Miközben a támogatott filmekre felvett hitelállomány kamatterhei szaporodnak, még csak tervezgetik az 1,3 milliárd forintos kintlévőség visszaszerzését a producerektől, tudtuk meg a gazdasági igazgatótól. Kresz László bevallotta, hogy három éve könnyebben válaszolt volna ebből a székből a kérdésekre. De ő csak augusztus 1-től tölti be az új felelős gazdasági igazgatói állást. Elődjének, Vincze Lászlónak pedig ha széke volt is az alapítványban a havi 2,5 milliós fizetése mellé, nem szerepelt titulus a neve mellett a honlapon, valójában külsős szerződéssel dolgozott.

Kőrösi Zoltán, az alapítvány elnöke júliusban azt harangozta be, hogy az  előző vezetéstől 7,9 milliárdnyi örökölt kötelezettséget találtak a vizsgálatok. Kresz László most elárulta a kijelentés részleteit: „Ebből a valós tartozás 5,6 milliárd volt, az a feletti rész részben meghozott döntés, olyan, ami mögött támogatási szerződés is van, részben szándéknyilatkozat 2011-es és 2012-es filmtervekre.”

A tartozáshoz hozzátette, hogy az „a szeptemberi adatok szerint már csak öt milliárd forint”. ”A legfontosabb feladat a valós tartozások és kamatterhek visszafizetése, illetve mivel nem tudjuk határidőre visszafizetni, a vállalható ütemezés menetrendjét tárgyaljuk folyamatosan újra” – összegezte a teendőket.

Ekkora összegnek még a kamatterhe is évente több mint félmilliárd forint, de Kresz bizakodó: „Senkinek nem lehet érdeke a vállalható feltételek melletti konszolidáció helyett a szinte teljes filmes iparágat bedönteni.”

Az adósság nagy részét olyan támogatások teszik ki, amiket az MMKA pályázatokon osztott szét a produkciók között vissza nem térítendő (VNT) támogatás címén. A pályáztatás akkor működött volna jól, ha az alapítvány szabályosan, összeférhetetlenség nélkül oszt. Illetve, ha a kormányzat is betartja az ígéretét, de például öt évvel ezelőtt volt egy 2,8 milliárdos elvonás, amit sohasem hevert ki az alapítvány, mégis zavartalanul osztották tovább a támogatásokat. Ez indította el a banki hitelezést, ami mára adósságörvénnyé változott.

MMKA-tartozás miatt zárolt producerek

A talaj most vált forróvá a filmes szakma lába alatt. Az utóbbi hetekben három filmes cég számláját is zárolta a Raiffeisen bank, mert az alapítvány nem tudta a támogatásukhoz felvett háromszázmilliós hitelt a bank által javasolt törlesztési ütemezéssel vállalni. Mivel az MMKA nem vehet fel hitelt, csak a filmes cégeken keresztül, az alapítvány támogatását folyósító hét banknál hiába van állami garanciavállalás, tartozáskor a produkciós cégeket érheti a retorzió.

„Még van zárolás, de amit zárolt a bank (két-három millió forint volt a számlákon), ahhoz már hozzájutottak a cégek” – kommentálta Kresz a helyzetet, amiben Ozorai András, Elek Judit cégei mellett a Rózsa János nevéhez kötődő állami Objektív volt érintett. De a problémára a zárolt összeg kiegyenlítése nem jelenthet hosszú távú megoldást.

Vissza nem térített visszatérítendők

Az alapítvány adósságkezelő munkáját az igazgató bevallása szerint tovább nehezíti egy 1,3 milliárdos hitelállomány, amit visszatérítendő támogatásként (VT) osztott az előző kuratórium 2006 óta a filmes cégeknek, de azt a korábbi, összekacsintós gyakorlat szerint valójában többnyire sosem kellett visszafizetni. Most azonban – a gazdasági válság közepén – vissza kéne, de erre a producerek azt mondják, nem készültek föl, legalábbis ez derült ki a legutóbbi kibővített alapítói gyűlésen is.

A filmszakma jelentős része érintve van a VT-ben. A pénzt a filmes cégek elméletileg egy éven belüli határidőre kapták, ráadásul kamatmentesen, a hitelek kamatait is az alapítvány vállalta magára, ami már összesen évi 100 millió fölött van. A teljes összegből már többszöri meghosszabbítás ellenére jelenleg ötszázmillió forintnak járt le a határideje. A produkciós cégeket első körben azzal szólítják fel, hogy nyilatkozzanak a „visszafizetés várható üteméről”, illetve ez a kuratórium már nem tervezi, hogy több ilyet osztana.

