A szigorúan a csapatásra koncentráló Balaton Soundot kivéve a fesztiválok sok kulturális eseménnyel készülnek, csak éppen a legtöbbször a koncertek és partik elhomályosítják ezek fontosságát. Vagy ez csak az egyszeri kultursznob siráma, és a civil falu nem más, mint a másnaposok menedékhelye és az értelmetlen repiajándékok lelőhelye? Amikor harmincöt fokban felbaktattunk a szikkadt dűlőn a Volt fesztivál civil sorához, az első transzparensek láttán rögtön el is bizonytalanodtunk a „civil” valódi jelentésével kapcsolatban.
A fogalom a rendszerváltással vált a közélet egyik slágerszavává, mert szemben állt mindennel, ami a csúnya és gonosz „politikához” tartozik. A civil egyet jelentett mindazzal, ami – csodálatos természeti metaforák! – alulról hajt ki, ami spontán szökken szárba. Ami demokratikus. Azt most hagyjuk, hogy a „politikai”-val szembeállított „civil” ideálja mennyi igazságot tartalmaz, a lényeg az egészből, hogy a civilekhez kötődő pozitív képzetekre mára felfigyeltek a vállalatok, a közintézmények és persze a politika is. Ezért a Volton is a legflancosabb sátrak természetesen valami vállalat vagy állami intézmény logója alatt várták a rehidratálásra vágyó fesztiválozókat. Hajtás után gyanakszunk az államra és kitöltünk néhány tesztet!
Ákost senki nem érti. A jobboldali értelmiségnek ugyebár ő a konzervatív ikon, aki a Heti Válasz címlapjáról köszöni meg a Kossuth-díjat, és ha már ott van, megvédi Schmitt Pált, azt a bohókás bonvivánt. A liberális elitnek viszont ő a ripacs popzenész, akin a mértéktartó zenei lapok csak fanyalognak, a baloldali sajtót pedig csak legfeljebb az érdekli, hogy Előkelő Idegen című száma most akkor Orbán Viktor előtt tiszteleg, vagy tényleg Matolcsy Györgyről szól. És persze Ákos a sztár is, akinek slágereit több mint tízezer ember énekli a Volton, akik nagyrészt leszarják, hogy a színpadon feszítő énekes mit is gondol a bukott köztársasági elnök doktorijáról, Lovasi András Kossuth-díjáról, vagy éppen a művi terhességmegszakításokról. Csak önfeledten, arcuk a nyári csillagok felé fordítva azt éneklik, hogy “Ilyenek voltunk, vadak és jók, bűnösök közt is ártatlanok”. És közben azt gondolják, hogy milyen jó, amikor a testük átjárja az igényes rockzene.
Ákos most elérkezettnek látta az időt, hogy végre bevegye a Szigetet, és ehhez kicsit áthangszerelte az összes régi számát, amit a törzsközönség még a Danubiuson, meg a Viván hallgatott. A nagy koncert egyik főpróbája a Volt, az ismerős terep, a Sziget szervezőinek egyetlen olyan fesztiválja, ahol a magyar popszakma legigényesebb állócsillaga már eddig is hajlandó volt fellépni. Meg persze az egyetlen hely, ahol hétvégén nem zsúfolják be valami másodrangú külföldi zenekar haknija elé, előzenekarnak.
Ákos már két napja a VIP-ben ücsörgött, de pénteken gyorsan felhörpintette az utolsó ristrettót is, hogy farmerba gyűrt kockás ingből és mértéktartó mosolyból álló Szijjártó Péter-jelmezét hátrahagyva végre rocksztárrá váljon. Olyan rocksztárrá, aki ugyan már évtizedek óta feszít kis terpeszben a színpadon, de azért érti a mostani trendeket is az electrótól a dupstepig, sőt hajlandó régi számait kicsit feldobni némi skrillexes vartyogással, vagy éppen a nyolcvanas éveket idéző, de azért nagyon is trendi indusztriális zakatolással.
A Yonderboi néven zenélő Fogarasi László a magyar zenei élet egyik különce. Ha az utóbbi éveit nézzük, akkor kb. remeteként élt. 2011-ben megjelent lemeze előtt szinte semmit nem lehetett róla hallani éveken keresztül, a rajongóknak pedig az is csalódás lehetett, hogy mikor szeptemberben végre megjelent Passive Control, utána is csak a néma csend maradt. Majdnem, mint Axl Rose a Chinese Democracyvel: tessék, itt van a várva várt lemez, de koncertet, na azt nem kaptok. Annyi különbséggel, hogy az új Yonderboi-lemezre elég volt csak hat évet várni 14 helyett. Aztán megtört a jég, bejelentettek három magyar fesztiválfellépést is, de hogy utána mi lesz, azt talán még maga Yonderboi sem tudja.
Fogarasi László a kilencvenes évek végén, mint tizenéves csodagyerek tűnt fel a magyar zenei életben, sőt, nem is csak itt. 1999-ben, rögtön érettségi után megírta a Shallow and Profound lemezt, amivel Európa szerte sikereket ért el. A 19 éves srác downtempo-lemezét ugyan a kritikusok nem emelték a legmagasabbra, de jót írtak róla, és ez megalapozta az öt évvel később érkező, már jóval poposabb, befogadhatóbb, nem csak az instrumentális hangulatkeltésre utazó Splendid Isolationt. Az albumon olyanok énekeltek, mint Szűcs Krisztián a Heaven Street Sevenből, Ponikló Imre az Amber Smith-ből, illetve Kutzora Edina, aki már az első lemezt követő majd 150 állomásos koncertsorozaton is az élő Yonderboi-fellépések része volt. Aztán jött a turné, majd a csend.
