Futott egy kört az Állami Számvevőszék a közszolgálati műsorszolgáltatók és a Magyar Távirati Iroda körül. Hogy miért is kutakodtak a közpénzek ellenőrei a piacon részvénytársaságként működő közmédiumoknál? Mert a két köztévé, a közrádió és az MTI 1997 és 2006 közötti bevételeinek nyolcvan százaléka – összesen 404 milliárd forint – költségvetési támogatás volt. Az állami pénzek elosztása kissé aránytalan: több mint a fele a Magyar Televíziónak jutott.

Az ÁSZ azt nem tudta vizsgálni, hogy a több száz milliárdos állami támogatást hatékonyan és eredményesen használták-e fel a közmédiumok. Egész egyszerűen azért, mert nincs mit számonkérni. A törvényekben és az alapító okiratokban ugyanis hiányos a közszolgálatiság meghatározása, így az ebből adódó feladatok sincsenek kidolgozva részletesen. Az állam ezért a közszolgálati feladatok helyett a részvénytársaságok működését finanszírozza, ami uniós előírásokba ütközik.

Az állami támogatások egy részletét mégis érdemes megnézni. Az elmúlt években a költségvetés rendszeres támogatást nyújtott a közmédiumoknak létszámcsökkentésre. Az összesen 6,7 milliárd forint jelentős része, 5,6 milliárd jutott a Magyar Televíziónak. Ehhez képest egy példa a közelmúltból: az MTV jelentős létszámleépítést jelentett be 2006-ra, ám nemhogy csökkent, hanem nőtt a munkatársak száma. Nem is kevéssel: 2004-ben 1587 fő kezdte az évet az MTV-nél, 2006-ban pedig 1906-an koccinthattak volna a vállalati bulin. A növekedést részben indokolja, hogy a színlelt szerződéseket fel kellett számolni, vagyis az eddig vállalkozóként kifizetett tévések közül 396 embert állományba vettek. Igaz, a Magyar Rádióban ezt megoldották valóban jelentős létszámleépítés mellett.

Az ÁSZ szerint az ellátandó közszolgálati feladatok részletes meghatározása nélkül az ehhez szükséges létszám sem határozható meg. Mégis megjegyzik: általában megkérdőjelezhető a létszámleépítés eredményessége, ha az nem jár együtt a teljes ráfordítások (és nem csak a személyi juttatások)megfelelő csökkentésével.

 

Márpedig a személyi jellegű ráfordítások a többszöri létszámcsökkentés ellenére is folyamatosan emelkedtek, mindegyik cégnél. Az infláció mértékével megegyezően, 91 százalékkal nőtt az átlagos személyi ráfordítás 97-től 2006-ig. Ezen belül az átlagot meghaladó volt az MTI-nél és a vagyonát fokozatosan felálló MTV-nél.

A Magyar Televízió megszüntette azt a korábbi gyakorlatát, hogy a külsős műsorgyártók szerződéseinek legalább a legfontosabb elemeit nyilvánosságra hozza. Az ÁSZ sem jutott messzire a műsorgyártás költségeinek kutatásában. Percköltséget a Duna TV és a Magyar Rádió tudott kimutatni (igaz ezt csak a Duna alkalmazta a gazdálkodásában). Az MTV-nél 2005-től használnak olyan könyvelési rendszert, amely lehetővé teszi a műsorok percköltségeinek kimutatását, azonban - hiába van erre vonatkozó törvényi előírás - nem működik.

Az ÁSZ kísérletet tett a két magyar köztévé gyártási költségeinek összehasonlítására. Először az éves ráfordításokból kalkulálta ki, hogy mennyi jut egy műsorórára. Ez az MTV két csatornájánál 2006-ban 1.96 millió forint volt (2004-ben 1,82 millió). A Duna TV-nél - az ismétlések közel azonos aránya mellett -, egy óra költsége 1,05 millió (2004-ben alig volt valamivel kevesebb, 1,01 millió).

Megnézték az egy percre jutó - reklám nélküli - új műsoridő közvetlen költségeit is. Örvendezhetnénk, hogy szívtak a producerek, mert 2004 óta csökkent a megrendelt műsorok percköltsége (23,6 ezerről 16,7 ezerre). Csakhogy a belső gyártású műsorok percköltsége a háromszorosára, 21,2 ezer forintról 61,2 ezer forintra ugrott. Vagyis több mint 3,5-szeres áron gyárt le valamit az MTV maga, mintha megrendelné a piacról.

Amúgy az m1-en az új műsorok ötöde készült külső gyártásban tavaly, az m2-n mindössze 0,7 százalék ez az arány. A Dunán is kevés a házon kívül gyártott műsor, mindössze 2,2 százalék. Az m1-en összeségében csökkent az új műsorok aránya tavaly, a műsoridő 76,4 százaléka volt premier perc, az elmúlt évek 81,5 százalékához képest. (Az m2 valódi ismétlőcsatorna a maga 30 százalékával, a Dunánál 57 százalék az aránya.)

A további részek tartalmából: az ÁSZ vaskos jelentést készített, van benne szó az új tévészékház építéséről és a kuratóriumok működéséről is.