Migrációval foglalkozó szakemberként meglepő volt látni, hogy mekkora hangsúlyt kapott a bevándorlás témája a magyar belpolitikában 2015 óta. Ennek különös vetülete volt az áprilisi választásokat megelőző kampányidőszak kormánymédiája, amiben szintén domináns szerepet kapott a migráció, sőt, annak egy kicsavart, negatív értelmezése. Nem gondoltuk volna, hogy a morális pánik fogalmával ilyen mértékben lesz szerencsénk találkozni.
Bagladi Anna és Lőrincz Marcell írása
A morális pánikkal Stanley Cohan filozófus és szociológus foglalkozott először részletesebben. Gyakori a médiában, hogy egy csoportot, vagy ahhoz kapcsolódó jelenségeket úgy mutatnak be, mintha az közvetlen veszélyt jelentene az ideális társadalom megfelelő rendjére és működésére. A kialakuló pánik hatására ez a téma lesz a figyelem középpontjában, így a legitimitás miatt gyakoribbak lesznek az ezzel kapcsolatos regisztrált esetek, és mint egy ördögi körben, egyre nagyobb lesz a félelem az emberekben, így nyomot hagyva a társadalmi jogrendszeren és a normákon.
A jelenség szinte mindennapos, gondoljunk csak a pár éve elterjedt hírekre a gyermekrablókról, szervkereskedőkről, de régebbre is visszatekinthetünk, amikor javában folytak még a boszorkányüldözések.
A félelemkeltés tökéletes eszköz lehet a hatalom megszerzésére, hiszen ki ne bízna meg abban, aki megoldást adhat a problémára, még akkor is, ha a pánikot ő maga keltette?
Napjaink legismertebb és leggyakoribb közéleti témája a bevándorló- és menekültkérdés, ezzel találkozunk, ha bekapcsoljuk a televíziót, felmegyünk az internetre, de ha ez sem elég, látjuk az újságokban és plakátokon is. A muszlimok kategorizálásával és veszélyként való beállításával sikerült elérni, hogy mára emberek rezzenjenek össze a migráns szó hallatán. Hogy ennek van-e tényleges alapja, és hogy mennyi, azt mindenki döntse el maga.
Megnéztük az Origo.hu híroldal márciusi híreit és megpróbáltunk átfogó képet kapni arról, mennyit és hogyan írtak a migrációról, illetve a bevándorlókról. Korábban született arról egy kisebb összeállítás, hogy milyen manipulációkat lehet tapasztalni a fotók terén, mi most a szerkesztési elveket és a tartalmi elemeket vizsgáltuk meg jobban.
A kérdésünk az volt, vajon csak a mi szemünket bántja a sok migránsozás, vagy tényleg ez volt a havi vezérelv az Origó szerkesztőségben?
Nézzük a számokat: egész márciusban abban a két rovatban, ami releváns lehet, 2066 cikket publikáltak, ezekből 394 foglalkozott valamilyen módon a migrációval vagy a migránsokkal.
| MÁRCIUS | Itthon | Nagyvilág | Összesen |
| Cikkek száma | 1309 | 757 | 2066 |
| Migráns témájú | 161 (12%) | 233 (30%) | 394 (19%) |
2018 márciusában az Origó Itthon és Nagyvilág rovatában megjelent cikkek száma, és azon belül a migrációval foglalkozó írások aránya
Márciusban naponta tehát átlagosan 12,7 cikk jelent meg migráns témában. Csak összehasonlításképpen: egy konkrétabb ügyet legfeljebb 3-4 anyagban szoktak feldolgozni – igaz, alapvetően itt nem egy ügy tizenkétszeres újrapublikálásáról van szó (bár akadt cikk, ami duplán jelent meg), hanem a téma ilyen erős szintű életben tartásáról.
| ÁPRILIS 9-22. | Itthon | Nagyvilág | Összesen |
| Cikkek száma | 546 | 332 | 878 |
| Migráns témájú | 7 (1,3%) | 68 (20%) | 75 (8,5%) |
2018 áprilisában a választásokat követő két hétben az Origó Itthon és Nagyvilág rovatában megjelent cikkek száma és azon belül a migrációval foglalkozó írások aránya
Április 9 óta naponta átlagosan 5,3 cikk jelent meg migráns témában. Az ilyen témájú cikkek számának csökkenése különösen az Itthon rovatban figyelhető meg. Ez az adat is azt az elképzelésünket erősíti, hogy jelentőségüknél nagyobb súlyban jelentek meg ilyen témában anyagok, elég nyilvánvalóan a politikai kampány miatt.