Megkaptuk az alapítványtól a lejárt tartozások 9-es toplistáját, a táblázatban először rossz adatok is szerepeltek, de kisebb korrekciót követően a javítottat is rendelkezésünkre bocsátották: a normatívból való levonás után már nem Kálomista Gábor vezeti a sort, hanem 24,7 millió tartozással a hetedik helyre került. Kamondi Zoltán lett az első a tartozók listáján 60 millióval, utána jön Hábermann Jenő, Gát György, Sipos Áron, a Kabay Barna filmjéért pályázó Parragh Andrásné, Salamon Eszter, Kabay Barna és Kovács Gábor producerek cége, ebben a sorrendben.

	Filmelőállító	Visszatérítendő:	Normatív terhére jóváírható:	Levonás után fennmaradó:
1	Honeymood (Kamondi Zoltán)	60 000000	0	60 000000
2	Film-Art (Hábermann Jenő)	64 703000	14 703371	54 000000
3	Dyn Rt.    (Gát György)	50 000000	0	50 000000
4	Focusfilm (Sipos Áron)	45 000000	0	45 000000
5	Európa 2000 Parragh Andrásné	30 000000	0	30 000000
6	Szerep produkciós iroda (Salamon Eszter)	25 000000	0	25 000000
7	Megafilm (Kálomista Gábor)	91 000000	66 300000	24 700000
8	Média Centrum  (Kabay Barna)	20 000000	0	20 000000
9	Filmpartners (Kovács Gábor)	30 000000	12 500000	17 500000
	Összesen:	470 000000		383 400000

A filmek, amiért még tartoznak az említett cégek: A csak dvd-n megjelent Metamorfózis, a Tűzvonalban-sorozat, a Magyarország Története-tévésorozat (FilmArt). Az évekig forgatott Dolina (Honeymood), a magyar-szlovák Cinka Panna, a Félelem Völgye című népi horror (a Focus Filmtől) és a Kis Vuk (Dyn Rt.). Az Idegölő című Görögországban forgatott bukás, az Emigránsok, az Oscarra nevezett Kaméleon, a Zuhanórepülés és még mindig nem elkészült Tizennyolc éven felüliek (Megafilm). Ide sorolható még a Papírkutyák (Európa 2000) Gyöngyössy Bence-Kabay Barna-párostól, a Szuperbojz című Kabay-film (Média centrum), a Macskafogó 2 (Szerep) és az Adás (Filmpartners).

A szerződést egyébként aláíró filmesek szerint a szerzői filmeknél teljesen szakmaiatlanul írta ki az MMKA a VT-t. Kizárt, hogy tizenmilliókat visszafizessen egy magyar művészfilm a forgalmazásából, esetleges vigaszág erre a normatívtámogatásból való utólagos levonás lehet. A magyar közönségfilmeknél is kockázatos volt a visszatérítésben bízni, hiszen Herendi Valami Amerikáján, és a Megafilm Zimmer Ferijén kívül, nem nagyon született eddig olyan magyar film, ami profitot könyvelhetett volna el.

Herendi filmjét több mint félmillió néző látta, és rengeteg szponzora volt, a Zimmer Feri meg alacsony költségvetéssel készült. Megkeresésünkre még az Inforgot vezető Muhi András állt elő egy sikeres példával: „Az üzletileg igazán sikeres filmünk az uristen@menny.hu volt, ami 300 000-ből készült, és 26 000 nézője volt a Művész moziban, vhs-ről.”

Felfüggesztett pályázatok

Amit a bankok nem tesznek, azt megteszi a kulturális kormányzat: a féléves működési támogatás kétmilliárd forintjából 1,5 milliárdot zárolt a várt 750 milllió helyett a Szőcs Géza vezette államtitkárság júliusban, ami tovább nehezíti a közalapítvány pénzügyeinek rendbetételét.

„Emiatt most felfüggesztettük az alapítvány átvizsgálásának befejezéséig, szeptember 30-ig a pályázatokat”, és ha ekkora marad a zárolás, se animációsfilmre, se dokumentumfilmre, se ismeretterjesztőre, se filmes újságra nem lesz támogatás a jövő évi keretfelosztásig. Ha csökkentik a zárolás mértékét, akkor mérlegelheti az alapítvány kuratóriuma, hogy mennyit folyósítanak a bankoknak, és mennyit az egyébként a filmtörvényben is előírt feladatokra, például az artmozik fenntartására, a filmforgalmazás támogatására.

