A haj gyönyörűvé tesz. A haj tele van érzelemmel. A haj a mi örökségünk. A hajunk elárulja, kik vagyunk, honnan jöttünk, és merre tartunk

– ezekkel a mondatokkal indul a Netflix legújabb minisorozata, a Self Made, ami négy, körülbelül 45 perces részben mutatja be az életét az Egyesült Államok egyik első, önerőből milliomossá vált női vállalkozójának, Madam C. J. Walkernek, aki egy hajápoló-szernek köszönhette mesés vagyonát. Vagyis túlzás, hogy bemutatja, mert ugyan annak a könyvnek alapján készült a sorozat, amit Walker ükunokája, A'Lelia Bundles írt a híres rokonról, ám mivel a történeti hűség kicsit csorbát szenvedett, nem biztos, hogy ez a legjobb kifejezés, de erről majd később.

Hogy Madam C. J. Walker mennyire ráérzett arra, hogy mire van szüksége közösségének, arra itt egy adat 100 évvel későbbről: 2017-ben az afroamerikaiak 473 millió dollárt költöttek hajápolási termékekre. De – ahogyan a fenti idézet is mutatja – ezt az összeget nem szabad felszínesen vagy szigorúan gazdasági alapon kezelnünk, ez politikai, társadalmi kérdés is, a hajunk, a frizuránk az identitásunk része lehet egyéni és közösségi szinteken is. Ezzel számtalan alkotás foglalkozott már különböző mélységekben, hogy egy viszonylag friss példát mondjunk: a 2020-as Oscar-gálán a Hair Love lett a legjobb animációs rövidfilm. A pár perces és de így is nagyon megható rajzfilm főszereplője afroamerikai család, amelyben az édesapának meg kell tanulnia, hogy tudja elkészíteni kislánya frizuráját. Az Egyesült Államokban a kisebbségeknek ma is sokszor kell szembesülniük azzal, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket amiatt, ahogyan hordják a hajukat, és sokan úgy érzik, csak úgy tudnak érvényesülni a világban, ha szó szerint belesimulnak a tömegbe. A diszkrimináció kiküszöbölésére született a CROWN (Create a Respectful and Open World for Natural Hair) Act, ezt a törvényt először Kaliforniában fogadtak el még 2019 elején, majd egyre több állam csatlakozott.

Madam C. J. Walker története nemcsak a kisebbségek helyzete miatt rezonál a jelennel (főleg, hogy a sorozatban inkább azt domborítják ki, hogy a saját közösségéből hogyan próbálták elgáncsolni, amit egyébként többen is nehezményeztek), hanem azért, mert a társadalmunkban nemcsak a faji, hanem a nemi diszkrimináció is jelen van. Az utóbbi pár évben ugyan üdítően megszaporodtak a történetek a sikeres nőkről, akik saját cégük élén, saját termékeikkel futottak be, akik saját maguk főnökei. A modern lady boss egyik prototípusa nem más volt, mint maga Walker, akit a sorozatban Octavia Spencer (A számolás joga,  A víz érintése) alakít. Az sem mellékes, hogy egy olyan korban állt saját lábra, és lett elképesztően sikeres, amikor a nőknek azért is harcolnia kellett, hogy szavazhassanak, és amikor – ha hihetünk a sorozatnak – az afroamerikai férfiak közül is voltak, aki úgy gondolták, először nekik kell a csúcsra törni, magukat kell elfogadtatni a társadalomban, majd utánuk jöhetnek a nők, lányok, asszonyok, akik ebben támogatták őket.

Komoly téma, ugye? Igen, de Self Made nem veszi magát komolyan, inkább habkönnyű, néha szappanoperába hajló háromórás kosztümös minisorozat, ami úgy igyekszik inspiráló lenni, hogy a potmétert az informatívtól inkább a szórakoztató felé tolja például táncbetétekkel, keretes szerkezetként szolgáló bokszjelenettel, miközben olyan női előadók slágereivel próbál csatlakozni a jelenhez, mint Santigold, Queen Latifah vagy Little Simz. Volt, aki szerint kicsit túlzásba vitték a modernkedést, és felmerült az is, hogy csak egy nagyon rövid időszakot mutatnak be,  és jobban ki lehetett volna domborítani a hősnő gyerekkorát, illetve szinte fájóan kimaradt Walker emberjogi munkája. Mondjuk senki nem mondta, hogy szolgaian másolják majd a valóságot, és végül is cím teljes változatában (Self Made: Inspired by the Life of Madam C. J. Walker) is szerepelt, hogy Madam C.J. Walker élete "ihlette".

