A Whitereport nevű cég azért van, hogy megváltozott, nehezen áttekinthető, fragmentált médiapiaccal kapcsolatban tisztán láthasson az, akit az olyan szavak hoznak lázba, mint a fragmentálódás vagy éppen a cross-média business intelligence szolgáltatás. A háttere magyar, és két piacról szolgáltat adatokat, a magyarról, meg az annál negyvenszer nagyobb britről.
A mai sajtótájékoztatójukon kiderült, hogy újra a válság előtti szinten van a hazai médiavállalatok összesített árbevétele és profitja. Most tessék egy picit türelemmel lenni, számok jönnek, de érdekesek, ígérem. A Whitereport úgy 1000 hazai médiavállalat adatai alapján rakta össze a jelentését, amiből kiderül, hogy
A 2016-os adatokhoz képest egyébként a tulajdonosok és a médiumok száma 1 ill. 2 százalékkal csökkent, viszont az árbevételük 9,7 százalékkal nőtt - a hasznuk meg 172 százalékkal bizony. Ebben viszont minden benne van, amit médiaterméknek lehet tekinteni, azaz az összes önkormányzati szórólaptól a Mediaworks nyomdájáig MINDEN (el is nevezték Médiapizzának, és igen, én is üvöltök itt belül). A Médiapizza és az MRSZ Reklámtorta-adatai részben átfedésben vannak, mivel a hazai médiavállalatok reklámbevételi adatait a reklámtorta is tartalmazza (a nem hazai médiavállalati árbevételt is, lásd Facebook és Google) a Médiapizza viszont pluszban a terjesztési és egyéb, a hazai médiavállalatoknál jelentkező árbevételeket is beszámolta.
2017-ben különösen a médiavállalati összprofitot tekintve tapasztalható változás, 2017-ben a Whitereport-adatbázisban szereplő 940 médiavállalat összárbevétele 9,7%-kal növekedett és 338 milliárdra nőtt, míg a nagy médiaügynökségek 98 milliárd Ft összforgalmat bonyolítottak. Ezzel a 2008 végén kezdődött lejtmenetnek tényleg vége, a 2015 óta újra felfelé ívelő mintát mutató médiapiac 2017-re elérte a 2008-as szintet. Ehhez Hivatal Péter, a Reklámszövetség ügyvezetőségének tagja azt tette hozzá, hogy a reklámbevételek alakulása hasonló görbét mutat, annyi különbséggel, hogy a reklámpiac már 2016-ban elérte a válság előtt, 2008-as szintet.
A médiavállalatok összesített árbevételét tekintve nem túl meglepően azok a médiatípusok dominálnak, amelyek mind terjesztési-, mind reklámbevétellel rendelkeznek, azaz a lapkiadók és a televíziók. A kb. 11 000 kiadványból 7057 volt nyomtatott sajtónak tekinthető, 3277-et az interneten publikálnak, 577 tévé mellett 190 rádió és 144 mozi is működik, de ne tessék elfelejteni, hogy a 7000+-os lappiacon rengeteg reklámújság is található, melyek jelentőségét el lehet intézni egy legyintéssel, de öreg hiba lenne. Az egyik hazai áruházlánc reklámbüdzséjének 70 százaléka például a hetente megjelenő akciós termékeket kínáló kiadványokra megy el, és amikor egy hetet kihagytak a nyomda hibájából, az árbevételük 4-5 százalékkal visszaesett.
A bevétel tekintetében a lapkiadók állnak az élen 135 milliárd forinttal, második a tévé 127 milliárddal, az online bevétel pedig összesen évi 23 milliárd, amivel kapcsolatban a Whitepaper ügyvezetője, a sajtótájékoztatót hősiesen, teljesen elment hanggal levezető Incze Kinga azt mondta, hogy az ország médiafogyasztását tekintve meg kell különböztetni internettel rendelkező és azt csak hírből ismerő fogyasztókat. Utóbbiak a 7000-nél is több nyomtatott termékből tájékozódnak, nem ritkán úgy, hogy ahol az önkormányzatnak nincs pénze vagy kedve saját lapot kiadni, a helyi reklámújságban vásárolnak maguknak helyet, és jelentetik meg híreiket.