Forrásaik eltitkolása miatt mondott fel a Kommerszant című tekintélyes orosz gazdasági-politikai napilap tulajdonosa két újságírónak, pedig erre az orosz médiatörvény szerint csak bírósági adatigénylés esetén lehetett volna kötelezni őket.
A konfliktus középpontjában egy olyan, április 17-én megjelent cikk áll, melyben Ivan Szafronov különtudósító és Makszim Ivanov rovatvezető-helyettes meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állították, hogy Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke lemondásra készül, utódja pedig Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója lehet.
Amikor Vlagyimir Zselonkin főszerkesztő az informátor kilétének felfedését kérte a két újságírótól, méghozzá arra hivatkozva, hogy a cikk „nem felelt meg a kiadó által támasztott követelményeknek”, ezt elutasították, mire Zselonkin kirúgta őket.
Azonban elbocsátásuk miatt hétfőn a Komerszant
politika rovatának mind a 11 tagja és Gleb Cserkaszov főszerkesztő-helyettes is távozott a laptól.
A tiltakozók ugyan június 15-i hatállyal szándékoztak felmondani, de belépőiket már kedden letiltották. A nap folyamán a Kommerszant 203 munkatársa egy, a Facebookon közzétett közös állásfoglalásban az oroszországi szólásszabadság megsértésének minősítette a történteket.
A Kommerszant kiadójának tulajdonosa 2006 óta az Oroszországban és Nagy-Britanniában is a leggazdagabbak közé tartozó Aliser Uszmanov milliárdos, aki bizalmas kapcsolatokat ápol az orosz legfelső politikai vezetéssel.
A főszerkesztő a BBC orosz nyelvű kiadásának kijelentette, hogy döntésével kapcsolatban sem a kormány, sem a tulajdonos nem gyakorolt rá nyomást. Uszmanov szóvivője azt mondta, hogy a tulajdonos személyi kérdésekben nem dönt a lapnál, és nem avatkozik bele a szerkesztőség irányvonalába. A házelnök szóvivője pedig a Govorit Moszkva rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Matvijenkónak nincs oka megszólalni az ügyben. Ivan Sztresinszkij, a Kommerszant igazgatótanácsának elnöke a The Bell című orosz ellenzéki kiadványnak nyilatkozva feltételezte, hogy a házelnök esetleges távozásáról szóló cikk külső megrendelésre születhetett. Az orosz elnök emberi jogi tanácsa és Oroszország Újságíró Szövetsége az üggyel kapcsolatban aggályainak adott hangot.
A lap 35 újságírója 2011 végén már egyszer megvádolta „megfélemlítéssel” Uszmanovot két kiadói vezető elbocsátása miatt. A felmondás oka egy cikk volt, amely a jelek szerint sérelmes volt az abban az időben a miniszterelnöki tisztséget betöltő Vlagyimir Putyin számára.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elismerte, hogy az orosz elnöki hivatal „figyelemmel kíséri” a tekintélyes újság szerkesztősége körül zajló eseményeket. A konfliktust vállalati belügynek nevezte, amelybe a Kreml nem kíván beavatkozni. Szafronovot az egyik legtehetségesebb és legprofibb újságírónak nevezte, akit Putyin környezete még a jelenlegi államfő kormányfői éveiből ismer.
(MTI)