A 2011-es Passive Control már nem volt ekkora váltás. Lényegében ismét poplemezt kapunk a Yonderboira jellemző, többnyire melankolikus, de kifinomult hangulattal, és itt már egyetlen hölgy, a német Charlotte Brandi adja az énekhangot végig, ami miatt az eddigi legkerekebb Yonderboi-anyag lett. Logikus lett volna vele színpadra vinni a lemezt, ha már úgyis divatba jöttek az ilyen duók, de Fogarasi a másik mostanában nagyon trendi dolgot választotta, a live actet, ahol rajta kívül senki más nincs a színpadon.
Ákos szuper HD minőségű fény és lángshow-ja után kicsit mostoha körülmények jutottak a norvég Röyksoppnak. A ledfalak után a csak a zenére, némi jelmezre, és a szimpla robotlámpa-fényekre építő fellépés amolyan levezetésnek tűnt a nagy durranásnak szánt premier után.
Pedig a Röyksopp egyáltalán nem volt rossz, akár ugrálni, akár andalogni is lehetett erre az ambientes, downtempos, electropopos zenére, bár egy idő után az ember elkalandozott kissé, pláne az olyan instrumentális részek alatt, mikor a bizarr mozgású énekesnő, nem jött elő a sötétből ijesztgetni egy kicsit, és csak a két alaptag, Svein Berge és Torbjorn Brundtland szándékozott betölteni a hatalmas teret.
Némileg amúgy segíthette az ellazulást az összefüggő felhőként az első sorokban lebegő füst, amiből valószínűleg a tagok is szívtak valamennyit, igaz még pár órával a koncert előtt. Az interjú alatt ugyanis annyira szét voltak csúszva, hogy egy idő után norvégul válaszoltak az angol kérdésekre, amit aztán valaki kis könyörgésre lefordított angolra.
Mivel Sopronba is 35 fokot jósolnak szombat délutánra, a Lővérek hűs fái sem védenek már a dögmelegtől. Hőségriadó van a Volt fesztiválon is, tűzoltók locsolják a felhevült közönséget, és vizet osztanak a szervezők azoknak, akik már unják a sört. Ennek ellenére veszélyes a napon tartózkodni, sőt még veszélyesebb a napon részegen elpihenni, ezért a szervezők azt kérik, hogy a ha valaki megfáradt fesztiválozót lát a szikrázó napsütésben fetrengve, akkor próbálja meg felrázni, és szükség esetén értesítse az egészségügyi személyzetet.
Mivel a hőségriadó magas UV-B sugárzással is jár, a szervezők arra kérnek mindenkit, hogy jó alaposan kenje be magát magas faktorú napkrémmel, és egyébként se fürdőruhában mártózzon meg a forró porban.
Ha valaki eddig csak amiatt vacilált, hogy elinduljon-e Sopronba a Volt fesztiválra, mert biztos benne hogy egy vagyont fog elkölteni, annak teljesen igaza volt. Egészen mostanáig, mert most felfedjük, hogy mire kell odafigyelni, és mivel tudunk súlyos ezreket spórolni egy fesztiválon.
A legkényelmesebb természetesen ha autóval levisz valamelyik haverunk, aztán beszállunk a költségekbe. A valóságban ilyenkor gyakran becsúsznak az utolsó pillanatban lemondott fuvarok, az extrém mértékben késve indulások, illetve a több órás cigiszünettel tarkított maratoni leutazások.
Éppen ezért lehet, hogy kényelmetlenebb, de valószínüleg biztosabb ha a vonatot választjuk. Egy Intercity járatra Budapest-Sopron útvonalon a teljes árú retúr jegy másod osztályon 9160 forint. Viszont itt is van lehetőség kedvezményeket igénybevenni. Például a MÁV kedvezménnyel 33%-os kedvezményes jegyeket lehet igénybe venni, a teendő annyi, hogy a soproni jegypénztárban, vagy a fesztiválon le kell pecsételtetni a jegyet. Ára 6400 forint.
Ennél is nagyobb kedvezményt biztosít a naponta közlekedő Volt vonat, amire a jegyet a Volt fesztivál kiemelt jegyirodáiban lehet megvenni, vagy online, ára 3700 forint.
A pályaudvartól a fesztiválig legegyszerűbben a Tisza tranzit egy útra 400 forintba kerül, itt viszont előre megváltott bérletre van szükség, egy utas jegyek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre.
A Kisalföld Volán által üzemeltetett buszok közül a 12V járat kimondottan fesztiváljárat, de az 1, 2, 12 jelzésű buszok is a Lővérekbe visznek a pályaudvartól. A jegy 350 forintba kerül.
Tehát utazás odafigyelés nélkül: 9960 forint
Kis odafigyeléssel: 4500 forint
Megtakarítás: 5460 forint
Három éve már attól is padlót fogtunk, hogy a Faith No More kipróbálta, megy-e még az együttzenélés. A Voltra most egy rafináltabb show-val érkeztek, ami úgy is minden idők legjobb fellépései közé katapultált, hogy Mike Patton nem szippantotta fel a cipőfűzőjét.
Szellősebb sorok, ritkásabb hajak, a fakóbb tetoválások. Az évek óta a szekrény mélyén őrizgetett póló hasban kicsit szűk, a hátán pedig már alig olvashatók a King for a Day '95-ös turnéjának állomásai. Előttünk egy család bulizik, ahol a headbangelő apu és anyu előtt fiacskájuk – aki tuti, hogy az utolsó sorlemez, az 1997-es Album of the Yeart követően született – teli torokból üvölti a Land of Sunshine-t. A tömegből meredező karok egy negyvenes reklámszakembert csúsztatnak le a földre, szétizzadt kollegája röhögve lohol utána, és közben üvölti: „Te hogy a faszba kerültél föl oda?”
