A Magyar Televízió Rt. júniusban, a
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület ebben aktívabb, ők egy Esztergomban felállított szurkolói sátrat például azután sarcoltak meg, hogy ellenőrzést tartottak a helyen.
A kérdésre, hogy jogosan ítélik-e meg a díjat, természetesen mindkét szervezet azt állította, hogy igen. Csorba Mária szerint a két egymást kizáró kijelentés egy jogi csavarból adódhat, vagyis a magyar szerzői jog egyik paragrafusa ütközhet az EU-éval. Szinger Andrásnak, az Artisjus jogászának tudomása szerint az ügyben nincs a hazai szabályozással ellentétes uniós norma.
MTV: "Étteremről szó sem volt!"
Az első kérdés, hogy az MTV kérhet-e pénzt a vetítésekért. Csorba Mária az MTV jogászainak egyetértésével megerősítette az Indexnek, hogy az Európai Médiaszövetségtől (EBU) vásárolt sugárzási jog miatt az óriáskivetítős és nagyközönség előtti sugárzásért szedhetnek pénzt. A szövetség az uniós jogszabályokkal összhangban ráadásul pontosan szabályozza, hogy mekkora összeget kell egy kivetítőért fizetni.
"Éttermekről viszont szó sem volt" - utalt Csorba a Népszabadságban és az Indexben megjelent állításokra, miszerint a tévé vendéglátóhelyekkel is fizettet.
"Csak azoktól szedhetnek pénzt, ahol belépőjegyet árulnak" - mondta az Artisjus jogásza a szerzői jogi törvény nyolcvanadik paragrafusára hivatkozva, és ezzel Bodolai László, az Index jogásza is egyetértett: "A paragrafus szerint a televíziós szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára."
Artisjus: az olimpia, mint zene
A másik kérdés, hogy az olimpiai vetítésekért az Artisjus szedhet-e pénzt. Ahogy Szinger elmondta, az olimpia alatt is legalább ötvenen fizetnek nekik különböző jogdíjakat "rendszeres zeneszolgáltatás közterületre" címen.
"Hogyan jön a zene az olimpiához?" - kérdezte az Index Szingert. "Az Artisjus által beszedett jogdíj jogalapja a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 24. és 25. paragrafusa" - válaszolta. "A szerző - az Artisjus által jogdíjfizetés fejében megadott - engedélyéhez kötött nyilvános előadásnak minősül a műveknek technikai eszköz segítségével a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen történő előadása."
Bodolai László szerint ez a paragrafus irodalmi- és zeneművekre hivatkozik. Az Index jogásza szerint az olimpiai közvetítés nem tartozik a szerzői jogi törvények alá, mert nem egyedi szerzői mű. Vagyis az Artisjus nem kérhet pénzt az olimpiáért.
Jogtalan pénzbehajtás
A harmadik kérdés, hogy a két szervezet mennyi pénzt kasszíroz az alternatív olimpiai vetítésekért - ezek szerint talán jogtalanul - hiszen az Artisjus is szed pénzt, és az MTV sem csak a belépődíjas helyeket sarcolja.
Az MTV sajtóreferense nem árulta el, hogy a foci Eb-meccsek kivetítői után mennyi jogdíj folyt be a tévé kasszájába, mint ahogy azt sem, hogy hányan jelentkeztek az olimpia miatt és mennyiért vetíthetnek az MTV áldásával.
Szinger elmondta, hogy az Artisjus az ötven jelentkezőtől hangszórónként 4930 forint összeget szed be a