira, a kiadó ügyvédje, valamint azt is, hogy a perköltséget fizettessék meg az elbocsátott szerkesztőkkel.
A tárgyalássorozat további tanúk meghallgatásával folytatódik majd.
Kommentelheted ezt a cikket az index.hu Facebok-oldalán: