Mivel tartja magát karban a nyolcvanas évek szupersztárja? Miért tetováltatott magára egy nagymellű orosz underground hősnőt? Milyen emlékei vannak Oliver Stone-ról? És milyen zenéket ajánl szeretkezéshez? Olvassa el interjúnkat!
Hát, azért sose engedjen túl közel magához -
Nem ettem húst tizennyolc éves korom óta. Mindenki azt mondta, hogy harmincévesen szörnyen fogok kinézni. De halat eszem, mert ha úton vagyok, turnézok, akkor izzadok egyfolytában, szükségem van a halolajra.
Van egy napi rutinom, egy-két naponta súlyzózom, futok kicsit... hiszen föl kell mennem a színpadra, szaladgálnom és énekelnem kell, nem fogyhatok ki a szuszból.
Ez leginkább a zenekarnak köszönhető, amit összehoztam, újra összejöttem Steve Stevensszel is, és arra gondoltunk, hogy most gitárrockot fogunk játszani, gitár- és dobközpontú zenét.
Reggae-t.
Igen, dub reggae-t, imádom a '78-as dub reggae-t. Füvet szívok, és dub reggae-t hallgatok.
Reggae-re jól lehet szeretkezni is.
Barry White is jó, a reggae és Barry White lefedi az egész terepet. (énekel) Baby, oh baby, just can't get enough of your love.
Imádom Barry White-ot.
Igen.
Mindig is akartam. Abban, hogy összehoztuk a zenekart, hogy megcsináltuk a Devil's Playgroundot, az volt az egyik fő szempont, hogy legyen egy anyag, amivel Európába jöhetünk. Tavaly turnéztunk vele, és most elmegyünk oda, ami akkor kimaradt, Magyarországra, Romániába, Oroszországba. Azt hiszem, nagyszerű zenekarral jövök, ez most egy nagyon jó Billy Idol-zenekar, Steve Stevens is benne van (Idol nyolcvanas évekbeli szerzőtársa, közös munkájuk például a Rebel Yell vagy a White Wedding - a szerk.) Amikor a Rebel Yellt játsszuk, az tényleg a Rebel Yell, amikor az Eyes Without a Face-t, az tényleg az Eyes Without a Face. És amikor a Screamet játsszuk, az a Scream.
Dalszerző vagyok, zenész vagyok, tényleg törődök a zenével, talán most már egy kicsit komolyabban veszem, vagy ha nem is komolyabban, de többet dolgozok vele. Mindig is volt benne munka, de most talán jobban kidolgozom a zenéimet. Nagyszerű dolog rájönni, hogy még mindig megvan a tehetséged, megvan a hangod. Sok rockzenész, énekes kiég, én most is fölmegyek, lenyomom a számaimat, hasonló energiával, mint a nyolcvanas években. Ez nagyon különleges dolog.
Egy nő, azt hiszem, képregényfigura, úgy hívják, hogy Oktobriana. Orosz diákok jelképe volt, akik nem tudtak nyíltan kiállni a kormány ellen, de készítettek egy képregényt az ő főszereplésével. Olyan, mint Wonderwoman, a klasszikus értékeket képviselte, és harcolt az emberi értékekért a gonosz erőivel szemben. Jó nagy mellei vannak.
Szeretnék. Nagyon élveztem az esküvői énekes szerepét, az szórakoztató volt. Jó volt a Doors-filmben is szerepelni, bár túlságosan nem voltam benne, de nagyon izgalmas volt látni Oliver Stone-t munka közben. Oliver Stone mindig a színészek testmunkájáról beszélt, és most én is ezt fejlesztem magamban. Tizenhat év eltelt, de még mindig emlékszem, milyen izgalmas volt, ahogy Oliver Stone életre keltette a Doorst.
Szeretek számokat írni, új ötletekkel előállni, előkészíteni őket, hogy élőben előadhatók legyenek. Az is jó szórakozás, amikor mások számait formálom sajáttá, például a To Be A Lovert, amit felgyorsítottam. Erről egyébként azt hittem, hogy eredetileg is reggae-dal, de valójában egy Stax-szám. (A Stax híres soul-, blues- és funkkiadó volt, a dal eredetijét William Bell énekelte, reggae-változatát George Faith - a szerk.)
Természetesen sok kedvencem már meghalt -
Szeretem John Lennont, Elvist, Lou Reedet, na ő nem halott. Szeretem a Velvet Undergroundot. Iggy Popot is szeretem, az nem lenne rossz.
Jó lenne Gwen Stefanival énekelni, ő nagyon jó. Vagy Beyonce Knowleszal. Billy Idol és Beyoncé, huhh.
Billy Idol Csizinszky Évának nyilatkozott a Sláger Rádióban. Budapesti koncertje csütörtökön lesz a Pecsában.