Az RTL Klubnak a látszat ellenére nincsenek saját csatornái, ezért akár már jövőre indítana egy újabb országos adót. A digitalizáció nem fogja gyorsan felforgatni a médiapiacot, de az RTL Klubon akár HD-minőségben is nézhetjük majd a forma-1-es futamokat. Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója nem fél az újból erőre kapó konkurenciától, és szerinte három év múlva is piacvezetők lesznek. Interjú.
A Tv2 három év múlva piacvezető szeretne lenni. Az RTL Klub hol fog tartani három év múlva?
Ezen a piacon szinte lehetetlen megmondani, hogy mi lesz három év múlva. Jósolni meg nem tudok. A digitalizáció miatt biztosan változik a piac, várhatóan ennél is több csatorna lesz, élesedni fog a verseny. Szeretnénk, ha az RTL Klub meg tudná őrizni vezető szerepét, és nem csökkenne a közönségarányunk, de valószínű, hogy ezt nem egy, hanem több csatornával tudjuk majd csak elérni. Vagyis, ha minden jól megy, ahányan ma az RTL Klubra kapcsolnak, annyian nézik majd három év múlva az RTL adóit.
És persze az biztos, hogy három év múlva is magasabb lesz az RTL Klub közönségaránya főműsoridőben, a kereskedelmi célcsoportokban, mint a Tv2-nek.
De hát már most is rengeteg adója van az RTL Klubnak. Illetve az RTL Klub kisebbségi tulajdonosa, az Iko számos tematikus adót működtet. A konkurensek is gyakran hangoztatják, hogy az RTL Klub ezzel kijátssza a médiatörvényt, amely megtiltja egy országos adónak, hogy újabb adókat indítson. Mit szól ezekhez a vádakhoz?
Mi csak értékesítjük az Iko csatornáinak reklámidejét, ezzel nem szegünk meg semmilyen törvényt. Ezekhez a csatornákhoz nem túl sok közünk van, például az Iko most indította a Fishing and Hunting nevű vadász- és horgászcsatornát, senki nem gondolhatja, hogy én vagy az RTL Klubon bárki beleszól abba, hogy ott mi kerüljön adásba.
Egyébként pedig, ha konkurensünk alatt a Tv2-t érti, akkor meglepő, hogy az új vezetés a jogszerűség bajnokaként tetszeleg, és közben megfeledkeznek arról, hogy az SBS pár éve elindította az Írisz elnevezésű női csatornát, ami Hollandiából sugárzott. Csak sajnos kissé elszámolták magukat a jogdíjakkal, így az adó megbukott.
Ezek szerint, ha az Iko csatornáit nem tekinti sajátjának, új adókat is indítana az RTL Klub is?
Persze, amint a médiatörvény megengedi. A piac változik, ezért egy idő után már csak több csatornával lehet majd elérni ugyanolyan széles nézői rétegeket.
Milyen tematikájú adókat indítanának, és mikor?
Az RTL-csoportnak általában általános szórakoztató adói vannak mindenhol Európában. Németországban például a Voxon sok film megy, a Super RTL-en pedig több hangsúlyosak a gyerekprogramok, de ezek azért nem tematikus adók. Mi is inkább egy második általános szórakoztató csatorna indításában gondolkodunk, amivel olyan nézőket tudunk kiszolgálni, akiket az RTL Klub nagy országos adóként nem mindig tud.
Egy új adó indítása rengeteg előkészülettel jár, azonban ha minden jól megy, és szeptemberben megszavazzák a médiatörvényt, akkor akár már 2009 elején megkezdheti a sugárzást az RTL új csatornája.
A digitális átállás ezek szerint csak még több adót jelent az RTL Klubnak, nem gondolkodnak például HD-minőségű adás vagy interaktív szolgáltatások indításán?
Folyamatosan figyeljük a fejlesztéseket, de óvatosnak kell lenni, vannak olyan újdonságok, amelyek nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, nem lesznek sikeresek, más fejlesztésekre pedig egyelőre még nem készült fel a magyar piac. Nehezen tudom elképzelni, hogy a közeljövőben HD-minőségben sugározzuk az RTL Klub adását, főleg, hogy a nálunk fejlettebb német piacon a Pro7 éppen most állt le a HD-minőségű kísérleti adással. Egyes programokat, főleg sportesemények közvetítéseit viszont akár már a közeljövőben is sugározhatunk HD-minőségben. A forma-1-es futamokat például lehet, hogy nemsokára nagy felbontásban sugározzuk majd.
