Bill Gates a Netflix új sorozatában megjósolta a koronavírust – írta a brit bulvársajtó a Pandémia (Pandemic – How to prevent an outbreak?) című új dokumentumfilm-sorozatról, ami január végén került fel a streamingszolgáltató műsorára. Persze amikor forgatták, 2019-ben még sehol nem volt a koronavírus, a mezei influenza miatt készítették el ezt a hatszor egyórás, Amerikát, Afrikát és Ázsiát bejáró sorozatot. Az időzítés is erre utal: akkor szerették volna műsorra tűzni, amikor az éves influenzajárvány a leginkább tombol Észak-Amerikában és Európában. Aztán másképp alakult.
Emlékszem, hogy kiskoromban láttam a Vírus című filmet. Egy új betegségről szólt, ami Kaliforniából indult, és aztán gyorsan terjedni kezdett. Az egészségügyisek védőruhában voltak, nekem meg nagyon megtetszett ez a veszélyes munka. Meghatározó élmény volt számomra, azóta vágyom arra, hogy a fertőző betegségek ellen harcolhassak
– mondja a harmincas éveiben járó Syra Madad, akinek mindössze annyi a feladata, hogy megakadályozza, hogy a 8,6 millió lakosú New Yorkban kialakuljon egy járvány, vagy ha már megtörtént, akkor minél hatékonyabban kezeljék. Nem csak egy influenzajárványt, bármilyen fertőző betegséget, bár Syra Madad (akárcsak a film többi megszólalója) az influenzát tartja a legfőbb, legbiztosabban bekövetkező veszélynek.
A Pandémia tucatnyi szereplőjében, akik Egyiptomtól Indián át Amerikáig szerte a világban dolgoznak, egy közös van: mindannyian arra tették fel az életüket, hogy egy láthatatlan ellenség ellen küzdjenek. Akár úgy, hogy megtalálják az influenza elleni általános védőoltást, vagyis hogy ne évente kelljen az állandóan mutálódó vírus ellen újabb oltóanyagot fejleszteni, akár úgy, hogy előre jelezni tudják egy esetleges új járvány időpontját. Aztán vannak közöttük olyanok, akik azért küzdenek, hogy minél többen beoltassák magukat influenza ellen és olyanok, akik a már bekövetkezett járvány terjedését próbálják minél inkább megfékezni. A nagy képtől jutunk el addig, hogy látjuk azokat, akik a frontvonalban, a kórházakban, rendelőintézetekben kezelik a betegeket.
Nem volt igazán nagy járvány sem a mi életünkben, sem a szüleinkében, sem a nagyszüleinkében, de a következő nagy influenzajárvány közeleg. 1918-ban úgy ölt meg 50 millió embert, hogy nem is voltak repülők, az emberek nem utazgattak naponta Ázsiából Amerikába. A következő járványba százmilliók is belehalhatnak, ha olyan fertőző lesz, mint az 1918-as
– mondja egy fiatal kutató. Nem ő az egyetlen, aki felhozza az 1918-as spanyolnátha-járványt, amelynek több áldozata volt, mint az éppen befejeződő nagy háborúnak. Úgy tűnik, hogy a filmben szereplő kutatók, orvosok mindegyike számára ez lenne a referencia, egy ehhez hasonló járvány elterjedésétől tartanak leginkább, ennek szeretnének elébe menni.
“Járványtani szakemberek modellezték, hogy egy cseppfertőzés útján terjedő járvány akár 30 millió emberrel is végezne egy év alatt. És nagy az esélye, hogy ez be is fog következni” – ezt már Bill Gates mondja, akinek alapítványa többek között az általános influenza elleni védőoltás kutatásának egyik fő támogatója.
Gates nyilván nem a koronavírusról beszélt, de a sorozatban felmerülő számos elem valóban emlékeztet a mostani járványra. “Bár megjósolhatatlan, hogy honnan indul a következő influenzajárvány, bizonyos helyekre nem árt kiemelt figyelmet fordítani, például Kínára. Ez az a hely, ahonnan az elmúlt fél évszázadban gyakorlatilag az összes halálos influenzavírus terjedésnek indult” – mondja Dennis Carroll, vírusokkal foglalkozó kutató. És persze rímel a koronavírusra az is, amikor egy iráni kutató elmagyarázza, hogy az elmúlt években milyen ijesztően sok emberre átterjedő vírus kötődött denevérekhez.