Annak ellenére, hogy a Volt nagyszínpada előtt a Simple Planen még ott nyomorgó tiniket száz százalékig leváltották a fotelrockerek és családapák, a Faith No More koncertjében szemernyi retrohangulat, cseppnyi emlékszelamikor?-érzés sem volt. Mondjuk ettől azért annyira nem is kellett tartani, mert ez a tizenkét évig hallgató kultzenekar már 2009-ben is őrült energiával tért vissza a színpadra, aki ott volt a Szigeten az soha az életben nem fogja elfeledni a koncertet, és ezt most nem azért mondom, mert Mike Patton megette a cipőfűzőjét. Pedig a Faith No More akkor még csak berozsdált szárnyait próbálgatta, mostanra viszont friss koncepcióval indultak turnéra – abszolút nem mellesleg ezen turné első állomását a Volton tartották. Külön ízt adott az eseménynek, hogy a hírek szerint az együttes ezt a turnét búcsúnak szánta.
A Volt fesztivál nagyobb részt a húsz alattiak szól. Becsúszik persze a Faith No More, amit a harmincas korosztály félistenként tisztel, de az olyan zenekarok, mint pl. a Simple Plan egészen biztosan a fiatalabbakat célozzák meg. A kanadai poppunkok persze akár a nagy punkhullám idején is érvényesültek volna, de a nagyszínpad előtt összegyűlt tömeg alapján még ma is van kinek zenélniük. Az a Green Day-light, sőt, Good Charlotte-light szerű műsor úgy tűnik ugyanúgy futtatható, mintha eredeti lenne.
A zenekar nagy látványosságot nem produkált, egyedül a hófehér ál-hangfalláda-oszlopokat lehetett különösnek nevezni, bár a Slayer ugyanilyen Marshallsora feketében sokkal menőbb, sőt a fehér díszlet a Faith No More-nak jobban áll, de erről egy másik posztban szólunk. A zenekar külsője is roppant átlagos, az énekesük pl. olyan háromnegyedes farmernadrágban nyomta, ami a vidéki diszkókban volt divat a kétezres években. A Simple Plan ráadásul feltehetően viccnek szánt, de amúgy inkább fárasztó popslágerekkel is igyekezett színt vinni a produkcióba, de a táncolókon kívül keveseket szórakoztat például egy már amúgy is agyonjátszott, mindenki által feldolgozott Black Eyed Peas-sláger.
Idén Katy B lett az a Voltnak, mint tavaly a Ting Tings: egy olyan zenész, aki ugyan már viszonylag ismert, de sem közönség sem kritikai sikerben nem emlegetik őket a legnagyobbak között. Ők a tipikusan „senkit sem zavar, jól el lehet bulizni rá” előadók. Na és amolyan zsákbamacska is, mert ugyan tőlünk nyugatabbra bátran bevállalhatják őket a fesztiválok, nálunk azért nincs akkora rajongóbázisuk, hogy jelentősen emelkedne tőlük a jegybevétel.
Ehhez képest Katy B-n, ahogy 2011-ben a Ting Tingsen is, szépen megtelt a nagyszínpad előtti tér, amit a tipikusan aranyos szomszédlány típusú Katy meglepően meg is tudott mozgatni. Továbbra sem az a sztártípus, de nem is volt az a szende kislány, akit előítéletesen gondolhattunk. Ráadásul a koncert utáni interjú sem változtatott ezen a képen.
„Tetszik az új tetoválásom?” – kérdezi a megfáradt harmincas rocker vérvörös rózsákkal borított, borotvált felkarját simogatva a lánytól, akit fél perce úgy szólított meg, hogy „Nem te vagy az a csaj, akit tavaly kurvára leitattam"?
„Most milyen korszakod van? Hosszú távú kapcsolatot keresel?” – kérdez vissza a lány, mintha csak el akarná terelni a témát.
„Nagyon, nagyon rövid távú kapcsolatokat keresek” – mondja vigyorogva a srác, és kissé bátortalanul még hozzáteszi, hogy „rockandroll”.
„Szerintem elég ocsmány ez a rózsa. Amúgy” – veti közbe a lány, csak hogy ne maradjanak lezáratlanul a beszélgetés szálai.
Eközben a VIP-pénztár sarkában éppen pótköltésre készülődik egy megtermett gulipán, kicsit tollászkodik a tojások felett, és valamit morog, amiből csak annyit hallani, hogy Natura 2000 tájvédelmi körzet a faszom, meg hogy beekizett skrillexes kurvák. Igen, ez a huszadik Volt fesztivál, és lehet, hogy az utolsó, amit a soproni Lővérek Kempingben tartanak. Hiszen a regionális környezetvédelmi főfelügyelőség indoklása szerint jövőre új, védett fajok jelenhetnek meg a területen, többen a bejáratnál már arról pletykálnak, hogy a múlt héten járt itt pár kínai óriáspanda, és a helyi mikroklíma felől kérdezősködtek.
A Telekom óriás, magenta csúszdájától eltekintve minden pont olyan a Volt fesztiválon, mint tavaly, csak tíz százalékkal nagyobb és drágább. A magenta csúszdára pedig részegen nem engednek fel senkit, vagyis kijelenthetjük, hogy a fesztivál részvevőinek döntő többsége nem érzékeli a különbséget 2011 és 2012 között.
Pont ugyanott van a nagyszínpad, a VIP, a Viva sátra, vagy éppen a Mol benzinkútnak álcázott kocsmája is, ahol egy éve. Így azok, akik tavaly csontrészegen begyakorolták a tájékozódást, most sem fognak eltévedni. Olyan ez, mint a biciklizés: csak bele kell jönni, részegen meg visz a lendület.
A mérlegképes könyvelő társaságában bulizóknak jó hír, hogy hiába van válság, hiába emelkedtek a szállítmányozási költségek, az energia ára, vagy az általános forgalmi adó, a sör most is ugyanúgy 450 egy korsóval, mint tavaly. A gyros ára viszont most már ezer forintig kúszott, és a tavalyi 1200 forintról sok helyen 1500-ig emelték egy szál sült kolbász árát. Plusz a kenyér, meg a kovászos uborka, ugyebár.
„De kit érdekel, hogy ezer forint egy hamburger, ha akkora a zsemle, hogy kiakad tőle az állkapcsom?” – mondja erre egy félmeztelen rocker, és behasal a ketchupos lavór csapja alá.
Az idei Volt, vagy akár mondhatunk nyugodtan olyat is, hogy az idei fesztiválszezon egyik legaktuálisabb fellépője Skrillex volt, aki tényleg mostanában jár pályája csúcsán, amit az idén besöpört három Grammy-dija is igazolni látszik, még ha csak műfaji kategóriákban is kapta. Meg hogy megállás nélkül haknizik, ráadásul lassan már egy popszám csak akkor lesz sláger, ha Skrillex is kezd vele valamit.
Az emós hobbitnak kinéző 24 éves srác a Volton is ezrével vonzotta be a saját, vizuális- és audioingerekkel túladagolt korosztályát. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy vihogó lányhordák járták a nagyszínpad környékét. A Volt fiatalítani akart, és ez sikerült is neki: a Noise Night Life törzsközönsége itt volt, még ha a Faith No More-ra váró, hallgatag harmincasok miatt nem is volt olyan hangos a magas frekvenciájú lánysikoly.
Skrillex éjfél helyett hajlani fél egykor kezdett. A DJ mögött is alig befogadható kavalkádban rohantak a képek, volt itt a monoszkóp pentagrammával, Mortal Kombat Transformersszel. De a zenében is nagy volt a terpesztés, Skrillex a moombahtontól a darkcore-ig félperces váltásokban zúzott végig az elektronika összes müfaján. A stílusok és a ritmusok pörgő váltogatásából elvileg akár egy jó buli is kisülhetett volna, de nem. A srác ugyanis túl türelmetlen ahhoz, hogy valódi agybaszó izgalmat teremtsen, tíz perc alatt simán ki lehetett ismerni a beindulások és leállások őrületesnek szánt váltakozását. Persze ez a rajongókat nem zavarta, látszott, hogy azt se bánták volna, ha Giró-Szász András makramézott volna a DJ pult mögött, amíg elég hangosak a vartyogó effektek és a vakbelet is megrezegtetik a basszusok.
Ha valami kakuktojás a Volton, az a metál. Pláne a külföldi. Minden évben van valami, de csak olyan színesítés jelleggel, hogy legyen ilyen is. Hol egy Soulfly, hol egy Sepultura, hol valami más esik be, amire összegyűlnek a Volt feketepólósai, akik amúgy valamelyik kisebb színpadon bólogatnak a Blind Myselfre, a Moby Dickre vagy a Subscribre-ra, közben meg csak isznak valahol a sötétben. Idén az ő főzenekaruk a Children Of Bodom volt, rögtön letudva az első napon.
Az Alexi Laiho gitáros-énekes vezette finn csapat annak idején death metálként indult, aztán mostanra átment valamiféle virgázós hibridbe, ami a reszelős ének miatt ugyan még mindig keményebb az átlagnál, de már csak a heavy metal jut az ember eszébe róluk. Hiába károgás a vokál, az egész zene olyan dallamos, hogy a közönség kapásból dúdolja a dalokat a sörét lóbálva az ég felé.
Idén valahogy nagyon egy magyar fesztiválra koncentrálódnak a rádióbarát gitár - és sima popzenék, de persze örüljünk, mert így talán nem kell minden létező pénzünket egy feldíszített pusztában elverni. Nyilván van pár dolog, ami hiányzik, ugyanakkor a gitárpop vonal például annyira gyenge mostanában, hogy egyáltalán nem zavaró, ha olyan zenekar jön, ami pár évvel korábban tengette a legszebb napjait. Nagyvonalakban tekintsük át mit kötelező megnézni idén.
Kezdhetünk a Volton, ahol a Skrillexre váró felnyírtt hajú hímnősök között végigélvezhetjük a Coldplay legjobb követőjeként emlegetett, és épp ugyanolyan modoros rádióbarát zenében utazó Snow Patrolt, ahol garantáltan meghatódhatunk a nagyívű dallamokon. Sopronban van talán a legkeményebb dolga az embernek, de lehet vigasztalódni a kanadai Simple Plannel, és a Stoogest gyakorlatilag közelező megnézni még akkor is, ha valakinek tényleg minden túl kemény, amit hosszú hajú férfiak csinálni. Sopron, június 27-30.
Azzal nem mondunk nagyot, hogy elektróval vagyunk a legjobban ellátva a 2012-es fesztiválszezonban. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy mostanában tényleg a laptopok mögött történnek a legizgalmasabb dolgok, de a még mindig túlnyomórészt erre épülő Balaton Sound jelenléte is sokat nyom.
Na de kezdjük a Volttal, ahol rögtön ott van Skrillex, akinek ugyan dalai nem nagyon vannak, de a jókor érkező szarrátorzított basszusokkal is el tudott érni akkora sikert, hogy nemrég még grammyt is kapott leginkább dubstepnek nevezhető döngöléseivel. Nincs mit tenni, abszolút világsztár, tehát legalább azért érdemes belenézni, hogy lássuk, mire katiznak mostanában a középiskolások. Sopron, június 27-30.
Szomorú hírünk van: idén se a Slayer se a Motörhead nem játszik egy magyar fesztiválon sem. Jön viszont a Fezenre a Machine Head és a Testament, a Rockmaratonon a Crowbar fogja mély depresszióba taszítani a népet, a Szigeten pedig a mostani harmincasok újra átélhetik a tinédzserkorukat. Az Index szigorúan szubjektív metálajánlója következik.
A VOLT nem kényeztet el minket különösebben rockfronton. A fesztivál egyetlen valamirevaló fellépője a világ egyik legnagyobb hatású zenekara, a Faith No More, am 2009-ben az év egyik legjobb koncertjét adta a Szigeten, Mike Patton cipőfűzőevésével súlyosbítva. Rajtuk kívül játszik még a másodvonalas nu metalból kimondottan hangulatos, slágeres rockzenekarrá vált brit Lostprophets, a scooteres szintetizátorral súlyosbított hardcore-ot játszo Enter Shikari, ami pont olyan bizarr, mint ez a félmondatos leírás, illetve abszolút kakukktojásként a finn Children Of Bodom, ami leginkább arról híres, hogy nem nagyon van olyan rockrajongó kiscsaj, akinek ne lenne a szobájában egy poszter Alexi Laihórol, a zenekar gitáros-énekes szépfiújáról. Sopron, június 27-30.
Ugyan hétfőn ijesztgette itt a Voltra készülődőket az időjárás az özönvízzel, mára viszont elmentek a felhők olyannyira, hogy a hétvégén már a klasszikus por-izzadság keveréket moshatjuk le magunkról Sopronban. Már aki nem punk, de olyanból kevés szokott lenni a Lővérekben. Akinek esetleg még a kitűnő előrejelzések ellenére is kétségei támadnának az öltözködést illetően, itt talál tippeket, mi csak annyit mondunk, legyen olyan felkészült, mint Bear Grylls, és baj nem lehet.
A buli egyébként már ma elkezdődik Sopronban egy nulladik nappal, lévén, hogy ez a 20. Volt fesztivál, így kell bele valami plusz is. Több helyszín is beindul kedden, a legnagyobb ünneplés viszont a nagyszínpadon lesz, ahol egymásnak adják a színpadot olyan együttesek, mint az Anima Sound System, a Quimby, a We Are Rockstars, a Belmondo, a Brains, a Neoton Família a hősök és még sokan mások. A Petőfi Rádió által közvetített We Love Volt eseményen nem teljes koncertet adnak a csapatok, hanem inkább a különlegességre mennek rá, egy másik helyszínen pedig amolyan DJ All Stars szolgáltatja a zenét olyanokkal, mint Cadik vagy Palotai.
Szerdától pedig beindul a szokásos Volt-menetrend. Programokat nem részleteznénk, de azt azért elmondjuka az ismétlés kedvéért, hogy jön a Faith No More, Skrillex, Iggy Pop a Stooges-zal, a Children Of Bodom, a Lostprophets, Katy B, a Simple Plan, a Snow Patrol, a Röyksopp, a Hadouken!, az Enter Shikari, és még sokan. A szokásos Tankcsapda- és Quimby-koncertek mellett a magyaroknál ki kell emelni Ákos szinipopos produkciójának magyarországi premierjét is, illetve szintén itt debütál itthon Yonderboi új produkciója is.
Az Isten Háta Mögött (IHM) a 2000-es évek legizgalmasabb magyar metálzenekara volt, amely zenében és szövegben egyaránt úttörő megoldásokkal oltotta be a szcénát. Az úttörők csapategysége azonban pont akkortájt kezdett megbomlani, amikor az országos siker kapujába értek. 2010-ben távozott az alapító Bokros Csaba, és hiába sikerült az Esclin Syndo-ból a helyére érkezett Sándor Dániellel készített Ű albummal egy másképpen jó Isten Háta Mögöttet elindítani, valami mégsem klappolhatott a színfalak mögött. Pálinkás Tamás énekes-gitáros ugyanis 2011 szeptemberében bejelentette, hogy elmennek pihenni és megnézik „kicsit messzebbről, hogy hol vagyunk, mit csináltunk, és mit is akarunk csinálni”. Az áttelelés kezdetének az IHM egy elképesztően jó A38-as búcsúval adta meg a módját, azóta csak egy, az összes eddigi tag beszállásával, Bőrzsír néven elővezetett fél-meglepetéskoncerttel jelezték, hogy még mindig megy a jammelgetés. Egy szó, mint száz, mi már nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy is muzsikál a hibernációból éledező zenekar.
A koncert a Fishing on Orfű kettes számú színpadán volt, a néhány száz ember kellemesen megtöltötte a viszonylag kicsi és viszonylag egyenetlen síkot, és sokan üldögéltek a domboldalban is – én úgy vettem észre, hogy egy csomóan voltak, akik kifejezetten az alig hatvanperces koncert miatt autóztak el a Mecsekbe. A lelkes fogadtatásnak az együttes láthatólag nagyon örült, a közönség pedig annak, hogy a fiúk a sok projekt mellett sem felejtették el a számokat, és a mezítláb riffelgető Sándor Dániel is tisztességgel megtanulta a régebbi klasszikusokat. Az biztos, hogy az IHM az elmúlt években egyre jobban és technikásabban tolja, és most is erősek és pontosak voltak – a zenében.
27 zenekar lép fel idén a Nógrád megyei Bánk községben július 20. és 22. közé szervezett Bánkitó Fesztiválon, többek között Dudás Gergely Index főszerkesztő-helyettes, Szémann Tamás fotószerkesztő, és Horváth Balázs videószerkesztő közös bandája, a Praktikers is, de ad majd koncertet a Dorco Band, az Egy Kiss Erzsi Zene, a Popiván, a Csaknekedkislány, a Marge, a Mary Popkids, a Nemjuci, a LavaLava, a ColorStar, az Amoeba-Sabák Special, a Puszi és a Belle Belle Live is.
A tószínpadi stégen és környékén dj, limonádé, fröccs és napozás várja a lustálkodókat, sportprogramok, bringás versenyek, longboard és vízilabda az aktívakat, az este pedig a koncerteké és a filmeké. A szabadegyetemen azt járják körül, hogy milyen lehetőségei vannak egy alulról szerveződő, önigazgató mozgalomnak egy politikai kultúra nélküli országban, illetve hogyan lehet átjutni a minden civil kezdeményezést övező közöny sivatagán. A szervezők szellemi-fizikai akadálypályát is állítanak a vállalkozó kedvűeknek, egyben újra a szabadba viszik a kiállítást. Az idén arra hívják az alkotókat, hogy a kortárs művészet eszköztárával értelmezzék újra a faluban látható tiltó, iránymutató és tájékoztató funkciójú táblákat.
Az idei fesztivál a Marom Klub Egyesület, a Hallgatói Hálózat, a Sirály Közösségi Tér, a Toldi Klub, a Fogasház, a Csipáncsap brigád, a Dor Hadas és a tranzit.hu összefogásában valósul meg.
A világon először a Balaton Soundon lesz látható a magyar fejlesztésű Burn Studios Frame Array, ami egy majdnem három emelet magas építmény lesz. A már nemzetközileg is elismert Kiégő Izzók vizuálcsapat által megtervezett épület 18 darab, kétszer két méteres kockákból fog felépülni és ezeknek sem szabályos, hanem kristályszerű lesz a szerkezete. A hatalmas kreálmányra minden nap más és más különleges vetítés megy majd.
A DJ-k majd ebben a monstrumban fognak majd zenélni igaz, a Fram Array fellépőlistája jobbára az ismertebb pesti DJ-formációkból áll, akik viszont hasonló körülmények között nem valószínű, hogy zenéltek korábban. „A Burn Studios Frame Array egy kristály szerkezetet idéző, töredezett felületű, különleges videó installáció Egy komplex vizuális tér élmény élőben keverve, 8 kezes VJ összecsapás video mapping felfogásban. Csak úgy, ahogy a zenei stílusok, a képi tartalom is estéről estére változik, újabb történeteknek és retinát izgató 3D-s illúzióknak adva helyet. A keret építmény szabályosságát megbontó vászon elrendezés egyedi lehetőségeinek kihasználásáról egy speciális 4 csatornás videó rendszer gondoskodik.” –így jellemezte a különleges installációt Zádor Tamás a Kiégő Izzók projektvezetője.
Ma már a fesztiválozás a last minute-nél is elterjedtebb üdülési forma, ezért a koncertes-hangulatjelentéses fesztiváltudósítások is csak akkor lehetnek érdekesek, ha valami újdonságról van szó. A Fishing on Orfű nem most debütál, sőt, épp most köszönt be a kamaszkora, amikor néhány kitérő és bizonytalanság után elválik, meddig és merre növekszik a Dél-Dunántúl legfontosabb fesztiválja. Lovasi András és sporttársai annak idején jól látták meg, milyen lehetőségeket rejt Orfű, és ezt kihasználva meg tudtak csinálni azt a fesztivált, ahová mindenki szívesen megy, akinek a Volt fesztivál túl ipari, Ozora túl hippi és a Bánki-tón túl kevés a koncert.
A kiváló alapokat az idei Fishingre sem rontották el: Az orfűi fesztivál simán bejárható öt perc alatt, közben a nézelődésbe nem zavarnak be reklámplakátok. Itt valóban reális esélye van egy találkozónak, ami a nagyszínpad bal oldalánál beszélünk meg, és nap közben nyugodtan lehet hűsölni a Mecsekben vagy az elrekesztett tónál – ahol végre felépült az óriáscsúszda is.
De nem csak az adottságok miatt érdemes jegyet váltani, a zenei felhozatal is rendben van. Nagyjából az összes olyan magyar együttes fellép, akit ma Magyarországon érdemes megnézni, a nagy fesztiválnevekből csak a Tankcsapda hiányzik, őket a szervezők átpasszolták a metálosabb hangulatú Pécsi Rockmaratonnak. Sőt, a szervezők minden évben igazolnak egy-két külföldi együttest is, melyek általában nem bizonyulnak rossz választásnak – mondjuk idén a brit Modestep a maga rockos-bulizós dubstepjével pont nem volt olyan izgalmas. Néhány koncertet az elméretezett színpad is lehúzott: a Népi Papa és a haverok közönsége például elveszett abban a nagy térben, amit előtte a Belga rajongói is épp hogy csak megtöltöttek.
De Orfűre nem csak a Mecsek szívcsakrájából áradó energia miatt éri meg ellátogatni. A fesztiválon már háromszáz forintért simán lehet kapni egy nagyfröccsöt, négyötven a dobozos sör, szóval az orfűi hosszú hétvégére nem kell annyit félretennünk, mintha egy luxus-weelnes-resort-spa-hotelbe készülnénk. Emellett az is kiváló dolog, hogy a vidám fesztiválozók szépen belakják a környéket, a tavat körbeölelő Orfűn kívül az összes környező faluban is az összes vendégházat már a tavasszal lefoglalták – ezek a sorok is az abaligeti kocsmában íródtak. A túlnyomó többségben 25 év alattiakból álló fesztiválozók között egyaránt megtalálhatók a környezetváltozásra vágyó fővárosi ficsúrok, a dunántúli fesztiválrajongók, és persze felvonul Baranya megye színe-java is.
Elég régóta megvolt már a 20. Sziget összes főzenekara, egy kivételével, ez pedig heves találgatásokra adott okot a fesztiválozóknak. Most viszont kiderült ki lesz a nagyszínpad szombati headlinere: Snoop Dogg. Tehát aki kihagyta tavaly a Balaton Soundon, az most pótolhat a Szigeten. Állítólag a füstölgő raplegenda a tavalyi show-nál is nagyobb durranást ígér, és állítólag többtucat fős stábbal érkezik, hogy méltóképpen felvezesse a 2012 második felére ígért új nagylemezét.
Aztán hogy meglegyen a stíluskavalkád, lesz Sum 41 is, akik szintén nem először járnak Magyarországon, ugyanis tavaly ők a Volton adták elő pop punk dalaikat.
És hogy még színesebb legyen ma program: a Party Arénába landol közös produkcióként a kétezres évek egyik legfelkapottabb trance DJ-je, Lange és napjaink egyik legismertebb trance énekesnője, dalszerzője és előadója, Betsie Larkin. Szintén ezen a helyszínen lép fel az egyiptomi trance páros, Aly & Fila is.
A korábbi hírekkel ellentétben minden akadály elhárult a soproni VOLT Fesztivál megrendezése elől: a keddi indulásához minden engedélyt megkapott a környezetvédelmi felügyelőségtől. A szervezőket meglepetésként érte, hogy a regionális zöldhatóság szerdán "váratlanul elutasító határozatot hozott" idei évre szóló, időben előterjesztett beadványukról, mivel a rendezvénynek "10 éve ugyanez a helyszíne, 2011-ben ugyanitt, ugyanezekkel a feltételekkel tartottak fesztivált, akkor a hivatal megadta az engedélyt, a helyszínen felépülő színpadok és más objektumok elrendezésére vonatkozóan pedig semmilyen változás nem történt tavaly óta. A VOLT 19 éve alatt a mostani volt az első alkalom, amikor azt gondolhatta a közönségünk, hogy veszélybe kerül a fesztivál megrendezése. Ez számunkra nagy kárt jelenthet, hiszen a hazai és külföldi vendégeink ilyenkor hamar elbizonytalanodhatnak" - idézi a közlemény a fesztivál alapítóit, Lobenwein Norbertet és Fülöp Zoltánt.
A szervezők jelezték: a VOLT mellett álló védnökök, Molnár Ágnes államtitkár, országgyűlési képviselő, Szájer József európai parlamenti képviselő és Fodor Tamás, Sopron polgármestere, az elmúlt 48 órában "sokat dolgoztak annak érdekében, hogy megoldást találjunk erre a kérdésre". A Kisalföld pénteki számában megjelent értesülés szerint a zöldhatósági engedélyben egyebek mellett az áll: a rendezvény jövőre már nem tartható meg a Natura 2000 védettség alatt álló területen, idén pedig csak papírpoharat adhatnak a látogatóknak, a kijelölt helyeken kívül nem szabad tüzet gyújtani, a terület védett voltát pedig ki kell táblázni.
A megyei napilap csütörtöki számában még arról írt, hogy nem kapta meg a regionális környezetvédelmi felügyelőség engedélyét a fesztivál, az indoklás szerint a rendezvény megtartása nem egyeztethető össze a terület védetté nyilvánításának céljával és indokával. Az engedélyre azért volt szükség, mert a terület a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozik, illetve Natura 2000 védelem alatt áll. A kedden kelt elutasító határozatot azzal indokolták, hogy a vendégeknek kialakított kemping területén védett állatfajok is élnek, amelyeket zavarna a zaj és a tömeg, ráadásul "lehetnek olyan madárfajok, amelyeknek a pótköltése zajlik". A tíz éve ugyanott megtartott rendezvényt követő helyreállítás pedig csak akkor lehet eredményes, ha utána a területet "több éven át nem veszik igénybe" - idézték a lap birtokába jutott határozatot.
A VOLT Fesztivál kedden 14 órakor nyit, a szervezők százezer vendéget várnak Sopronba.
Engedélyezi a VOLT Fesztivál megrendezését az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - adta hírül a Kisalföld megyei napilap internetes kiadása. A cikk szerint a zöldhatóság szigorú feltételekkel mégis engedélyezi az idei rendezvényt, azzal a kitétellel, hogy a Natura 2000 területek teljes körű védelme érdekében jövőre ezen a területen VOLT Fesztivál nem rendezhető meg.
A megyei napilap csütörtöki számában arról írt, hogy nem kapta meg a regionális környezetvédelmi felügyelőség engedélyét a jövő kedden kezdődő soproni VOLT Fesztivál. Az indoklás szerint a rendezvény megtartása nem egyeztethető össze a terület védetté nyilvánításának céljával és indokával.
Nem lesz akadálya annak, hogy idén is az eredeti terveknek megfelelően tartsák meg a VOLT Fesztivált - közölte a soproni városháza az MTI-vel, miután Fodor Tamás (Fidesz-KDNP) polgármester csütörtökön egyeztetett Széles Sándor megyei kormánymegbízottal a rendezvény környezetvédelmi engedélyének ügyében.
Kuslics Balázs, a soproni önkormányzat sajtófőnöke hangsúlyozta: a VOLT Fesztivál nemcsak országos, hanem nemzetközi jelentőségű rendezvény, amelynek a város elkötelezett támogatója.
"Hivatalunk a hatáskörébe tartozó valamennyi engedélyt időben megadta a szervezők számára, de vannak olyan egyéb engedélyek, amelyek a Natura 2000 területek miatt szükségesek. A szocialista kormányzás alatt sok esetben kevésbé indokolt módon nyilvántartásba került Natura 2000 védettség alá tartozó területek rengeteg nehézséget okoznak, nemcsak a fesztiválok, hanem más gazdasági ügyek tekintetében is" - jegyezte meg.
"Miután a fesztivál által érintett terület természetvédelmi státusza a korábbi évekhez képest nem változott, örülünk annak, hogy ezúttal is minden akadály elhárulhat a VOLT Fesztivál megrendezése elől" - fogalmazott Kuslics Balázs, hozzátéve: az önkormányzat az eddigi gyakorlatnak megfelelően napi szinten tovább egyeztet a szervezőkkel a rendezvény sikeres lebonyolítása érdekében.
Rengeteg utazási iroda ajánl körutazásokat amikben az a jó, hogy a második naptól kezdve már fogalmunk sincs milyen látnivalókat nézünk meg, és hogy egyáltalán milyen országban vagyunk. Ugyanezt mi átültettük zenei látnivalókba, és fakultatív koncertlehetőségekkel kínálunk fesztiválturnét, ahol a cél, hogy a második nap végére már jegyzetelni kelljen milyen zenekarokat láttunk, és fogunk látni. Indulás 21-én csütörtökön, hogy legyen idő elvegyülni, érkezés június 31-én vasárnap. Persze ha a körút túl durva lenne, és nem bírná a májunk, egy-egy állomás akár külön is elég az európai értelemben vett fesztiválhangulat eléréséhez.
Graspop / Belgium
Csütörtökön vegyük fapadossal Brüsszel felé az irányt. A buli csak pénteken kezdődik, de hagyjunk legalább egy napot magunknak körbenézni a városban, megcsodálni az Európai Unió intézményeit, ki tudja mit hoz a jövő ugye, majd irány Dessel és a Graspop. Alapozzuk meg a másfél hetünket egy fesztivállal, ami inkább a rock/metál beállítottságú embereknek kedvez. Miközben jófajta belga söröket iszunk, már fél háromtól olyan zenekarok koncertjeit nézhetjük mint a Black Label Society vagy Slash, zúzhatunk Slayerre, amivel egyidőben lesz Cannibal Corpse is, így kemény döntéseket kell meghozni hogy pszichopata módjára mosolygós metált nézzünk, vagy marcona boncolósat. A pereskedő Kyuss Lives! természetesen szóba sem jöhet, ha másért nem, azért mert egy napra egy hakni bőven elég, ezért Lamb Of God-koncerttel melegítsünk az este nagy nevére Ozzy Osbournra és barátaira. Akár hakni akár nem, Ozzy van a színpadon ő pedig bármit csinál legenda marad, és reméljük a torka is kitart a buliig.
Egyeztetést kezdeményeztek a regionális zöldhatóság vezetőivel a VOLT Fesztivál szervezői a környezetvédelmi felügyelőség engedélye ügyében - közölte Lobenwein Norbert fesztiváligazgató csütörtökön, miután a sajtóban megjelent, nem kapták meg ezt a dokumentumot. "Mindenkit szeretnénk megnyugtatni, hogy az ünnepi, 20. VOLT Fesztivál június 26-án 14 órakor megnyitja kapuit Sopronban a szokott helyen. Öt nap alatt számos világsztárt és közel százezer vendéget várunk Sopronba" - tette hozzá.
A fesztivál szervezői csütörtökön a sajtóból tudták meg, hogy nem kapták meg a regionális környezetvédelmi felügyelőség engedélyét a jövő kedden kezdődő rendezvényre. Az indoklás szerint a rendezvény megtartása nem egyeztethető össze a terület védetté nyilvánításának céljával és indokával – írja csütörtöki számában a Kisalföld.
Az engedélyre azért volna szükség, mert a terület a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozik, illetve a Natura 2000 védelem alatt áll. A meglepő az, hogy valójában a rendezvénynek, igaz feltételekkel, de van engedélye, hiszen tavaly három évre kaptak engedélyt a regionális környezetvédelmi felügyelőségtől. A Origónak Lobenwein Norbert szervező úgy nyilatkozott, hogy azért nem sikerült stabilan megkapni három évre "mert egy esetleges új faj megjelenésére gondolva a hivatal évenkénti döntés lehetőségét tartotta fenn, bár szinte kizártnak tartották akkor, hogy ez a veszély fennállhat."
A hazai alternatív zenei színtér legfontosabb résztvevői, valamint néhány feltörekvő külföldi produkció szerepel a Fishing On Orfű fesztiválon idén is, amit ezúttal június 21. és 23. között tartanak meg. Az orfűi tó partján található Panoráma Campingben idén ötödször rendezik meg a fesztivált, ebből az alkalomból egy zenés dokumentumfilm is készült.
A nagyszínpadon június 21-én csütörtökön (tehát ma) a táncos produkcióké a főszerep, itt lép fel a PASO, a Brains, a Punnany Massif, valamint a rockot dubsteppel vegyítő londoni Modestep. A másik nagyszínpadon a női fellépőké a főszerep, itt koncertezik a Nemjuci, a Magashegyi Underground, valamint a Chew Lips nevű brit elektropop-duó.
A sátras színpad csütörtöki fellépői között lesz a Bëlga, a Soerii & Poolek, a Kelemen Kabátban és a Marlboro Man. Június 22-én pénteken a nagyszínpadon a Heaven Street Seven, a Quimby, a Vad Fruttik és a Budapest Bár játszik, a másik nagyszínpad a rockzenekarokra koncentrál. Itt lép fel idén egyetlen alkalommal az Isten Háta Mögött, de lesz Supernem és Subscribe is. A sátor ezen a napon hip-hoppal telik meg: fellép az Akkezdet Phiai, Ganxsta Zolee, valamint a Hősök is ugráltat egy kicsit. Az est sztárfellépője a Minneapolisból érkező barkács-rapper, Astronautalis.