Mikor döbbent rá, hogy mekkora siker a sorozat?

Ennek sztorija van. Ha valaki, valahol forgat, külső helyszínen, városban, a gyártó cég a fontosabb útvonalakon kitesz táblákat, hogy a stábtagok ne tévedjenek el, és könnyen megtalálják a parkolót, a helyszíneket, és így tovább. A második évad vége felé vettük észre, hogy a táblákat, amiken egy nyíl volt, meg a Breaking Bad-felirat, egyszerűen ellopják. A gyártás újakat készíttetett, azokat is ellopták, utána olyanok jöttek, amin csak a főcímben látható két vegyjel szerepelt, de azt is lenyúlták. A végén valami tök más, a sorozattal összefüggésbe nem hozható kódszó került a táblákra, azok bezzeg maradtak. Na, ekkor gondoltam azt, hogy oké, ha a táblákat is lelopják, akkor csak nézik is. 

Vince Gilligan, a sorozat alkotója megutálta Waltert az évek során, ön is eljutott erre a pontra valamikor?

Én? Dehogy! Szerintem óriási figura volt. Színészként nagyon-nagyon ritka az, ha valaki a karakterét meg tudja ítélni objektíven. Szerintem egyébként egy ilyen hosszú forgatás alatt vagy után nem is lehet, mert óhatatlanul hozzánő az emberhez, és magunkban folyamatosan keressük az önigazolást a tetteikre. Walter nem volt egy jó ember, ezt soha nem állítottam, de amit tett, azt mind azért tette, mert úgy vélte, hogy elkerülhetetlen, hogy muszáj, hogy azzal valakivel, valahogy jót tesz. "Azért ölöm meg a fickót, mert rászolgált." Az egészbe miért vág bele?

A családjáért.

Pontosan. Mindent értük tesz, ezt nem lehet elvitatni tőle. Volt persze egy olyan oldala a karakterének is, az egója, az egyre növő, egyre határozottabb egó, ami csak akkor került elő, amikor sikeres lett valamiben, hiszen a korábbi életében a kémiatanári, autómosói életben nem sok sikerélménye volt, nem volt se pénze, se hatalma, bezzeg most. És egy ponton az egója már akkora lett, hogy a döntései mögül eltűnt a racionalitás, mindent az impulzusok határoztak meg. 

Mindent kihozott a karakterből?

Szerintem igen. Ahhoz, hogy egy színész jó munkát végezzen, négy dolog szükséges. Egy: tehetség, amit el kell fogadnunk saját magunkban, nem nagyképűen, hanem tényszerűen, mint mondjuk ha egy orvos pontosan tudja, hogy meg tud-e műteni valakit vagy sem - mi is tudjuk, hogy el tudjuk-e játszani az adott karaktert, van-e hozzá tehetségünk. Kettő: az alaposságra való törekvés, a kutatás, tanulás fontosságénak felismerése, azaz ha egy drogdílert fogok alakítani, akkor az a minimum, hogy  utánanézek, az mivel jár. Három: az a képesség, hogy a lelkünk mélyére lenyúlva fel tudjuk idézni azokat az érzelmeket amikre az adott jelenetbe szükség van, legyen az düh, féltékenység, öröm, bármi. Négy: képzelőerő, hogy bele tudj bújni teszem azt, egy gyilkos bőrébe. Szerintem én ezeket maximálisan beletettem ebbe a karakterbe, és remélem a nézőknek is ez jött le.

Hogy lehet egy ilyen intenzív karaktert a forgatáson hagyni? 

Az én módszerem az volt, hogy a nap végén, a sminkszékben ülve betekertem a fejem egy nedves törölközővel, egy másikat meg az arcomra terítettem, és ellazultam, hagytam, hogy az a negatív energia, ami a karaktert belengi, szabadon távozzon belőlem. Aztán megtöröltem a fejem és az arcom, és a törölközővel együtt Walter is távozott. A másik, legalább ilyen fontos dolog az volt, hogy minden este felhívtam a feleségem, aki Kaliforniában maradt, és nem jött velem a forgatásra, és beszéltünk, néha órákon át, néha a semmiről, máskor fontos dolgokról, de nem ez volt a lényeg, hanem a beszéd, ami visszazökkentett Bryanbe Walterből.

Európában is nagyon népszerű a sorozat, simán tarthatna színészkurzusokat Budapesten is.

Köszönöm a felkérést, ha az volt, tervbe van véve sok minden, de nem tudom, mi jön össze belőle. Most éppen Angliában vagyok, színházban játszom és tartok előadásokat is, jártam Cambridge-ben és Oxfordban, hogy amit tudok, átadhassam a következő generációnak. Remélem, segíthetek nekik ha más nem, abban, hogy a pályával járó buktatókat, akadályokat simábban vegyék.

Amikor a sorozatban metamfetamint főztek, mennyire volt hiteles az eljárás?

Szeretné tudni, mi? A sorozatnak volt egy szakkonzultánsa, egy vegyész, aki Aaron Paulnak (Jesse Pinkman karakterét alakította) és nekem is megtanította a teljes eljárást, lépésről lépésre. Nagyon sok részletre kell odafigyelni, mindennek stimmelnie kell, a legapróbb mennyiségbeli tévedés is végzetes lehet. Azóta persze elfejtettem mindent. A lényeg az volt, hogy amikor főztünk, a felszerelést, az eszközöket, kémcsöveket, lombikokat nem úgy fogjuk meg, mint egy amatőr, hanem úgy, mint aki tudja, mit csinál. A tévében látott jelenetekben azonban Vince szándékosan nem a helyes sorrendben mutatta a munkafolyamatokat, és egyszer sem láthatták a teljes folyamatot, az első lépéstől az utolsóig. Nem akartunk senkit metamfetamin főzésre tanítani.

