Napok óta kormányellenes tüntetések zajlanak országszerte, Budapesten például a tömeg egy része ellenzéki politikusokkal együtt a közmédia Kunigunda utcai székházát vette célba. A tüntetők és több politikus is azt követelte, hogy olvassák be az ellenzéki véleményeket az elmúlt nyolc évben totálisan elhallgató köztévében a követeléseiket. Beolvasás helyett azonban a rendőrség szerepét átvállaló biztonságiak erőszakkal távolították el az épületből a parlamenti képviselőket, miközben a közmédia részéről egyetlen egy ember sem volt hajlandó még csak szóba sem állni senkivel. Pedig ilyen helyzetben azért joggal lehet feltenni olyan kérdéseket az MTVA-nak, minthogy

• Miért nem engedték beolvasni a tüntetők öt pontját?
• Milyen jogi alapon távolították el a műsorkészítés folyamatát nem zavaró képviselőket az épületből?
• Az épületből eltávolított képviselők mikor és milyen formában mondhatnák el az álláspontjukat az adófizetők pénzéből fenntartott közszolgálati televízióban?
• Miért nem sikerült a képviselőknek egyszer sem beszélniük az MTVA épületében egy felelős szerkesztővel?

És még órákig lehetne sorolni. A gond csak az, hogy a Kúria által is hírhamisítónak ítélt vezérigazgató, Papp Dániel nem csak a képviselőkkel és a tüntetőkkel nem hajlandó szóba állni, hanem úgy általában olyan médiafelülettel sem, ami nem áll közvetlen pártirányítás alatt. És ez nem csak Papp Dánielre igaz, hanem általában az egész közmédiára. Konkrétan egy teljes napot töltöttünk azzal, hogy valaki mondjon már valami hivatalos választ az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban, de még odáig sem tudtunk eljutni, hogy a közszolgálati médiából legalább egy hús-vér emberrel beszélni tudjunk két mondatot.

1. Telefonálgatás

Először nyilván telefonon próbálkoztunk, mivel ez lenne a leggyorsabb megoldás. De hiába tárcsáztuk az összes magas beosztású ember publikusan hozzáférhető telefonszámát, nem tudtunk eljutni egy emberi hangig.

• Először Jánoska Andreát, a sajtóosztály vezetőjét kerestük, de hiába hívtuk, senki sem vette fel a telefont.
• Másodszor megpróbáltuk Papp Dániel vezérigazgatót elérni, azonban a számot átirányították, és automatikusan szétkapcsol.
• Harmadszor Kovács Gergely kabinetvezetőt kerestük, de az ő számát a közönségszolgálathoz kapcsolták.
• Negyedszer Vécsey Mónika titkárságvezetőt kerestük, akinél legalább kicsöngött a telefon, de természetesen senki sem vette fel.
• Végül még megpróbáltuk azt a mobilszámot, amit Széll Bernadett élőzésében vettünk észre, mint Papp Dániel mobilszáma. A hívásunk ki is csöngött, de pár perc után valaki kinyomta.

2. Email

Természetesen a telefonnál léteznek hivatalosabb formák is, méghozzá az emailes megkeresés. Sajnos ez ügyben hosszú idő óta gyakorlatilag a falnak beszélünk, legutóbb november 25-én kerestem őket egy utólag uszítóbbra vágott híradórészlet miatt, de azóta sem jött válasz a sajtóosztálytól. A biztonság kedvéért a cikk elején feltett kérdéseinket az összes érintettnek elküldtük azzal a kikötéssel, hogy ma délután négyig küldjék el a válaszaikat, különben az MTVA álláspontja nélkül tud csak megjelenni a cikk. Az emailt 11 óra 36 perckor küldtük szét négy címre, azóta is várjuk a választ a közszolgálati médiától.

Még azt esetleg megtehettük volna, hogy egyenként ráírogatunk minden magas beosztású alkalmazottra a Facebookon, de ez egyrészről nem elegáns, másrészről nem is hivatalos megkeresési forma.