Elégedettek-e az új médiatörvény tervezetével, ami az RTL Klub mozgásterét is meghatározhatja az elkövetkező évtizedekben?
Voltak problémáink a törvény első vitaanyagával, de reméljük, hogy egy felesleges korlátozásoktól mentes, a mai piaci viszonyokra szabott médiatörvény fog majd megszületni. Például reméljük, hogy az 1997-es induláskor még elfogadható kötelező közszolgálati vállalásokon lazít majd az új törvény, mert szerintünk a jelenlegi piaci helyzetben indokolatlanul sújtják a két nagy adót ezek a szabályok, és ezzel versenyelőnybe kerülnek a kicsik, akik nemsokára pontosan ugyanazon a pályán versenyeznek majd, mint mi.
Hajlandóak lennének-e fizetni a közszolgálati kötelezettségek megváltásáért, ahogy az a médiatörvény tervezetében szerepel, vagy fizetnének-e azért, hogy a közszolgálati adó reklámmentes legyen?
Azt gondolom, hogy a közszolgálati kötelezettségek megváltása jó ötlet, de meg kell várni, hogy pontosan milyen lesz a rendszer, mennyit kell majd fizetnie az RTL Klubnak a mára megterhelő kötelezettségek megváltásáért.
A közszolgálati televízió reklámmentessége is jó ötletnek tűnik, hiszen jelenleg Európában ott működnek jól a közszolgálati médiák, ahol nem kell figyelniük a reklámpiaci elvárásokra. Németországban és Angliában nincsenek reklámok a köztévében, Franciaországban pedig éppen most dolgozzák ki a reklámmentes közmédiumok rendszerét.
A kérdés az, hogy Magyarországon pontosan mennyit és hogyan kell majd fizetnie a kereskedelmi csatornáknak a köztévé reklámmentességéért cserébe.
Amíg kisebb és nagyobb konkurensei folyamatosan új ötleteket megvalósításával foglalkoznak, az RTL Klubon mintha kevesebb lenne az új műsor. Ön szerint miért tűnik bátortalannak a csatorna?
Egyszerűen arról van szó, hogy konkurenseiknek azért kell folyamatosan új ötletekkel előállniuk, mert folyamatosan megbuknak a műsoraik, mi viszont sikeres műsorokat készítünk jó ötletekből, amelyek nem csak pár hónapig, hanem évekig a képernyőn maradhatnak.
A Tv2 például ősszel előállt a Nagy fogyással, az Okosabb vagy, mint egy 5.-essel, és ezek a műsorok mára nincsenek sehol. Az RTL Klub műsorstruktúrája stabil, sikeres műsoraink évek óta a képernyőn vannak, csak ott változtatunk, ahol kell. Ettől még semmivel sem vagyunk kevésbé kreatívak vagy bátrak, csak nem kell erőlködnünk.
Minden tévéműsornak van egy életciklusa, a legsikeresebbek is kifáradnak egy idő után. Az RTL Klub legfontosabb, legnézettebb hétköznapi programjai pedig évek óta ugyanazok. Nem félnek attól, hogy évek óta futó műsoraik, mint például a Győzike show, a Barátok közt vagy éppen a Fókusz egyszerre fognak elfáradni?
Melyik műsoron érzi, hogy elfáradt? A Győzike show mostanában nem teljesít olyan jól, mint a kezdetekben, de még így sem nevezném bukásnak.
A műsoraink éppen azért vannak még képernyőn, mert sikeresek, és azért azt furcsa lenne, ha mindegyik ugyanakkor fáradna el. A Barátok közt például még évtizedekig a képernyőn maradhat, hiszen Nyugat-Európában több olyan napi gyártású sorozat van, ami harminc-negyven éve hömpölyög megállíthatatlanul.
Az ezredforduló környékén a napi valóságshow-k uralták a kereskedelmi tévéket, pár éve pedig az esztrádműsorok és a tehetségkutatók szaporodtak el. És persze az utóbbi időben egyre több amerikai sorozat kap meghatározó szerepet a nagy televíziók műsorstruktúrájában. Véleménye szerint milyen trendek határozzák majd meg az elkövetkező évek kereskedelmi tévézését?