Olvasgatva a cikkeket kiválasztottunk húsz olyat, amik elég jellemzőek voltak, visszaköszönő témákat dolgoztak fel, és ismétlődő fogalmakat, üzeneteket hordoztak. Mint az alábbi táblázatból látszik, mind valamilyen módon negatív tartalmat hordozott a migrációt illetően. A cikkeket elnézve már csak a címük is sokatmondó.
| CÍM | SZERZŐ | KONNOTÁCIÓ | BIZTOSAN MIGRÁNS VAGY MUSZLIM? | HITELES A CIKK/FORRÁS | FORRÁS | TÉMA |
| Megerőszakolt egy 12 éves kislányt az idős zsidó asszonyt megölő migráns | anonim | negatív | nem | nem | nincs | bűnözés |
| Megjegyzést tett a migránsokra, elítélték a svéd asszonyt | anonim | negatív | nem | nem | van | integráció |
| Önkívületben tomboltak, gyújtogattak Madridban a migránsok | anonim | negatív | nem | nem | van | bűnözés |
| Iskolában tanítják a szélsőséges muszlim tanokat Franciaországban | anonim | negatív | igen (nem ez a releváns) | nem | van | integráció |
| „Kövekkel ölünk meg, ahogyan a mi hazánkban szoktuk” | anonim | negatív | igen (nem ez a releváns) | nem | nincs | bűnözés |
| Pakisztáni migránsok terrorizálták a turistákat Athénban | anonim | negatív | nem | nem | van | bűnözés |
| Négy migráns elvágta a torkát egy svéd nőnek, majdnem a fejét is levágták | anonim | negatív | nem | nem | van | bűnözés |
| Migránsokat költöztetnének egy nyugdíjasházba | anonim | negatív | igen (nem ez a releváns) | nem | nincs | integráció |
| Migránsok foglalták el Párizs belvárosát- videó | anonim | negatív | igen (nem ez a releváns) | nem | nincs | bűnözés / integráció |
| Polgárháborús állapotokat teremtettek a migránsok Svédországban | anonim | negatív | nem | nem | nincs | bűnözés |
| Saját ágyában, a férje mellett erőszakolt meg egy terhes nőt egy migráns | anonim | negatív | igen | nem | nincs | bűnözés / integráció |
| Biztonsági őr kell egy berlini iskolában, annyi az erőszakos migránsgyerek | anonim | negatív | igen | nem | van | bűnözés / integráció |
| Migránsok voltak, akik összeverték a 14 éves zsidó kisfiút Párizsban | anonim | negatív | nem | nem | nincs | bűnözés |
| Egy migránsbanda fényes nappal támad meg egy autóst Londonban - videó | anonim | negatív | nem | nem | nincs | bűnözés |
| Megverte, megerőszakolta, majd feltakaríttatta áldozatával a vért a migráns | anonim | negatív | igen | igen* | van | bűnözés |
| 92 éves nőt rabolt ki egy migráns Angliában | anonim | negatív | nem | nem | nincs | bűnözés |
| A londoni metrón robbantott az iraki migráns, 30 ember sérült meg | anonim | negatív | igen | igen | van | bűnözés |
| Így jár minden nő, aki irritálja a férjét - mondta a migráns miután megölte a feleségét | anonim | negatív | igen | igen | van | bűnözés |
| Megfojtotta a migráns a feleségét egy kábellel, mert miniszoknyát vett fel | anonim | negatív | nem | nem | nincs | bűnözés / integráció |
| Megerőszakoltak egy nőt, több franciára is rátámadtak migránsok | anonim | negatív | nem | nem | van | bűnözés |
20 jellemző cikk az Origóról márciusban
Feltűnő volt még, hogy főleg a bűnügyi hírek vezettek. Viszont meglepő az is, hogy mindegyik írásnál hiányzott a szerző neve, azaz anonim anyagok voltak mind.
Amennyire át tudtuk nézni, nem is akadtunk a teljes 394 anyagban megnevezett szerzőre egyre sem.
