Nem várható, hogy a tizenegy pályázónál több jelentkezik a 2010-es európai kulturális főváros címre. Eger már az első forduló előtt nyert, mert tíz német és öt magyar várost népszerűsítő plakát közül a hevesieké nyerte el leginkább a közönség tetszését. A program német honlapjának olvasói a kulturális főváros címet 2010-ben Görlitznek, illetve Debrecennek ítélik. A magyar győztest 2005 őszén nevezi meg a zsűri.
Akár az összes továbbjuthat
Berlinben a Brandenburgi kapunál állították ki a tíz német és öt magyar város bemutatkozó plakátját. (A többi hat magyar város az idő hiánya vagy a pályázat beadásának csúszása miatt nem mutatott be várost népszerűsítő alkotást.) Eger városa ezen a rendezvényen máris elkönyvelhetett egy apró sikert, mert a helyszínen és interneten leadott szavazatok alapján - a német városokat is beleértve - az ő plakátjuk lett a legjobb. Ezen egy ruhásszekrénybe tett páncélöltözet látható az Impossible to forget (Lehetetlen elfelejteni) felirattal.
Budapest nem olyan fejlett
Ausztriában a napokban jelentették be, hogy 2009-ben - valószínűleg a litvániai Vilniusszal megosztva - Linz lesz Európa kulturális fővárosa. Az osztrákoknál nem pályázati fordulók után, hanem kijelöléssel esett a választás a Duna-parti városra. "Az osztrákok bölcsen belátták, hogy nincs szüksége erre a címre Bécsnek, mivel a bevételekből kevésbé látványosan fejleszthető a turisták számára amúgy is ismert főváros" - mondta Mesterházy Balázs, aki az Index közbevetésére - nem lett volna okosabb Budapestnek hasonló okok miatt távol maradni a pályázattól - így válaszolt: "Budapest még nem olyan fejlett, mint Bécs, érthető, hogy pályázott a címre."
A pályázat német honlapján szavazás zajlik arról, hogy az olvasók kiknek ítélnék 2005-ben a kulturális főváros címet. A német városok közül Görlitz Potsdamot és Brémát megelőzve vezet, az utolsó helyen Regensburg áll. A magyar városok listáját Debrecen vezeti 946 szavazattal, jócskán megelőzve Budapestet és Pécset. A legkevesebben (egy ember) Kecskemétre szavaztak.
Európa kulturális fővárosai 1985 és 2009 között:
1999-ig évente egy várost tüntettek ki a címmel, az ezredforduló évében azonban, máig vitatott gesztus alapján, kilenc város, köztük először és eddig utoljára az EU-n kívüli Prága és Krakkó, volt kulturális főváros. A tíz új tagállamnak nem kell 2019-ig várnia, amíg a rotációs rendszer alapján rájuk kerülne sor. Egy litván város, egy osztrák várossal közösen, már 2009-től megkapja a kulturális főváros címet.
1985 Athén
1986 Firenze
1987 Amszterdam
1988 Berlin
1989 Párizs
1990 Glasgow
1991 Dublin
1992 Madrid
1993 Antwerpen
1994 Lisszabon
1995 Luxembourg
1996 Koppenhága
1997 Szaloniki
1998 Stockholm
1999 Weimar
2000 Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Helsinki, Krakkó, Reykjavík, Prága, Santiago
de Compostela
2001 Porto, Rotterdam
2002 Bruges, Salamanca
2003 Graz
2004 Genova, Lille
2005 Cork
2006 Patras
2007 Luxemburg
2008 Liverpool
2009 Linz és egy hivatalosan nem véglegesített litván város (valószínűleg Vilnius)