A realityjellegű produkciók szerepe talán nőni fog, talán lesz még a Győzike show-hoz hasonló sztárműsorunk is. És persze a külföldi sorozatok egyre meghatározóbbak lesznek. Az RTL Klub például már az idén leadja az Andy Vajna nevével fémjelzett Terminator: The Sarah Connor Chroniclest, a Grace Klinika spinoffját, a Private Practice-t vagy éppen a Dirty Sexy Money családsorozatot, ami Amerikában az ABC-n megy nagy sikerrel. Vagyis odafigyelünk, hogy minél több sikeres sorozat legyen az RTL Klubon, mivel ezek folyamatosan a képernyők elé vonzzák a nézőket. A sorozat olyan, mint egy vonat: az első rész húzza maga után a többit, a nézők hétről hétre a csatornára szoknak, és ez olyan előny, amiről egyetlen csatorna sem mondhat le.
Ha a külföldi produkciók szerepe ilyen meghatározó marad, akkor nem jelent-e veszteséget az RTL Klubnak, hogy az egyik nagy amerikai stúdió elpártolt tőle, és átállt a Tv2-höz?
A Sonyt csábította el a Tv2, a többi nagy, például az ABC vagy a Warner viszont nálunk maradtak. De egyébként is tud mondani egyetlen Magyarországon igazán sikeres sorozatot is a Sonytól? A Sony inkább filmcsomagokat árul, nem mondom, hogy nem érezzük meg a hiányát A Tv2 például lehet, hogy megnyert karácsonykor egyetlen estét a Shrekkel, de az RTL Klub 2007-ben az esték több mint kilencven százalékában nyert. A tavalyi év legnézettebb filmjeinek listáján szintén alig találunk olyat, amit ne mi vetítettünk volna.
Ha a sorozatok ilyen meghatározóak az RTL Klub sikerében, akkor miért nem készítenek nagy költségvetésű, heti sorozatot?
Nem nagyon tudom elképzelni, hogy Magyarországon megélne egy olyan sorozat, mint például a Lost, ahol a részek egymással összefüggenek, és a cselekmény folyamatosan bonyolódik. Az ilyen jellegű próbálkozások rendre megbuknak Nyugat-Európában is.
Egy olyan sorozat viszont sikeres lehet, ahol az egyes epizódok csak nagyon lazán kapcsolódnak egymáshoz, és minden rész végén tulajdonképpen lezárul a cselekmény. Mint például a Helyszínelők. Amikor elérkezik rá az idő, és a piac felkészül egy ilyen sorozatra, az RTL Klub meg is fog vele próbálkozni.
AZ RTL Klub tavaly abszolút piacvezető volt, a médiapiaci tendenciák, vagyis a nagy adók nézettségének folyamatos csökkenése ellenére még növelni is tudta a közönségarányát. A siker, legalábbis a gazdasági siker vitathatatlan. Mit gondol, mi az oka annak, hogy évek óta nem tudja megszorongatni a Tv2 az RTL Klubot?
Jól bevált csapattal dolgozunk, és nem kapkodunk. Az RTL Klub vezetésében sokan már a kezdetektől itt vannak, a legtöbb munkatársam 2001 óta velem dolgozik. Az RTL Klub nem kapkod, nem pakolgatja ide-oda a műsorait, nem gyárt olyan műsorokat, amelyeket nem készített elő. Mi meg tudjuk várni a sikert, ahogy a Barátok közt esetében is, amely csak másfél év után váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A Tv2 és az RTL Klub között a másik fontos különbség, hogy amíg nekünk szakmai befektetőnk van, egy médiavállalat, addig a Tv2-t már évek óta kockázati alapok és pénzügyi befektetők irányítják. Ők az azonnali profira hajtanak. Most hogy a ProSiebenSat1 csoport megvette az SBS-t, egyetlen céljuk van: gyorsan racionalizálni az összevont cégeket, hogy azután nagy nyereséggel eladhassák. Az RTL Klub tulajdonosa ezzel szemben hajlandó kivárni.
Élesedni fog a verseny attól, hogy a Tv2 most az RTL Klub egykori munkatársaival erősít?
Egyébként számomra az a legnagyobb dicséret, hogy a Tv2 most olyan emberekkel akar minket megverni, akik az RTL Klubnál tanulták ki a szakmát, és utána távoztak. Nem a Tv2 csábította el Árpa Attilát és Gyöngyössy Bencét, az új programigazgatót sem, hanem mi váltunk meg tőlük már évekkel ezelőtt.
Nem megy egyik napról a másikra - interjúnk Várdy Zoltánnal, a Tv2 vezérigazgatójával>>