Újra elstartolt hétfőn a Séfek Séfe a 2017-es első évaddal megegyező felépítéssel, de új ételekkel és kicsit több amatőrrel. Rántott csirkecomb és csirkepörkölt itthonról, sült szöcske és tintahalas mogyorókrém külföldről, majdnem sírás és itt-ott tömör undor: körülbelül ebből állt a 25 részes második évad kezdőadása.
Nem baj, összefoglaljuk. A Séfek Séfe a TV2-n főműsoridőben, este 9-kor futó főzőműsor, ami a többi főzőműsorhoz (pl. az RTL-es Konyhafőnökhöz, Gordon Ramsay Amerikai mesterszakácsához) hasonlóan a sokezredik olyan főzős adás, ami a versenyzésen alapul. A Séfek séfe felépítését tekintve három részből áll:
Mivel a műsor hétfőn indult, érthetően még csak az előkóstolás részénél tart. A műsorvezető a párjával cukrászdát nyitó Liptai Claudia, a zsűri gárdája pedig az, ami két éve: a Michelin-csillagos séfektől tanult Krausz Gábor, az új parlamenti irodaház éttermét működtető Wolf András és Vomberg Frigyes (aka Frici bácsi), aki a tavalyi Bocuse d'Oron a magyarok edzője volt. A versenyzők egy kisebb részét már az első részben megismerhettük, méghozzá olyan igazán kínos videókon keresztül, amikben a mexikói versenyző egy kaktusszal járja be a fővárost, a műkörmös-tanonc a melleit villogtatja, egy nő egy nagy barna rúddal ver szét pár zöldséget, vagy amiben a kisnövésű játékos méretén kéne a nézőnek leakadnia:
A műsor eredeti célja, hogy megtalálja Magyarország legjobb séfét, ami már önmagában veszett húsbárd nyele, hiszen úgy tűnik, még a tavalyelőtti szériánál is több amatőr - vagy amatőrnek tűnő szakmabeli - jelentkezett idén. Az első rész alapján tehát nincs túl nagy esélyünk arra, hogy a műsor végén a séfek séfére leljünk, viszont cserébe valószínűleg sokszínű évadra számíthatunk. Legalábbis a kezdő adás versenyzőin és ételein ez a sokféleség látszott, voltak olyanok, akik előre gyakoroltak, de olyanok is, akik a műsorban főzték meg a fogásukat először - úgyhogy láthattunk szétfőtt töltött húst, összeragadt nokedlit, nyálkás rizst és lényegében majdnem mindent, amit már régen az iskolai menzán is sikítva próbált az ember elkerülni. Néha a sütőt nem kapcsolták be, néha a turmixgép nem indult el, a nokedliszaggatást pedig egyenesen kész rémálom volt végignézni.
Az elcseszett ételek ellenére érték a nézőt pozitív meglepetések is. Megjelentek a versenyben a házias kosztok, a rántott csirkecomb, a főzős újságok kedvence, a baconbe tekert akármi, de ugyanígy mexikói oldalról a szöcske tortilla, Londonból a halibut-filé wasabis majonézzel és fekete mogyoróvajjal, illetve egy balatoni szakácstól a vega kecskesajtos kosár (mellé zeller zellerrel és spenóttekerccsel). Az ízpárosításoktól néha még az otthon ülő, kísérletező kedvű háziasszony térdkalácsa is beremeghetett, amikor a borsó mellé málnát tálaltak (és még működött is!), összességében pedig az látszott, hogy itt ilyen merészségekre, és nem csirkecombra van szükség a győzelemhez. Ez mondjuk egy főzős műsornál nem is nagy probléma, egy ilyen adás kicsit azért van, hogy más ételt lássunk a tévében, mint amit a vasárnapi ebéden nagymama elénk rak.
Az elrontott ételekre, illetve magára a sokszínűségre pedig a zsűri is határozottan jól reagált, lecseszték, aki nem vette komolyan a főzést, meg persze ment a káromkodás és a durva verbális késdöfködés is. Ez egy ilyen műsorhoz kell is, ha az első adásban eltekintünk Krausz "te vagy az első, akiért megeszem a szöcskét" Gábor jelenetétől, akkor alapból azt mondhatjuk, hogy itt a zsűrinek nem az a megasztáros, ripacskodó szerepe van, hanem tényleg komoly szakmai tekintélyek gyülekezetének tűnik. Ettől pedig a műsornak sem feltétlen a ripacskodás és a szórakoztatóipar aljára süllyedés lett a célja (ezt persze jól kompenzálták a bemutatkozófilmekkel), hanem valami olyasmi, mint
egy kajás Megasztár, amiben három káromkodós Gordon Ramsay a zsűri.
(Borítókép: TV2)