A Figyelő című hetilap tavasszal azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kilistázott számos magyart, akiket különféle szempontok alapján összekötöttek Soros Györggyel. Felhívták a figyelmet, hogy Orbán Viktor ezeket az embereket Soros-zsoldosainak nevezte. A fideszes propaganda ezek után szállította a cikket, amiről már a lista megjelenése után kiderült, hogy nélkülözte az újságírói szakmai alaposságot.
A listára így felkerültek például olyanok, akik már nem is élnek. A lista miatt tiltakozott többek között az ügyvédi kamara és a Magyar Tudományos Akadémia is, és volt, aki a Médiatanácshoz fordult, hogy vizsgálja ki, és ha úgy látja, marasztalja el Schmidt Mária és többek között Ungár Péter LMP-s politikus tulajdonában lévő kiadót.
Szerdán kiderült, bár eljutott a kérés a Médiatanácshoz, de "a médiajogi, csoportképző feltételek hiányában a Médiatanács nem indít eljárást a Mérték Médiaelemző Műhely bejelentése nyomán, amelyben a szervezet a Figyelő című hetilap egyik áprilisi lapszámában „A spekuláns emberei” címmel megjelent írás kapcsán kirekesztést tiltó törvényi rendelkezések megsértését kifogásolja".
A Médiatanács közleménye szerint "a kirekesztés, mint médiajogi jogsértés fennállásához ugyanis
a cikkben felsorolt személyeknek jogi értelemben közösségnek, méghozzá „védett közösségnek” kellene minősülniük, amelyet egy közös – a személyiséget meghatározó – közösségalakító tulajdonság köt össze,
és amely a közösségen kívül álló személyek számára is beazonosítható; a puszta felsorolás azonban ehhez nem elegendő".
A Médiatanács szerint a "nevesített személyeknek egyéni személyiségvédelmi eszközökkel, bírósági úton, polgári peres eljárás keretében van arra módjuk, hogy érvényesítsék igényüket".
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a listázás aggályos volt. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület fordult hozzá. Péterfalvi a vizsgálata során a GDPR-ra hivatkozott a másfél hónappal ezelőtt hozott határozatában, amelyet itt olvashat el. Szerinte a lap megsértette a GDPR rendelkezéseit azzal, hogy negatív céllal gyűjtötte egybe a személyeket, akik közül többen nem is közszereplők, valamint a halottak szerepeltetése is aggályos.
A történet akkor kapott gellert, amikor kiderült, egy izraeli magán hírszerző cég készített lejárató anyagokat jogvédő szervezetekről, és azok munkatársairól, erre alapította a magyar kormányfő a kampányát, de a Migration Aid csőbe húzása nem sikerült, mert annak vezetője gyanút fogott, és értesítette a amgyar és az osztrák titkosszolgálatokat.
Az izraeli magán hírszerző lejáratóanyagai aztán a magyar választási kampányban többek között a Magyar időkben jelentek meg, de a megbízó személye egyelőre ismeretlen.