Madam C. J. Walker Sarah Breedlove-ként látta meg a napvilágot 1867 decemberében Louisianában, ő volt szülei első gyermeke, aki nem rabszolgaként született. Hétéves volt, amikor árva lett, 14 évesen ment először férjhez, 17 évesen hozta a világra első és egyetlen gyermekét, A'Leliát. Hosszú éveken át dolgozott mosónőként, de tudta, hogy ez nem fog mindig biztos megélhetést jelenteni, és szeretett volna elég pénzt összegyűjteni ahhoz, hogy lányát főiskolára járathassa. 

Egyik reggel a mosókád előtt térdelve, ránéztem a szappanos kezemre, és elgondolkodtam azon, mi lesz, ha megöregszem, ha a hátam már nem fogja bírni a munkát, ki fog gondoskodni a lányomról.

Akárcsak sokan sorstársai közül, a rossz higiéniás körülmények, a nem megfelelő táplálkozás és egyéb tényezők miatt, ő is komoly fejbőr- és hajproblémákkal küzdött. Három fivére borbélyként dolgozott, így tőlük is eltanult ezt-azt, illetve miután St. Louisba költözött, későbbi riválisa, Annie Malone alkalmazottja lett a Poro Companynél. 1905-ben lányával Denverbe költözött, ahol egy ideig továbbra is árulta Malone hajkészítményét, de közben dolgozni kezdett saját termékén is. Malone később megvádolta azzal, hogy ellopta tőle a receptúrát, de valójában a vazelinből és kénből készült hajápoló-szereket nem ők találták fel, bár kétségkívül sokat tettek azért, hogy ezek igazán népszerűek legyenek. A Walker-módszert pedig minden lánynak ismernie kellett, aki a cég termékeivel foglalkozott, 1917-ig állítólag 20 ezer nő vett részt a tréningjein, és Walker ahol és ahogy csak tudta, szorgalmazta, hogy hozzá hasonlóan más nők is igyekezzenek az anyagi függetlenség útjára lépni.

De ne ugorjunk ennyire előre, az első komoly üzleti sikereket a harmadik házassága alatt érte el. 1906-ben kötötték össze életüket Charles Joseph Walker hirdetési ügynökkel, de évekkel később elváltak az útjaik, miután – ahogyan a sorozatban is szerepel – a férje tényleg megcsalta egy Dora Larrie nevű nővel. A férfi eleinte mindenben támogatta a feleségét, üzlettársak voltak, de a munka egy idő után mégis éket vert közéjük, és hivatalos verzió szerint is emiatt, nem az affér miatt váltak el.

Amikor napi 10 dollárt kerestem,  a férjem úgy gondolta, ez bőven elég, és szűklátókörűsége miatt elváltak az útjaink

– emlékezett vissza. Még a válás előtt, 1910-ben pedig megnyílt Madam C. J. Walker gyára Indianapolisban. Lánya nyomásra pedig 1913-ban Harlemben is nyitottak egy szalont, ami nagyon jó döntés volt. Madam C. J. Walker 1919-ben 51 éves korában hunyt el. És lehet, hogy nem ő volt a leggazdagabb fekete vállalkozó abban az időben, hiszen sokan jobbnak látták, ha titkolják valós vagyonukat, de igaz, valóban szomszédja volt John D. Rockefellernek, ha egy kis jóindulattal is: New York állambéli otthona, az azóta nemzeti történelmi emlékhelynek nyilvánított Villa Lewaro nyolc kilométerre található a milliárdos Kykuit nevű birtokától.

Ükunokája szerint ha Walker most élne, akkor valószínűleg influenszer lenne. Tény, hogy a szépségipar átköltözött a közösségi oldalakra, és egy jó lehetőség azoknak, akik komoly vagyonra tennének szert, lásd Kylie Jennert, aki kozmetikai márkájának köszönhetően tavaly a világ legfiatalabb milliárdosa lett. Bár lássuk be, ő azért teljesen máshonnan, sokkal biztosabb háttérrel indult, és neki már nincs is szüksége igazán életrajzi filmre, a családi valóságshow, illetve a social media miatt életének elég kevés részlete marad rejtve. Persze a műsorban látottak vagy a közösségi oldalakon megosztott tartalmak néha csak köszönőviszonyban vannak a valósággal, ahogy több ponton a Self Made is. Nézzünk egy pár példát. 

Madame C.J. Walker lánya, A'Lelia a filmben saját neméhez (is) vonzódik, de nincs arra bizonyíték, hogy ez valóban így lett volna, az viszont tény, hogy támogatta az LMBTQ-közösséget, és az is, hogy édesanyja néha neheztelt rá a párválasztásai miatt. A'Lelia Walker egyébként háromszor ment férjhez, és saját gyermeke ugyan nem született, de örökbe fogadta Fairy Mae Bryant, aki modellként is dolgozott a családnak, és ő lett A'Lelia Bundles nagymamája. 

