Taktikai trükköket is bevethetnek a jelentkezők, hogy megszerezzék az ország legnagyobb építészeti imázsprojektjét, a budai vár teljes átalakításának tervezési jogát. Lehet, hogy az építészeti koncepció kidolgozására csak egyetlen pályázó lesz.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közvetlenül a választások második fordulója előtt írt ki pályázatot a budai várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának elkészítésére. A tömör feladatleírás nem felesleges egyszerűsítés, a pályázóknak valóban a teljes vár felújítására kell terveket kidolgozniuk: a palota felújítására, a Várbazár fejlesztésére, a közlekedési rendszer megoldására, a lakóövezeti rész rendbetételére. A hatalmas és rendkívül értékes fejlesztési terület a Dunától egészen az Attila útig tart.
Bár jelenleg csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről van szó, egyértelmű, hogy a koncepciókészítés lehetőségét elnyerő építészeti műhely helyzetbe kerülhet a teljes, több tízmilliárdos projekt terveinek elkészítésére.
Azt gondolnánk, a feladat összetettsége miatt a kiírók érdeke, hogy minél több pályázat érkezzen be. Ezzel szemben a vagyonkezelő szigorú feltételeket szabott: a jelentkezéshez 180 millió forintos városfejlesztési koncepció készítését kellett igazolni az utóbbi három évből, a pályázó teljes forgalmának 300 millió forint fölött kellett lennie három év alatt. A szóban forgó tanulmány értéke eközben 50-100 millió forint lehet a megkérdezett szakértők szerint.
Sokáig úgy nézett ki, hogy a feltételeknek egyetlen pályázó képes megfelelni: a Zoboki és Demeter építésziroda, amelynek nevét az Orbán Viktor első kormányzása alatt indított millenniumi városközpont kulturális tömbje révén ismerik a legtöbben. Általános meglepetésre azonban egy másik cégnek, a Köztinek is sikerült teljesítenie a feltételeket, mégpedig úgy, hogy több irodát is bevont a munkába.
Információk szerint a váratlan versenyhelyzetben máris megkezdődött a taktikázás. Zobokiékat a zsűri hiánypótlásra kérte fel, de az iroda állítólag ezt nem akarja teljesíteni. A szabályok szerint ugyanis ha egy közbeszerzésen csak ketten indulnak, és az egyik érvénytelen pályázatot ad be, nem nyilvánítják győztesnek a versenyben maradó céget, hanem érvénytelenítik a pályázatot, és újat írnak ki. A szakmai pletykák szerint a húzásra azért van szükség, mert Zobokiék annak tudatában adtak magas összegű ajánlatot, hogy egyedül indulnak. Ha csak egy pályázó van, de az érvényes ajánlatot ad be, teljesen szabályosan megkaphatja a munkát, nem kell újabb fordulót kiírni.
A fenti forgatókönyvet valószínűsíti, hogy Zoboki Gábor, akit külföldi útján értük el, kérdésünkre megerősítette: úgy tudja, a pályázat nem lesz eredményes. A vagyonkezelőnél, az első kerületi önkormányzatnál és az építész szervezeteknél is arról tájékoztattak minket: a pályázati borítékok felbontása megtörtént, de senkit nem értesítettek arról, hogy mikor ül össze a zsűri, és kik lennének a tagjai. A döntést július 21-re, szerdára ígérik.
Zoboki Gábor évek óta foglalkozik a budai várral. A történet 2004-re nyúlik vissza, amikor Kis Péter építész nyerte a Szent György téri honvéd-főparancsnokság felújítási pályázatát. A bátor, kortárs építészeti elemeket tartalmazó terv a konzervatív közvélemény heves tiltakozását váltotta ki. A nép hangját meghalló budavári önkormányzat is szembehelyezkedett az átépítéssel. Hogy ne ússzon el a felújításhoz igényelhető EU-s pénz, a terv gyors átrajzolásába kezdtek, a munkába delegálták Zoboki Gábort. (A honvédfőparancsnokság átalakítása közben befulladt, az EU-s pénz elúszott.)
A várat alapjaiban újragondoló pályázat furcsasága, hogy azt szinte a kerület feje felett írták ki. A kerületi főépítész nem árulta el, hogy meghívták-e egyáltalán a bírálóbizottságba, vagy bármilyen módon van-e beleszólásuk az ügyek alakulásába. Aczél Péter azt hangsúlyozta, számukra a kormánnyal való együttműködés a legfontosabb, és az a céljuk, hogy menjenek előre az ügyek.
Mivel folyamatban lévő ügyről van szó, nem árult el részleteket a nemzeti vagyonkezelő illetékese, Lakner Zsuzsa sem. Annyit jegyzett meg, van olyan, hogy a pályázat érvényes, de nem eredményes. Szűkszavúságának köze lehet ahhoz is, hogy csak nemrég kapta meg a feladatot. A projektet eddig Vásárhelyi Tibor vitte, aki a kormányváltással váratlanul eltűnt a szervezetből.
Az indokolatlanul szigorú pályázati feltételek miatt levelet írt a vagyonkezelőnek a Magyar Építész Kamara is (MÉK). A MÉK elnöke, Noll Tamás szerint a jelenlegi kiírás versenykorlátozó. Noll megemlítette, a pályázóknak tartalmi javaslatokat is kellett tenniük, amit hasznos ötletnek tartott. Kifogásolta ugyanakkor, hogy ehhez nem rögzítették a bírálati szempontokat, és nem jelölték ki a bírálóbizottság tagjait. Elmondása szerint levelük után ígéretet kaptak arra, hogy a MÉK és a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) képviselői bekerülhetnek a bírálók közé, és így szakmai szempontok is érvényesülhetnek.
Noll ugyanakkor hangsúlyozta, a pályázat céljával alapvetően egyetértenek. „Óriási szükség van a második világháború után csak részben és nem átgondoltan helyreállított Vár átépítésére.” Kérdésünkre, hogy reális-e egy ilyen terv akkor, amikor a kormány a presztízsberuházások leállítását hangoztatja, a MÉK-vezető azt mondta: több évbe is beletelhet, amíg egy ilyen terv a kivitelezésig jut, ezért az előkészületeket már most érdemes elkezdeni.
Értesüléseinket a másik pályázó, a Közti a döntéshozatal előtt nem szerette volna kommentálni.