A 444 információi szerint szeptembertől vége az egyénieskedésnek a lakájmédia berkein belül: a fontosnak tartott elemeket beterelik egy nagy esernyőcég alá, és az eddig csak sejtetett központi irányítás nyíltan megvalósulhat a jobboldali médiabirodalomban.
Orbán Viktor szeptemberben tér vissza szabadságából, és akkor lát neki a kormánypárti médiapiac konszolidációjának, írja a 444.hu. A lap infói szerint megszűnnek a szabad rablásra kiválóan alkalmas párhuzamos tulajdonlások, a különböző kormányközeli alakok érdekeltségei beépülnek egy holdingba, amit majd Liszkay Gábor, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója irányít. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2015 ősze óta széttagoltan felépített médiaportfólió (amiben Matolcsy Ádám, Andy Vajna, Habony Árpád, Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc és Heinrich Pecina is birtokolhatott ezt-azt) a kvázi pártirányítás alól valós központi vezérlés alá kerül.
A hatalom végig kitartott amellett az elv mellett is, hogy a tájékoztatást a párt osztatlanul irányítja. Ugyanakkor ez az osztatlanság meglehetősen sok áttétellel működő, bizonyos mértékig kusza intézményhalmazban öltött testet.
A 444 informátorai szerint Orbánnak elege van abból hogy a strómanok sajátjuknak tekintik a vagyont és elkezdik magukra költeni a pénzt. letojva a kormányközeli cégháló íratlan szabályát: el lehet tenni pénzt, de úgy és annyit, amennyit fent leegyeztettél, mert a rablógazdaságnak is megvan a maga betyárbecsülete.
Orbán megbízik Liszkayban, aki a G-nap után habozás nélkül levált Simicskáról, és nem gondolja, hogy előállhat ugyanaz a helyzet, mint 3 évvel ezelőtt. Liszkay a portfóliót a Hír TV visszafoglalása előtt nem sokkal alapított Media Fundamentum Nonprofit Zrt. nevű cégen keresztül fogja igazgatni, véli a 444.
Noha nem létezett cenzúrahivatal, több intézményes szereplőnek is elsődleges feladatai közé tartozott a sajtó tartalmi irányítása, annak ellenére, hogy a vonatkozó határozatok rendre hangsúlyozták az elvi irányítás szükségességét.
A Media Fundamentum alá kerül be
A Mediaworks múlt héten megint nőtt egy picit, Pecinától megvették az Inform Media Kft-t, ezzel kettő híján (nyugi, azok Vajnáé) minden megyei napilap és azok internetes kiadása is a kezükbe került. A fentiekből látszik, hogy a törekvés a komolyabbnak, közéletibbnek tartott médiatermékeket illeti, a bulvárt egyelőre nem, így megúszhatja a beolvadást a TV2, a Bors és a Rádió1, azaz a Vajna-istálló, illetve a Habony-féle Lokál, Lokál Extra és a 888 - ezeket a termékeket a Rogán-Habony párosnak hagynák meg. (A Figyelő meg a Pesti Srácok meg senkit nem érdekel még ebben a viszonylatban sem.)
Az Agitprop sajtóalosztály elvileg irányítja a sajtó, a rádió és televízió munkáját; rendszeresen tájékoztatja a szerkesztőségek vezetőit, elemzi a lapok, a rádió és televízió munkáját; segíti a sajtóval rendelkező szervek felügyeleti tevékenységét; foglalkozik a sajtó káderhelyzetével, az újságíróképzésnek és az utánpótlás nevelésének alakulásával.
Liszkay az irányítást végezné, az operatív munkára az MTVA-tól érkezhet Vaszily Miklós vezérigazgató, akinek hűségéről a lehallgatási botrányban meggyőződhettek. Vaszily neve a TV2 új főnökeként is felmerült, de most úgy tűnik, hagyják, hogy Dirk Gerkens kitöltse év végén lejáró szerződését, annak ellenére, hogy a TV2 a kormánytól platós teherautón hozzájuk hordott pénz ellenére is képes volt ismét veszteséges évet zárni, és még mindig nem érte utol az RTL-csoportot se nézettségben, se anyagilag.
A konszolidációtól nyilvánvalóan azt várják, hogy az ellenőrizhetően befolyó pénzek és a kontrollált tartalom mellett megnőjön a jobboldali médiatermékek jelentősége is. A Mediaworks uralta vidéki lappiacon a példányszámok folyamatosan csökkennek, a Magyar Időket alig olvassák, a Figyelő 2000 példánya nem releváns semmilyen tekintetben, az Echo TV a 2,5 milliárd forintos befektetés és felújítás ellenére is csak 0,7 százalékos elérésű csatorna és a Hír TV sem tud 1,6-nál sokkal többet a legjobb napjain sem.
A magyar lapkiadók rendszerét a széttagoltság jellemezte. Mintegy 70 olyan kiadó működött, amely valamiféle sajtóterméket is gondozott. A sajtóirányítás végül négy kiadót hagyott talpon, az összevonást a racionálisabb gazdálkodás és egyeztetési mechanizmus kialakításával indokolta, ám szerepet játszott a döntésben az is, hogy felügyelni is egyszerűbb volt négy mamuthivatalt, mint 70 kiadóvállalatot.
Persze mindez csak elmélet és fejtegetés, hiszen van ebben az országban egy független Gazdasági Versenyhivatal és a piac felügyeletével megbízott, dettó független Médiahatóság, akik természetesen megvizsgálják majd ezeket a tervezett fúziókat, és a törvény értelmében és szellemében hoznak majd pártatlan és fair döntést.
Az idézetek Takács Róbert A sajtóirányítás szervezete a Kádár-korszakban c. tanulmányából származnak. A teljes írás itt olvasható el.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)