A források hitelességét a következők rontották még:
| Álhír | Forrás nélkül | Negatív tartalom | Bűnözés témában | Integráció témában | Anonim |
| 16 (80%) | 12 (60%) | 20 (100%) | 17 (85%) | 7 (35%) | 20 (100%) |
20 kiválasztott Origó cikk jellemzői
A szavaknak ereje van, ezt tudjuk. Ezért is érdekes, hogy a magyar köznyelv hogyan torzította el a politika hatására a migráns szót. A szó tág értelemben azt jelenti, egy személy, aki a lakóhelyét megváltoztatva máshol él. Ennek számtalan oka lehet, leggyakrabban a munkával, családdal függ össze, de van, aki egy háborús konfliktussal sújtott országot kénytelen maga mögött hagyni.
Ez változott meg valamiféle szitokszóvá. És az is látszik, hogy a migráns jelzőt ugyanúgy kapja meg, akinek csak a nagyszülei éltek valaha egy másik országban, mint az, akinek a neve vagy a bőrszíne, esetleg a vallása tér el a helyiek többségétől, de főleg az Afrikából vagy a Közel-Keletről nemrégiben érkezettekre értik a cikkekben. A menedékkérő vagy menekült kifejezéssel mi nem találkoztunk egyik anyagban sem.
Az általunk olvasott cikkekben arra is felfigyeltünk, hogy a migráns szót szeretik összekapcsolni, vagy szinonimaként használni pl: potenciális terrorista, migráns terrorista, bűnöző migráns olvasható több anyagban. A dehumanizálás sem áll távol a szerzőktől, többször szerepelt a „rikácsoló migráns” jelző.
Valamiért Franciaországot és Svédországot kiemelt helyen szemlézték, az anyagok jelentős része ottani esetekre utalt. Németországban éppen soha nem látott mértékben csökken a bűnözés, de minket a fentebb említett két ország is érdekelt. Svédországról az Independent írt egy összefoglalót, melyben az áll, hogy a svédeknél a bevándorlókhoz köthető bűncselekmények kb. 1%-át teszik ki az összes jelentett esetnek, míg a lakosság majd 15%-a valamilyen formában rendelkezik migrációs háttérrel, így nyilvánvalóan nem a svédországi bűnesetek általában voltak érdekesek a szerkesztőknek, hanem amelyek kapcsolhatók valamiképpen a migrációhoz.
A választások után jó lenne – bár lehet, nem tudunk – visszatérni a kérdést szakmai ügyként kezelő hozzáálláshoz, de úgy tűnik a téma jelentősége csökkenőben van. A migráció nyilvánvalóan az egész emberiség történelmét végigkísérő jelenség volt és lesz, nem lenne helyes csak a negatív vagy csak a pozitív hatásait kiemelve beszélnünk róla. Biztosan vannak problémák, főleg a rövid idő alatt nagy tömegben érkező emberek esetében, akik ráadásul traumatizáltak és rossz egzisztenciális kilátásokkal rendelkeznek (pl. egész sokakat fognak kitoloncolni a következő években, mert nem volt kellően megalapozott a menedékkérelmük).
De az is látszik, hogy ahhoz képest, hogy hány emberről beszélünk, egész kis számban jelentkeznek ezek az ügyek (a nyílt terrorizmust nem kevernénk ide, az más alapokon szerveződik, maximum rátelepszik a migrációs folyamatokra, ha éppen a helyzet úgy hozza, de nem következnek egymásból). Mindannyiunk közös érdeke lenne érdemi vitákat folytatni, és valódi megoldásokkal a valódi problémákra fókuszálni, ebben a márciusi Origó nem volt jó partner.
Az Ethical Journalism Network 5 pontban megfogalmazta, milyen irányelveket kellene követni, amikor a migrációról írunk:
Minden bizonnyal megállapíthatjuk, hogy az Origo.hu migrációval kapcsolatos hírei nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak. Kutatásunkban arra jutottunk, hogy a cikkek írói nem függetlenek, és nem a tényekről írnak, a fogalmakat is sok esetben helytelenül használják. A cikkek általában torzítják a valóságot, és a cél inkább a felháborítás és félelemkeltés a tényközlés és megértetés helyett. A migrációt minden esetben szélsőségesen állítja be, egy olyan dolognak, amitől veszélyben kell éreznünk magunkat.
Nyitókép: Origo címlap a választási kampány előtti időszakban