3. Síri csend

Ami érdekes ebben, hogy a korábbi években a közmédia időnként vette arra a fáradtságot, hogy valamilyen módon kommunikáljon a médiával, köztük például az Indexszel is. Emlékezetes az az időszak, amikor Lencsó Rita vezette a sajtóosztályt, és csináltak egy (azóta sajnos eltávolított) külön Facebook-oldalt, amit gyakorlatilag arra használtak, hogy kiposztolják az újságírók privátban írt megkereséseit, és ott reagáljanak a kérdésekre, de azok a pillanatok is emlékezetesek, amikor a sajtóiroda név nélkül válaszolt általában értelmetlen, gyakran személyeskedő dolgokat a megkereséseinkre.

Lencsó távozása után Orbán Viktor udvari fényképésze, Kobza Miklós lett az MTVA sajtófőnöke, aki három fokkal kulturáltabban és értelmesebben tudott reagálni a megkeresésekre, ráadásul a nevét általában vállalta írásban is, sőt telefonon is el lehetett érni. 2017-ben azonban már nem igazán működött a kommunikáció a közmédia részéről, és Kobza távozása után az MTVA sajtóosztálya gyakorlatilag megszűnt létezni az újságírók számára.

Ennek semmi köze már a közszolgálathoz

És mindez szorosan összefügg azzal, amiért a közmédia székháza lett az elmúlt napokban a tüntetések fő célpontja. Az adóforintokból fenntartott szervezet láthatóan nem tudja, és nem is akarja ellátni a feladatát, legyen szó akár az ellenzéki vélemények arányos megjelenítéséről, vagy a kormányzati munka objektív bemutatásáról. És ma már arra a szakmai és emberi minimumra sem képes az MTVA, hogy a meghatározónak nevezhető médiafelületekkel szóba álljon írásban, telefonon, bármi más módon.

Ezért is zárjuk Koltay András 2007-es bejegyzésének egyes részleteivel a cikket. Koltay a Médiatanács tagja, és egyike azoknak, akik a Fidesz hatalomra kerülése óta végigasszisztálták az állami média kisajátítását, valamint a kormányközeli kezekbe került kereskedelmi média központosítását. Koltayt nemrég ki is nevezték Patyi András utódaként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának.

Éppen ezért is érdekes, hogy Koltay 2007-ben még hogyan látta a közszolgálati média helyzetét és feladatait:

• "A közszolgálati műsorszolgáltatás állami fenntartású ugyan, de az államtól élesen elválasztva kell működnie – ez még az újkori demokráciákban sem egyszerű feladat."
• "A közszolgálati médiumok esetében már többről van szó, mintsem egyszerűen a kiegyensúlyozott tájékoztatás nyújtása, vagy a demokratikus döntéshozatal, valamint a közéletben való részvétel lehetőségének biztosítása, ezek ugyanis a média egészétől megkövetelt feladatok, bár kétségtelen, hogy a közszolgálati adóknak e tekintetben is akadnak többletkötelezettségeik."
• "A közszolgálati adóknak jelentős szerepet kell vállalniuk a közösségi kohézió, a társadalmi integráció megteremtésében."
• "A közszolgálati adók léte felvet egy másik jelentős, a modern liberális demokráciákban alapvetőnek számító kérdést, az állam semlegességének kérdését is. A semlegesség – elsősorban a világnézeti szabadsággal összefüggésben kifejtett  – alkotmányjogi elve értelmében az állam nem választhat a rendelkezésre álló világnézetek, értékfelfogások között, azokat egyenrangúnak kell tekintenie, tehát semmilyen formában nem juttathatja kedvezőbb pozícióba egyiket a másiknál"
• "Ha azonban nem leszünk képesek jól működő közszolgálati médiumokat létrehozni, vagy eleve lemondunk e tervünkről, az beláthatatlan következményekkel járhat a teljes közösség, a nemzet sorsára nézve, kedvezőtlenül befolyásolva a demokrácia működőképességét, valamint a társadalmi integrációt és szolidaritást."

Borítókép: rendőrök az MTVA Kunigunda utcai székházánál 2018. december 17-én. Fotó: Huszti István / Index.