Ha a bankoknak nem érdekük bedönteni a filmipart, akkor az MMKA-nak miért az? – kérdik a producerek, miután az alapítvány most forgó (Rudolf Péter Üvegtigris 3-a, Török Ferenc Isztambulja és a Megafilm Zimmer Feri 2-je) és most forgatandó (Szabó István Ajtó, Mátyássy Áron Víkend és Fliegauf Benedek Szállnak a varjak című) játékfilmjeire nem fizette ki a megítélt támogatást. Felszámolás közelébe került több produceri cég, kifizetetlenek a stábok, panaszolják. Kérdésük: miért nem hagyták, hogy a bankok finanszírozzák ezeket a már előkészületeken túleső produkciókat?

"Ha valaki egy szándéknyilatkozat, vagy egy támogató döntés birtokában, de támogatási szerződés és hitelszerződés nélkül nekivág a film gyártásának, az nyilván kockázatot vállal – válaszolta Kresz. – Ez a kockázat most az, hogy igazodni kell az alapítvány lehetőségeihez. Több producerrel is egyeztettem a finanszírozás menetéről és lehetőségeiről, valamennyiük úgy vágott bele a filmbe, hogy tudta, hogy az alapítvány mikor tud teljesíteni".

Ugyanakkor úgy véli, hasznos lesz, hogy a produceri költések szabályozását bevezetik. Megoldást az jelenthet, ha a filmiroda és támogatást nyújtó szervezet, mint az MMKA a kontrollingtevékenységét összehangolja, közös ellenőrzési tevékenységet végezne, közös adatbázisra alapozva. Így kiszűrhető lenne az, hogy egy költségvetéssel kívánnak elszámolni az MMKA felé és másikkal a filmiroda felé.

Arról, hogy az MMKA vagyonát, a Mafilmet és a Filmlabort hogyan szeretnék gazdaságossá tenni, nem sok konkrétumot árult el. „Olyan döntés, mely a hazai filmipar versenyképes szereplőivé tette volna az említett cégeket, még nem született. Ez már csak azért is sajnálatos, mert 2007 táján a mai versenytársak még nem voltak a piacon, most viszont erős versenyben kell bizonyítaniuk.”

Van felelős?

Meglepő, hogy bár az előző időszakot elemző vizsgálat júniusban elkészült, annak a részletes változatát a mai napig nem adták ki kérésünkre, illetve a mai napig nem nevezték meg, hogy az, amit az alapítvány elnöke felelőtlen gazdálkodásnak hív, név szerint kiknek a felelőssége.

A február első hetében megtartandó filmszemlének is, bár a költségvetése még ismeretlen, a finanszírozás módja sincs meg, csak a külső források, szponzorok keresése, az már biztos, mégha szokatlan is, hogy a felelőtlen gazdálkodásért felelős előző gárda főtitkárát, Tóth Erzsébetet bízták meg a filmszemle előszervezésével. Holott még az összesített audit 10. oldalán is azt részletezik, hogy titkárságvezetőként hogyan lépte túl a hatáskörét.

A főtitkár további alkalmazásáról eddig az MMKA elnöke annyit árult el, hogy december 31-én lejár a szerződése. Kresz most a közös munkáról annyit mondott, hogy a lényeg a közösen képviselhető célok, amik eddig megvalósultak.

A filmszemléről még annyit tudtunk meg, hogy drága lesz. Tizenöt magyar film elkészültét várják addig, és közép-európai filmek bemutatását is tervezik. Nemzetközi zsűrit szeretnének, és Andrzej Wajdát zsűrielnöknek. A főhelyszín a CET lenne, az Uránia és a Corvin mozi mellé bevonnák az artmozihálózatot is.

Mozgókép Rt.

Az alapítvány 89-es rendszerátmentő működési formája viszont könnyen rt.-vé vagy nonprofit kft.-vé alakulhat, a kormány alapítói jogait ugyanis szeptember 30-ig a Nemzetierőforrás-minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium együttesen vizsgálják újra.

„Az alapítvány jövőjét illetően lehetséges verzió, hogy többségi állami tulajdonú társaság jön létre, de kötelező a többi alapítónak felajánlani a tulajdonszerzés lehetőségét – mondta erről Kresz. – Egy nonprofit társaság alapvetően más szabályok alapján és szervezeti struktúrában működik, mint a közalapítvány.” Más vélemények szerint viszont az MMKA egy éven belül alapítók és kuratórium nélkül maradhat.

”A szelektív játékfilmgyártási támogatást januári elbírálással már októberben kiírjuk, – árulta még el Kresz. – De csak a február 28-án meghatározott keretfelosztás után tudjuk meghatározni a támogatások összegét. A közalapítvány a minisztériummal 2013-ig szóló szerződését úgy kötötte meg, hogy az MMKA osztja ki az összesen huszonhatmilliárd forintot. Ennek a szerződésnek a módosítását még egyik fél sem kezdeményezte.”