Mint minden szappanoperának, ennek is kellett egy főgonosz, egy rivális, aki az aljas módszerektől sem riad vissza, akit lehet utálni, ő lett Addie Munroe, akit Carmen Ejogo alakít, és akit Annie Malone-ról mintáztak. Vagyis...ez így nem felel meg az igazságnak. Malone valóban azt állította, hogy személyesen neki köszönhető, hogy Madame C. J. Walker hajproblémái megoldódtak, de az egyik fő konfliktusforrás, miszerint Munroe egy szép félvér nő, akire minden afroamerikai nő hasonlítani akar, a valóságban nem létezett, az ő bőre is sötét volt.  És az sem igaz, hogy Walker miatt áttette volna a székhelyét egy másik városba, illetve a sorozat arról is megfeledkezik, hogy ő is sokat tett a közösségért, sokat jótékonykodott. Hogy miért nem lett olyan példakép mint Walker, az jó kérdés, talán nem volt, aki életben tartsa az örökségét, mint konkurensénél.

Vannak olyan karakterek a sorozatban, akik a valóságban nem létezik, olyan jelenetek, amik valójában nem történtek meg, de így lehet felkelteni az emberek érdeklődését, Hollywoodban ilyen a történetmesélés

– nyilatkozta Bundles, aki reméli, hogy így is átjön majd, milyen is volt Madame C. J. Walker, hogy mennyivel több volt ő egy szépségipari mágnásnál, hogy mennyit tett a közösségéért. Szerinte Octavia Spencer alakítása ebben nagyon sokat segít majd. Mi pedig reméljük, hogy egyre több filmes ébred rá arra, hogy Spencer nemcsak mellékszerepekben tud tündökölni, nyugodtan rá lehet osztani a főszerepet is. A színésznő számára egyébként saját állítása szerint az volt a legfontosabb, hogy Bundles elégedett legyen a munkájukkal, hiszen ő az, aki Madame C.J. Walker örökségét gondozza. Ami a színészgárda többi tagját illeti, vannak tisztességes alakítások, van, aki jól hozza a szokásos köröket, és van, aki nem pozitív értelemben kilóg a sorból, ő pedig Tiffany Haddish, aki Madame C.J. Walker lányát, A'Leliát alakítja, és valamiért rajta érezni, hogy egy másik kor szülötte. 

Az Egyesült Államok (egyik) első női milliomosának történetét egyébként már korábban is megpróbálták feldolgozni, az 1980-as években egy sorozatot szerettek volna belőle készíteni a Gyökerek című sorozat alkotójának, Alex Haley-nek a közreműködésével. Több producer, rendező és stúdió, például az HBO is ráharapott a projektre, de végül nem lett belőle semmi. Az egyik rendező egyébként Halle Berry-re osztotta volna a híres üzletasszony szerepét, amivel Bundles nem igazán értett egyet, hiszen a színésznő, akit egyébként tehetségesnek tart, egyáltalán nem hasonlít Walkerre. 

Azt mondta, ez nem számít, hiszen a legtöbben nem tudják, hogyan nézett ki. Erre én azt válaszoltam, hogy ugye tisztában van azzal, hogy azoknak, akik viszont tudják, igenis számít, és ez számomra nagyon fontos

– tette hozzá. És teljesen igaza van, a Wonderful Hair Grower csomagolásán maga Madame C.J. Walker szerepelt, ez is része volt a küldetésének. 

Ugyan Bundles nem vett részt a sorozat munkálataiban, a producerek között ott szerepel Octavia Spencer, illetve LeBron James, a Los Angeles Lakers kosarasa, akinek Maverick Carterrel közösen saját produkciós cége van, a SpringHill Entertainment, illetve Kasi Lemmons is. Ő rendezte egyébként az első két részt. Lemmons ezelőtti rendezése szintén egy életrajzi mű volt, és szintén az amerikai történelem egyik fontos női alakjáról szólt, mégpedig Harriet Tubmanről. Harriet Tubman rabszolgaként született, és élete során nagyon sok sorstársának segített megszökni, illetve új életet kezdeni. A Harrietet két Oscar-díjra is jelölték.

Hogy a Netflix új minisorozata is halmozza-e majd a díjakat, arra kevésbé fogadnék, a Self Made nem klasszikus életrajzi minisorozat, a táncbetétek, a modern keveredése a korhűvel, az alkotói szabadság jegyében kicsit megmásított történet miatt valószínűleg lesznek olyanok, akik nem fognak rajongani érte, de ennek ellenére mégis érdemes adni egy esélyt, főleg így, a világjárvány közepén, amikor egyébként is szükségünk van a kicsit felhabosított, egy kis cukormázzal lelöttyintett, ún. feel good tartalomra. És mivel a pandémia sajnos sokakat küld majd padlóra, ők talán valamilyen módon erőt tudnak meríteni annak a nőnek az életéből, akinek az élet elég rossz kártyákat osztott, mégis úgy került be a Guinness Rekordok Könyvébe, mint az első olyan amerikai nő, aki saját erejéből lett milliomos.