Mindezek ellenére a sorozat készítőinek szándéka egyértelmű: nem egyelőre ismeretlen járványokra, hanem a velünk élő, banális influenza veszélyeire felhívni a figyelmet. Arra a betegségre, amit a legtöbben még mindig egy vállrándítással intéznek el, hogy az nem komoly, majd kifekszik, isznak pár teát meg bedobnak valami vény nélkül kapható szert. Pedig az influenza halálos is lehet, különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a várandós nőkre veszélyes, akárcsak a koronavírus. És attól még, hogy valaki kicsattanóan egészséges, és úgy érzi, hogy nem jelent számára nagy veszélyt egy influenza, megfertőzhet olyanokat, akikre viszont igen.
Az első rész nyomasztó témája ellenére is biztató: csupa okos, elhivatott ember beszél arról, hogy alapvetően tudjuk, hogy mit kell tennünk, hogy elkerüljünk egy világméretű járványt, csak hozzá kell rendelni a megfelelő forrásokat és cselekedni kell. Ehhez képest igazi pofon a második epizódtól végig jelenlévő szál, amely azokat az embereket mutatja be, akik ezt nem egészen így gondolják.
Megismerünk például egy gyönyörű, fiatal, ötgyerekes amerikai anyát, aki közli, hogy abban hisz, hogy “az egészséges gyerekekben természetes úton is létrejön az immunitás”, aztán belekezd egy kérlelhetetlen oltásellenes szónoklatba a gyerekeinek. Az oltásellenesség Magyarországon szerencsére messze nem olyan elterjedt, mint Amerikában, úgyhogy innen nézve döbbenetes, ahogy jól szituált középosztálybeli szülők tüntetnek, bíróságon érvelnek a kötelező védőoltások ellen. És nemcsak azért, mert minden tudományos bizonyíték ellenére azt hiszik, hogy az oltás betegségeket okoz, hanem mert a szülői szabadságuk egyfajta csorbításaként élik meg a kötelező oltásokat.
Látjuk az amerikai egészségügyi dolgozók, orvosok döbbent kétségbeesését, amikor hiába magyarázzák, hogy örülnünk és élnünk kellene az oltás lehetőségével, nem tiltakozni ellene. Van egy betegség, ami ellen tudunk védekezni, de nem élünk vele – ez számukra felfoghatatlan.
Amikor kitört az ebolajárvány Afrikában, mindenki rettegett, holott alig néhány beteg volt az egész Amerikában. Az influenza itt van, de nem törődnek vele
– mondja egyikük.
A Pandémia egyébként kitér az ebola elleni afrikai küzdelemre is. “Mintha két hadsereg ellen harcolnánk, az egyik a járvány, a másik pedig az ellátók ellen küzdő csapatok” – mondja a WHO munkatársa. Akik Amerikában az oltásellenesek, azok Afrikában azok a fegyveres csoportok, akik megtámadják és néha meg is ölik a segélyszervezetek munkatársait. Azokat is, akik éppen az ebola ellen küzdenek, ebolával fertőzött betegeket gyógyítanak.
És látjuk azokat is, akik viszont szeretnének hozzájutni az oltásokhoz, de nem kaphatják meg őket, mert például Indiában az oltóanyag drága. Az amerikai határon pedig, ahol önkéntesek menekült családokat oltanak be influenza ellen, vagy van oltóanyag, vagy nincs, mikor hogy alakul. “Ott vannak a hurrikánok, a tornádók. Nincs szükség az emberiség által előidézett katasztrófákra, ez viszont az” – mondja az egyik önkéntes.
Ha a koronavírus csinál egy kis kéretlen reklámot ennek a fontos sorozatnak, akkor legalább ennyi haszna volt.
(Borítókép: Netflix)