Fűvel vagy koksszal érdemes melegíteni egy gengszterrepper performanszára, morfondíroztam a jegyeket hajtogatva, pedig tisztában voltam vele, hogy az ilyen kérdésekre mindig "és" a válasz. Szakértőmmel, jordan23-mal ösztönösen közvetlenül az előadás előtt csúsztunk be a szerény félházzal (max. négyezer ember) várakozó Arénába. 20:50-kor aztán heccelni kezdték a közönséget egy ötperces biográfiás filmelőzetessel, és miután az összes felcsendülő slégerfoszlányra hörcsögpukkasztó vísítással reagált a balelső lelátó leánykórusa, középrébb húzódtunk.

Minden gengszterkezdet nehéz

50 Cent az utolsó apátlan, fegyverrel hadonászó figura, akit Dr. Dre nagylelkűen kiemelt a sültkrumpliolajból, hogy aztán vakszolt felsőtesttel és fukszokkal megpakolva dollármilliókat tojjon neki. A fiatal előadóra egy New York-i drogbáróval történt összetűzését követő arconlövése után figyeltek fel. 2003-ban legyártották Get Rich or Die Tryin sikerlemezét, aztán már csak a lőszerutánpótlást és a stimulánsok egyenletes adagolását kellett megoldani, hogy ugyanaz a mérsékelten beszólongató, de alapvetően szerethető bulizós tökfej maradjon, aki mindig is volt. Sanyarú gyermekkorát és a gettóból távozását - Eminem 8 Mile című önéletrajzi ihletésű drámája nyomán - egy önéletrajzi ihletésű drámában örökítette meg (ami nálunk rögtön dvd-n jött ki).

Magyarországon a mainstream hiphopperek sorsa is nehéz, hiszen az egyesével adagolt Wu-Tang Clan-tagokon, illetve néhány kritikán aluli bohóckodáson kívül (mint a tavalyi Busta Rhymes a Szigeten) kortárs csúcsrepperek nemigen látogatják hazánkat. Persze érthető, hiszen Eminem már 3 éve is annyiba került, mint az egész Aréna újonnan, ráadásul Európába eleve negyedannyit járnak, mert kevés a néger. Fiddy beszervezése így rengeteg túlsúlyos középosztálybeli wannabefeka-tinédzsernek okozott örömöt, voltak, akik még a szüleiket is elráncigálták. Az egybegyűletek másik fele jól szituált huszonharmincas volt - a sportos termékmenedzserek együtt riszáltak programozó párjukkal. A két csoport között az egyedüli különbség, hogy mikor mondták le Bravo-előfizetésüket. A 13 ezres beugró durván megszűrte az érdeklődőket, az elmaradt reptéri droglefoglalás miatt pedig nem kapott ingyenpíárt gengsztervonalon, vagyis volt levegő.

Gazdaságos gengszterrep

Fiddy meggyőző basszusokkal támogatva lépett színpadra, és szinte folyamatosan mozgásban tartotta a közönséget, ami a hiphop jellegéből adódóan azért nem volt annyira nehéz. A vizuál mérsékeltre sikerült: a színpadot elintézték egy szabadságszobros molinófestménnyel illetve kétoldali koncertvetítéssel, amit időről időre klipbevágásokkal, illetve az első sorokban rengő csöcsök közelijével dobtak fel. 50 a píárfotókból ismerős szerelésben mutatkozott, azaz egy gyémántberakásos karkötő, egy hasonló óra és egy tízcentis kereszt alkotta az állandó elemeket, sapkáit pedig izzadtságfaktoruktól függően dobálta be a közönségnek. A show egyetlen összekötő eleme a véletlenszerűen alkalmazott lövéshangminta volt, ami néha reflektorvillanással szinkronban, néha anélkül, csak az ütemekhez igazítva dördült el, gondolom, hogy meglegyen az otthonos aura.

Közepes életműismerettel nekem egyetlen sláger sem hiányzott, és szakértőm se panaszkodott a felhozatalra. Kissé zavarta az összhatást, hogy a számokat random félbehagyva léptek tovább a következőre, bár így feszesebb volt az amúgy botránymentes műsor. Fiddy és Young Buck (a G-Unitból mutatóba) lefutották a kötelező köröket. Felhívtak egy gyereket a színpadra, miközben a közönséggel a "smoke weed, get drunk and get fucked" sort üvöltették, és úgy tettek, mintha nem értenék, hogy lehet ilyet a gyerekek előtt. Volt egy szolíd csöcsnézés is, bár a dekoltázs tulajdonosát már fel sem hurcolták maguk közé, csak jópofiztak vele. És természetesen nem maradhatott ki a színpadon szívás se. Amikor 50 félórával kezdés után kisurrant frissítőért, haverja borzolta a szülők kedélyét egy jófajta "Budapest shit" elpöfékelésével.

A műsort záró vetkőzésről érdemben lemaradtunk, mivel ekkor az eksztatikus karlengetésbe merült Rogán Antalt igyekeztünk befotózni. Az alábbi videót ismeretlenek juttatták el szerkesztőségünkbe, örvendjenek neki. Állítólag Deutch-Für Tamás is csekkolta az eseményt, bár erről nincs hasonló bizonyítékunk. Egyéb celebritásokat sajnos nem ismertünk fel, még amikor biztonságiak felkapcsolt lámpáknál kitereltek sem.