"Áruló"

A Tapolcai Városi Bíróság hétfőn rendzavarás szabálysértése miatt figyelmeztetésben részesítette Loppert Dánielt. A bíróság által megállapított tényállás szerint: a Debreceni Egyetem 20 éves történelem-filozófia szakos hallgatója tavaly július 28-án Kapolcson, a művészeti fesztiválon az oda látogató Medgyessy Péter miniszterelnök felé azt kiáltotta háromszor, hogy "áruló".

Kihívóan közösségellenes

A bíróság határozatában leszögezte: közterületen, nyilvános helyen történt a kihívóan közösségellenes magatartás, ami alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkoztatást keltsen.

A bíróság az indoklásában megállapította : nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a cselekmény nem sokkal a parlamenti választások után történt, s nagy tömeg jelenlétében hangzott el a kijelentés, amit lényegében a nemrég megválasztott miniszterelnök elleni hangulatkeltés céljából tett Loppert Dániel. A bíróság határozata ellen a fiatalember és védője - az eljárás megszüntetése miatt - fellebbezett.

Demonstráló képviselők

A tárgyalás ideje alatt a bíróság épülete előtti téren mintegy 100 személy demonstrált - táblákkal, zászlókkal - a Loppert Dániellel szembeni szabálysértési eljárás ellen. Több padot helyeztek el a szervezők - a Felelősség Polgári Kör tagjai - a téren, számokat akasztottak a nyakukba, majd leültek a jelképes "vádlottak padjára". A demonstrálók közt több fideszes parlamenti képviseői is jelen volt, így például Szalai Annamária, Lasztovicza Jenő, Kosztolányi Dénes, Manninger Jenő és Stolár Mihály. Lasztovicza Jenő szerint "lehet, hogy fél év múlva a büntetés már nem figyelmeztetés lesz, hanem esetleg fél év börtön vagy több száz ezres bírság, ha valaki ki meri nyitni a száját Magyarországon".

Bayer kijelent

A tüntetésen részt vett Bayer Zsolt újságíró is, aki úgy fogalmazott: "ez a per semmi másért nem született, csak azért, hogy egy fiatalembert megfélemlítsenek, s rajta keresztül az egész környezetét is. Itt a tapolcai bíróság előtt én kijelentem, hogy Medgyessy Péter hazaáruló. Innét kezdve nincs más választása a hatalomnak, mint engem is eljárás alá kell vonnia. Ha ezt nem teszi meg pusztán azért, mert közismert személy vagyok, s feltehetően még többen lennének a bíróság előtt a tárgyaláskor, akkor ez a hatalom nemcsak antidemokratikus, de mérhetetlenül gyáva is".

A demonstrálók végül gyűjtést rendeztek Loppert Dániel részére, hogy kifizethesse az 1.050 forintos perköltséget.

Áruló, mint tényállítás

Az MTI által megkérdezett jogi szakértők eltérő véleményeket fogalmaztak meg arról, hogy indokolt volt-e Loppert elmarasztalása.

Halmai Gábor alkotmányjogász álláspontja szerint alkotmányosan aggályos, hogy egy ilyen kijelentésért felelősségre vonjanak valakit. Jelezte: az Alkotmánybíróság szólásszabadság kapcsán felállított tesztje szerint az elmarasztaláshoz a kifogásolt kijelentésnek minimálisan a köznyugalom megzavarásának lehetőségét kellene magában hordoznia. Halmai úgy vélte, hogy az árulózás nem zavarja a köznyugalmat, így nem büntetőjogi eszközökkel kell fellépni vele szemben.

Bárándy György szerint viszont nem vet fel aggályokat a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban a tapolcai bíróság ítélete. Az ügyvéd úgy látja, a véleménynyilvánítás szabadsága a kritikáig terjedhet, nem a tényállításig. Márpedig az, hogy valakit árulónak neveznek, tényállításnak minősül, és Bárándy György szavai szerint mindenképpen hátrányos büntetőjogi értékítélet alá esik. Bárándy rámutatott, hogy a közszereplőnek az őt ért kritikával ellentétben a negatív tartalmú tényállítást nem kell eltűrnie.

A szólásszabadság határai

Nehéz-Posony István ügyvéd szerint az ügynek semmi köze a szólásszabadság kérdéséhez, ugyanis a fiatalember a kulturális esemény tervezett és várható rendjét zavarta meg a bekiabálással, függetlenül annak tartalmától. Felhívta arra a figyelmet: az egyetemista a lealacsonyító, sértő kifejezés használatával túllépte a véleménynyilvánítás szabadságának határát.

Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi oktató ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy minden rendezvénynek megvan a maga rendje, és ahhoz a véleménynyilvánítás szabadságának semmi köze. Kifejtette: a véleménynyilvánításnak megvannak a maga keretei, és ebbe nem tartoznak bele a szabályos rendezvények, színházi előadások, beszédek, ünnepi rendezvények. Példaként említette, hogy aki egyházi rendezvényen vagy színházi előadáson valamilyen trágár vagy másokat zavaró kijelentést tesz, azt eddig is felelősségre vonták szabálysértés miatt.

Tóth Mihály hozzátette: annak nincs jelentősége, hogy a miniszterelnök volt a bekiabálás célpontja, mint elmondta, ha más politikussal vagy bármelyik színésszel kapcsolatban tették volna ezt, ugyanígy el kellett volna járni.