A magyar felnőttek 61 százaléka szerint elfogult a magyar sajtó, és nem lehet jól tájékozódni, mert valamelyik politikai oldal álláspontja nagyobb hangsúlyt kap, derült ki a Mérték Médiaelemző Műhely és Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatásából, amely a magyarok politikai tájékozódását vizsgálta.
Szeptemberben az 1200 megkérdezett közel háromnegyede látta úgy, hogy a Fidesznek nagyobb befolyása van a sajtóban, mint az ellenzéknek, miközben csupán három százalék érezte úgy, hogy a nem-kormánypárti médiumok vannak többségben, 17 százalék szerint pedig kiegyensúlyozott a magyar média.
Beszédes továbbá, hogy a válaszadók csupán 31 százaléka gondolta úgy, hogy meg lehet ismerni a tényleges valóságot a médiából. A Fidesz-szavazók 53 százaléka szerint ezzel szemben igenis jól lehet tájékozódni a híradásokból, kétharmaduk pedig úgy látja, hogy az ellenzéki sajtó jellemzően valótlan állításokkal próbálja lejáratni a kormányt.
A magyar médiával az emberek csaknem ötöde szerint az a legnagyobb probléma, hogy nem kiegyensúlyozott, inkább Fidesz-túlsúly jellemzi.
Mint kiderült, a magyarok 29 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika, 35 százalékukat csak egy kicsit, mindössze 8 százalék válaszolt úgy, hogy nagyon foglalkoztatja, mi történik az országban. A kormánypártiak közben nemcsak sokat, hanem magukhoz és az elmúlt évekhez képest képest egyenesen többet foglalkoznak politikával, míg az ellenzékiek inkább elfordulnak a közélettől.
Nem kicsit ijesztő az is, hogy a 18 és 29 év közöttiek (nevezzük őket fiataloknak) közel felét, 41 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika, 35 százalékot is csak egy kicsit, és mindössze 2 százalékuk mondta azt, hogy nagyon foglalkoztatja őket a közélet. Sőt, tízből kilenc fiatal saját bevallása szerint inkább keveset foglalkozik politikával, mint sokat.
A politikai érdeklődés egyébként az életkorral együtt növekszik a magyarok körében, a számok alapján minél idősebb valaki, annál jobban érdeklődik aziránt, ami az országban és a világban történik. Az iskolai végzettséget tekintve a diplomások a legérdeklőbbek, lakóhely tekintetében pedig a Budapesten élők.
A felmérés alapján továbbra is a tévé a legfontosabb információforrásunk, a megkérdezettek közel háromnegyede a tévéből tájékozódik még mindig. Óriási lemaradással a tévé mögött az internet következik (mindössze 35 százalékkal), majd a rádió, legvégül pedig a nyomtatott sajtó. A hetilapok még a napilapoknál is rosszabbul állnak: 78 százalék egyáltalán nem olvas ilyet. (Ugyanez a szám a napilapoknál: 65 százalék.)
Kiderült, hogy ha a magyarok a jövőben csak egy típusú médiumból tájékozódhatnának, akkor közel a felük (42 százalék) a kereskedelmi csatornákat választaná, majdnem a negyedük (23 százalék) hagyatkozna a hírportálokra, de a köztévé is viszonylag jól szerepelne (20 százalék), különösen a 60 év felettiek körében. És bármilyen meglepő is:
a tévé még a netezők körében is fontosabb hírforrás, mint az internet.
A magyarok egyébként az RTL Klubot tartják a leghitelesebb hírforrásnak, amit az ATV és a HVG, valamint a köztévé híradója követ. A felmérés szerint a megyei napilapoknak hiszünk a legkevésbé politikai kérdésekben, mindössze 4 százalék tartja ezeket megbízhatónak.
A megkérdezettek 60 százaléka egyúttal azt állítja, hogy elolvassa, meghallgatja a másik oldal véleményeit is, 7 százalék viszont kizárólag kormánypárti hírforrásokból tájékozódik, ám ők jellemzően idősek vagy alacsony végzettségűek. Külföldi hírforrásokból rendszeresen mindössze két százalék tájékozódik.
A felmérés valamennyi eredménye, szövege és diagramja a Mérték oldalán érhető el.
(Borítókép: Takács Bence, az M1 Híradó egyik műsorvezetője adás előtt az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 4-es stúdiójában 2013. december 5-én. Fotó: Zih Zsolt /MTI)