A karakterhez sok kellék és jelmez hozzánőtt az évek során, de egy igazán ikonikus volt, az az alsógatya, amiben a pilotban láthattuk. Egy aukción 10 000 dollárért kelt el az egyik, a sajátja volt, vagy úgy kapta az öltöztetőktől?

Tízezer dollár? Erről most hallok először. Ki adta el?

Egy aukció volt, a sorozat kétszáz kellékét árverezték el, a lakókocsit is.

Hát én nem kaptam semmit belőle, bár amúgy is jótékony célra ajánlanám fel, de semmi közöm nem volt hozzá. De ki a fene fizet 10 000 dollárt egy alsógatyáért? De nem az enyém volt, hanem a produkcióé.

Rian Johnson, Az utolsó Jedik rendezője több epizódot is forgatott a sorozatban, köztük a The Fly volt az egyik legmegosztóbb. Milyen volt vele együtt melózni?

Rian egy zseni. Nagyon laza, nyugodt, higgadt fazon, soha nem emelte fel a hangját, meghallgatja a színészeket és a stábot is, és ha az ötleteket jónak tartja, beépíti a munkájába is. Mindenkinek azt kívánom, hogy ilyen rendezővel dolgozzon, aki csak nagyon elvétve érezte fontosnak, hogy jelezze, ő a rendező. Iszonyú alázatos és nagylelkű, és elhiteti veled, hogy a te szavad pont annyit ér, mint az övé, így sokkal bátrabb, kreatívabb mindenki körülötte, mint egyébként. Melyik rendező ül le a stábbal és nyit úgy, hogy "Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy ez a jelenet így működni fog"? Ez a fajta őszinteség nekem nagyon fontos, de nem csak nekem, hiszen óriási respektje volt a forgatáson. Egy jó rendező stábbal dolgozik és nem magányos farkasként.

Melyik volt a kedvenc epizódja?

Nem tudom megmondani, mert nem rajongóként, sorozatfogyasztóként néztem, hanem megéltem az egészet. Ha valamit ki kellene emelni, az a pilot lenne, hiszen az volt a legfontosabb, ami az egészet elindította. 

Számított arra az őrületre, ami a Breaking Badet a harmadik évadtól fogva övezte? Élvezi, hogy milliók rajonganak önért?

Nem, dehogyis. Amikor elkezdtük az egészet, az új-mexikói sivatagban forgó kis sorozat pilotján dolgoztunk, és igyekeztünk egy jó, személyes, de alapvetően nem túl nagyívű történetet elmesélni. A Breaking Bad tényleg egy kis sorozatnak indult, épp ezért nem voltak elvárásaim, nem is sejtettem, de bele sem gondoltam, ha már itt tartunk, hogy hová juthatunk el. Egy színész sem tudhatja előre, hogy a sorozata siker lesz-e vagy sem. Reméli, hogy megtalálja a közönségét, de előre tudni nem lehet semmit. Csinálod, amire leszerződtél, és majd lesz valahogy. Mi beletrafáltunk valamibe, jókor, jó helyen voltunk, nagyon jó tartalommal. Azon mindenki megdöbbent, mekkora siker lett belőle, hogy a világ szinte minden részén lehet látni. Erre iszonyú büszke vagyok.

Aaron Paul azt mondta, nem tud kilépni úgy az utcára, hogy valaki rá nem üvöltene, hogy "bitch!" (A karakter jellegzetes szóhasználatának egy eleme volt.) Önt mivel abajgatják?

Hogy mikor szerepelek már végre a Better Call Saul-ban. És a válasz, még mielőtt: nem tudom. Ha Vince felkér rá, azonnal igent mondok, nem kell tudnom semmit a feltételekről, a sztoriról, ő szól, én megyek. Ennyire bízom a tehetségében, abban, hogy olyan sztorit kapnék a Better Call Saulban, ami nem okoz csalódást. Eddig még nem csörrent meg a telefon.

Mi a legjobb módszer a Breaking Bad fogyasztására? Hetente, vagy darálva?

Ezt a nézőnek kell eldöntenie, van aki lassan adagolja, más behabzsolja, de ez így normális, hiszen egy művet a befogadója határozza meg, ő teszi azzá, ami. Szóval én nem fogok befolyásolni senkit, nézzék úgy, ahogy jól esik.

Öt évad elég volt ebből a történetből? Ön folytatta volna még?

Úgy tudom, hogy Vince volt az, aki be akarta fejezni, és nem a stúdió vagy az AMC. Egyszer azt mondta, hogy az X-Aktákon dolgozva rádöbbent, hogy míg ő kihajtotta magát a sorozaton, az már nem volt releváns, és a nézőket többé nem érdekelte. Most sem akart csak a fizetésért alkotni, így meggyőzte a stúdiót, hogy a csúcson legyen vége. Ha jól emlékszem, a Sony még két évadot szeretett volna belőle, de Vince hajthatatlan volt. Én vele szívesen folytattam volna, de ez már akadémikus kérdés csak.