A hazai állapotokról szóló fejezet számaihoz/grafikonjaihoz a CEU Center for Media, Data and Society Senior Program Officere, Bognár Éva írt közérthető összefoglalót. Ennek alapján:

• 2017-ben folytatódtak a támadások a demokratikus intézmények ellen.
• A kormány szövetségesei a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal és az állami hirdetések elosztásával még szorosabb kontroll alá vonták a médiapiacot.
• A lakosság jelentős részéhez nem jutnak el kritikus információk.
• Az összes vizsgált ország közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a média iránti bizalom (28%).
• Ennél is alacsonyabb (20%) azok száma, akik szerint a média megfelelően számoltatja el a hatalmon lévőket.
• A leghitelesebb hírműsora az RTL Klubnak van,  a TV2 a legkevésbé hitelesnek tartott hírforrás.
• A hírfogyasztók 37%-a oszt meg híreket, 23%-uk kommentál is,  és mindössze 7% fizet online tartalomért.
• 32% hallgatott podcastot az elmúlt hónapban.
• A közösségi médiában a Facebook tarolt, hírfogyasztásra 62% használja.

Elég lesújtó a felmérésre adott válaszokból kirajzolódó kép, még annak fényében is, hogy a Freedom House Magyarország állapotát 2017-ben szabadról részben szabadra változtatta, a Transparency International felmérése szerint pedig mi vagyunk az EU-ban a harmadik legkorruptabb ország. Bognár megállapításai szerint a független oknyomozó újságírók tényfeltárásait csak a legritkább esetben követi rendőrségi vagy ügyészségi eljárás, és ha igen, azokról a kormány befolyása alatt álló közszolgálati média, illetve a kormánypárti sajtó be sem számol. Mivel a vidéki lappiacot a KESMA nevű alapítványon keresztül a kormány teljesen lefedi, valós/kritikus hírekkel a lakosság jelentős százaléka nem találkozik.

Ez persze hosszútávon visszaüt, ami az egyes brandek hitelességének értékelésében világosan látszik: a 0-10-es skálán az RTL Klubot értékelték a legmegbízhatóbbnak (6,41), a TV2-t a legmegbízhatatlanabbnak (4,74). Utóbbi így a HírTV, az Origo, az időközben Magyar Nemzetre átnevezett Magyar Idők és az MTVA után végzett az utolsó helyen. A tv/rádió/nyomtatott sajtó képviselőire vonatkozó kérdésre adott válaszokból az derült ki, hogy  az elsődleges hírforrás az RTL Klub 59 százalékkal, a második a TV2 38 százalékkal. A napilapok közül a Blikk 22 százalékkal ötödik, a legjobb helyezést elérő rádió a Magyar Rádió 14 százalékkal a 9. helyen. Az online tartalomfogyasztásban az Index vezet 38 százalékkal a 24.hu (36%) és az origo.hu  előtt (33%). 

A magyar olvasók azonban annak sem hisznek, amit olvasnak, látnak, az általános vélemény az, hogy a média hazudik, a bizalomindex mindössze 28 százalékos. Ennek az éremnek a másik oldalán az egyének által maguknak kiválasztott hírek állnak, melyekben kétszer annyira bíznak (54%), azaz, ha valakinek megvan a már bevált hírforrása, annak minden második cikkét el is hiszi. És mivel nem bízunk a médiában, így fizetni sem akarunk érte: a válaszadók mindössze 7 százaléka mutat hajlandóságot erre. Ami ennél sokkal sajnálatosabb, hogy a Facebookot a megkérdezettek 62 százaléka használja hírforrásként, 36 százalékuk pedig meg is osztja, amit olvasott. Kész csoda, hogy a laposföldhívőknek még nincs se pártja, se fővárosi polgármester-jelölje. 

• A nagyközönség a fake news jelenség miatt egyre tudatosabban fogyaszt tartalmat, és nagyon meggondolja, mire klikkol és mit oszt meg. 
• Az alacsony iskolázottságú és idősebb válaszadókat nem érdekli, hogy amit olvasnak, az nem feltétlenül igaz.
• Egyre több válaszadó szakad el a Facebooktól, a helyét a WhatsApp, az Instagram és a YouTube vette át.
• Az angol válaszadók fele arról számolt be, hogy tudatosan kerülik a híreket, mert rossz kedvük lesz tőle.
• A fiatalabb korosztály fokozatosan a podcastok felé fordul (nálunk 36%-uk nyilatkozott úgy, hogy hallgatott már olyat).
• Míg a magyarok 49 százalékát aggasztja, hogy amit az interneten olvas, az esetleg fake news, a hollandok hetven százaléka bízik a hírekben. A braziloknál bizalmatlanabb nép nincs, náluk 80 százalék nem hisz a híreknek.

A teljes jelentés innen tölthető le.