Az Indexhez eljuttatott levelezés szerint Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megkereste a Duna Médiaszolgáltatót annak ügyében, hogy pontosan ki is volt a névtelen szakértő abban az esetben, amikor még december elején a túlóratörvényről beszéltek az M1 Híradójában.
A pontos idézet így hangzott:
Szakértők szerint a módosítás életbe lépése után sem kötelezhetnének senkit túlórára az írásos beleegyezése nélkül. Az a feltételezése is alaptalan a szakszervezeteknek, hogy a túlórák után járó pénzt csak évekkel később kapnák meg, ugyanis ezt továbbra is minden hónapban ki kellene fizetni.
Szél a médiatörvény egyik bekezdése alapján ("A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni") arra kérte a Duna Médiaszolgáltatót, hogy nevezzék meg, ebben az esetben is ki volt a szakértő.
Szél az Indexhez eljuttatott levelek alapján 9 nappal később választ is kapott, méghozzá azt, hogy az EU általános adatvédelmi rendeletben biztosított joga alapján "a hivatkozott szakértő személyes adatainak kezelése ellen tiltakozott, és ezért a DM nem tudja kiadni az adatait.
Az érintett tiltakozására tekintettel az adatok továbbítását Képviselő Asszony részére jogszerűen nem tudjuk megtenni. Tájékoztatom továbbá, hogy az újságírói munka során a napi gyakorlatban rendszeresen kérdezünk meg szakértőket ( jogász, közgazdász, orvos stb) akiktől egy-egy adat, tény pontosítását, magyarázatát stb kérjük. Ezek nem jelennek meg névvel, arccal mert egyrészt nem esnek akkora hangsúllyal egy-egy anyagban, másrészt a szakértők sem szeretnének megjelenni, azaz ragaszkodnak a személyes adataik védelméhez. Ezen túl azonban - akár a jelen téma kapcsán is – több szakértői megszólalást talál műsorfolyamunkban.
- írta Dobos Menyhért, a DM vezérigazgatója.
Azaz valakik szakértőként szólaltak meg a kormánymédiában, de névtelenek szeretnének maradni. Az Indexnél is előfordul, hogy névtelen szakértőket veszünk igénybe, de a helyzet mégiscsak más: az alany általában az esetleges negatív egzisztenciális következmények miatt nem hajlandó a nevét adni a szakértéséhez.
Ezt a helyzetet viszont nehéz elképzelni a kormányzattal szoros szimbiózisban létező közmédiában, úgyhogy szeretnénk megkérdezni az Index olvasóit, hogy vajon miért lehetett ez: