Rendhagyó módon a budapesti Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetben tartotta ülését az Országgyűlés emberi jogi bizottsága, hogy - a napirendi pont címe szerint - a "2006. szeptember 18-19-20-án éjszaka Budapest utcáin foganatosított rendőri intézkedések jogszerűségéről és hatékonyságáról" tájékozódjon.

A meghallgatásra meghívottak névsora igen illusztris volt, jóllehet Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány nem jött el. A minisztert Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár, Gergényit az ugyancsak meghívott Bene László országos rendőr-főkapitány helyettesítette. Jelen volt még Csere László a büntetés-végrehajtás parancsnoka.

A bizottsági ülés apropóját az MTV-székház ostromának és az azt követő napok zavargásainak megválaszolatlan kérdései adták, miután számos olyan esetre fény derült, hogy a rendőri intézkedések során túlkapások történhettek, de kritika érte az ügyészi és bírói gyakorlatot is.

A panaszokat három jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, az egyik sértett édesapja, illetve az a Kruchina Károly adta elő, akinek történetéről az Index is beszámolt.

A bizottság, aminek elnöki posztját a fideszes Balog Zoltán tölti be, határozatképes volt, a kormánypárti képviselők is - bár deklarálták, hogy a heti egy rendszeres ülés mellett szerintük nincs szükség rendkívüli ülésre - megjelentek.

Alpári politikai játszma?

A meghallgatások előtt azonban nem maradhatott el a politikai vita. A kormánypárti képviselők ugyanis ragaszkodtak hozzá, hogy a bizottság fogadjon el egy olyan nyilatkozatot, amiben többek között azt deklarálták volna, hogy "a bizottság (...) elutasítja és tiltakozik az ellen, ha a Magyar Köztársaságát rendőrségét politikai okok miatt bárki megpróbálja elbizonytalanítani, (...) annak vezetőire politikai nyomást próbál gyakorolni".

Nyakó István azért aggódott, hogy "nincs rend a fejekben", mert a Kossuth téren, ahol a Fidesz délutánonként demonstrál, a nemzeti radikális színpadon, a szónokok politikai foglyoknak nevezik a garázdákat, és a magyar bírókat vérbíróként emlegetik.

Szerinte az is aggályos, hogy a Fidesz előző nap a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetőjét lemondásra szólította fel, amit ugyancsak politikai befolyásolásként értelmezett. Az SZDSZ részéről Gusztos Péter arra figyelmeztetett "az emberi jogok szent ügye alpári politikai játszmává válhat".

Befolyásolás vagy meghallgatás?

Az első beszámolót Kondorosi Ferenc tartotta, aki az alkotmányból olvasott fel részleteket, majd kifejtette, hogy a kormány visszautasít minden olyan véleményt, amely megkérdőjelezi a jogállamiságot.

Szerinte a bizottsági ülés összehívása, és napirendje azt sugallja, mintha a zavargások valójában jogtisztelő állampolgárok békés tüntetése lett volna, amit a rendőrség szétvert, a rendőrségi brutalitás tömeges volt. A bírói döntések, a folyamatban lévő ügyek a bizottság általi megkérdőjelezése szerinte azt is eredményezi, hogy sokan elbizonytalanodnak a "16 évnyi erőfeszítéssel felépített" jogállamban.

Az ellenzéki képviselők, Balog Zoltán, a beugró Demeter Ervin ugyanakkor többször hangsúlyozták, nem befolyásolni akarnak, hanem meghallgatni beszámolókat, mivel számos panasz érkezett hozzájuk.

186 rendőr sérült meg, 313 főt gyanúsítottak meg, 28 rendőr ellen indult eljárás

A második hozzászólást Bene László országos rendőrfőkapitány tartotta, aki többek között arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az ügyészség 28 rendőr ellen indított eljárást, bár szerinte ez a szám nem sok, tekintetbe véve, hogy a három nap alatt több ezer rendőr, sok ezer intézkedést hajtott végre. Bene nem vitatta a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatok szükségességét, de jelenleg ezt nem tartotta időszerűnek.

A zavargások első napjáról, a tévé ostromáról kijelentette, a rendőrséget meglepetésként érte, hogy a békés demonstráció erőszakossá fajult, ezért csak hajnali 4-kor tudták helyreállítani a rendet "a helyzetnek megfelelően lépett fel a rendőrség" - fogalmazott, de hangsúlyozta, a rendőrség vizsgálata még folyik arról, miért tudták a tüntetők elfoglalni az épületet, illetve órákon át miért nem avatkozott közbe nagyobb számban a rendőrség. (Gergényi Péter távolmaradását azzal indokolta, hogy a vizsgálat még tart.)

"Utólag már látható, hogy voltak, akik készültek a rendzavarásra, benzint, kannákat hoztak magukkal, csuklyát húztak a fejükre, és szervezték az eseményeket. Az erőszakos cselekmények elkövetőinek nagy része a futballstadionok lelátóiról jól ismert rendbontó volt, de akadtak szélsőséges szervezetek tagjai, a fiatalok egy része pedig belesodródott az eseményekbe" - mondta a főkapitány.

A zavargások ideje alatt összesen 186 rendőr sérült meg (114 hétfőn a tévéostromnál), köztük 24-et kellett kórházba szállítani. Eszközeikben 73 millió forintos kár keletkezett. A rendőrség 313 embert gyanúsított meg, ebből 84-en büntetett előéletűek, 33-at még keresnek. 220 főt vettek őrizetbe, ebből jogerősen 31 főt előzetesben, 6-ot házi őrizetben tartottak, 7 esetben rendeltek el lakhelyelhagyási tilalmat. A rendőrségi intézkedéssel kapcsolatban 12 panasz érkezett hozzájuk, az ügyészséghez 2.

Benének több százan köszönték meg a rendet

Bene elmondta, az ostrom után másnap, kedden "a rend helyreállítását végrehajtottuk". A főkapitány elmondta, a rendőrök mind a bevetések előtt, mind utána alapos pszichológiai ellátását kaptak. A jogvédő szervezetek és az ellenzéki képviselők által emlegetett panaszokra reagálva, Bene kifejtette, ő maga több száz levelet kapott, amiben megköszönték neki, hogy a rendőrség helyreállította a rendet Budapesten.

"Tiszteljük az emberi jogokat, ez nálunk tananyag" - jelentette ki, és egyúttal visszautasította a testület általános megbélyegzését az emberi jogi bizottság pénteki ülésén.

Helsinki Bizottság: túl sok az előzetes

A jogvédők közül először Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője beszélt. Hozzájuk is több panasz érkezett rendőri túlkapásokról, amikben beszámoltak arról, megbilincselt gyanúsítottakat bántalmaztak a rendőrök nemcsak az utcán, hanem a rendőrautóban, sőt a kapitányságokon is.

Kőszeg szerint ismét bebizonyosodott, hogy a nyomozati szakaszban a bíróság csak ráüti a pecsétet a gyanúsított előzetes letartóztatását kérő ügyészi indítványra. Az MHB egy korábbi tanulmánya szerint az elsőfokú bíróság 90 százalékban helyben adja az ügyészi indítványt, és a zavargások során előállított gyanúsítottakkal sem történt másként, 84 százalékuk maradt előzetesben.

Hogy a bírói döntés nem volt megalapozott, azt Kőszeg szerint a másodfokú bírói döntések igazolják, amik több mint fele végül elutasította az előzetesről szóló indítványt. Kőszeg idézett egy másodfokú ítéletről, amikor a bíró azért kérdőjelezte meg az elsőfokú döntést, mert az indoklásban az előzetes elrendelését az illető ruházata alapján szabták ki.

Kőszeg szerint itt a törvény megváltoztatására volna szükség, amivel kapcsolatban Kondorosi Ferenc államtitkár bejelentette, a tárca már dolgozik egy javaslaton, mivel személyesen ő sem tartja normálisnak az előzetes kiszabásának magyar gyakorlatát.

A védelemnek nincs helye

Kőszeg kitért arra, hogy a gyorsított eljárásban megindult ügyekben nem adtak helyet védelemnek: a kerületi önkormányzatok és rendőrkapitányságok büszkeségének számító térfigyelő kamerák felvételeit például egy esetben sem használták fel a bírósági döntéseknél, de volt olyan is, hogy a védőt nem értesítették a tárgyalásról, vagy mentő tanúkat nem hallgattak meg. Az esetek döntő többségében a koronatanú ráadásul rendőr volt, akinek érdekeltségét nem tisztázta a bíróság (A rendőr - főleg, ha a vád hivatalos személy elleni erőszak - sértettnek minősül).

Az MHB szerint szerint a rendőrségért a kormánynak kell vállalnia a politikai felelősséget, jelenleg ugyanis a rendőrség független szerv, amely önállóan értelmezi a jogot. A jogvédők szervezetek egyetértettek abban, hogy létre kell hozni a rendőrség civil felügyeletét, aminek gyakorlata már jól bevált Nagy-Britanniában (Jó példa erre, annak a Londonban lelőtt brazilnak az esete, akinek ügyét megpróbálta eltussolni a rendőrség).

Brutális intézkedés a börtönben is?

Dénes Balázs, a Társadalom a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet jogásza örömtelinek nevezte, hogy rendőrök ellen eljárások indultak, bár nehezményezte, hogy erről eddig nem kaptak tájékoztatást. Dénes a többi között az Index videóit is tartalmazó cédét nyújtott át a bizottságnak, illetve a rendőrségnek azzal a céllal, hogy vizsgálják meg azokat a megörökített eseteket, amikor rendőrök tüntetőket rugdosnak az utcán. Dénes arra is választ szeretett volna kapni, hol található az a jogszabály, amely símaszk használatát írja elő a nem a terrorelhárításhoz tartozó rendőröknél is, mivel a zavargások harmadik napján több intézkedő rendőr szándékoltan a felismerhetetlenség céljából símaszkot viselt.

Ugyancsak a TASZ részéről beszélt Pelle Andrea ügyvéd, aki arról számolt be, hogy hat ügyfelüket a bizottsági ülés helyszínén, már nem a rendőrök, hanem a Nagy Ignác utcai intézmény állománya bántalmazta. Pelle szerint a kínvallatás módszerét alkalmazták, amikor 40-60 percig térdepeltették a gyanúsítottakat az udvaron, majd széles terpeszben kellett állniuk 1,5 órát, és időnként az őr szétrúgta a lábukat, ha nem volt elég széles a terpesz, végül meztelenre vetkőztették őket. Pelle utalt arra, mivel a bv-intézet be van kamerázva, nyilván vannak erről videofelvételek.

Csere László bv-parancsnok amikor szót kapott, azonnal utasítást adott a TASZ ügyvédje által említett esetek kivizsgálására. A bizonyító erejű videofelvételek, úgy tűnik, ismét nem fognak előkerülni. Csere ugyanis azt állította, egyrészt ezek a kamerák nem folyamatos felvételt készítenek, másrészt "a pénzszűke miatt" kevés a nyersanyag, ezért "lehet, hogy már letörölték őket".

Visszautasított panaszok

Arató Balázs a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédje több, a gyanúsítottakat védő ügyvédtársának beszámolóira is támaszkodva beszámolt arról, hogy a rendőri eljárás ellen benyújtott panaszok közül indokolatlanul sokat utasítottak vissza. A bírósági szakaszba jutott ügyek kapcsán elfogadhatatlannak tartotta, hogy a bírók azzal indokolták a közel 2 éves letöltendő börtönre ítélt fiatalok büntetésének nagyságát, hogy "példát kell statuálni". Az ügyvéd szerint ezt egyedi esetekben nem lehet alkalmazni.

Arató szerint azért aggályos az előzetes fogva tartások helybenhagyásának nagy száma, mert a törvény világosan rendelkezik arról, hogy abban az esetben kell kérni, amikor felmerül a bűnismétlés, a szökés és az összebeszélés veszélye, ez pedig a jórészt büntetlen előéletű, diákok esetében nem szokott felmerülni. Arató szerint az előzetes kiszabása retorzióként, a büntetés formájaként, mivel gyanúsítottról van szó, nem alkalmazható.

A rendőrök és a jogvédők beszámolója után az egyik rendőrök által összevert fiú édesapja, Király József szólalt fel. A 23 éves szegedi fiút az apa szerint ártatlanul vádolják, kődobálással gyanúsítják, holott nem találtak nála követ. Az apa elmondta, amikor a rendőrök kirángatták a fiát egy Dob utcai kapualjból kitörték a fogát, fejét a falba verték. Király József beszéde közben megpróbált Bene László szemébe nézni, de a főrendőr kerülte a tekintetét.

Vizsgálóbizottság felállítását kezdemébnyezték

Király után a Kruchina fivérek közül Károly mondta el az Indexen már ismertetett történetüket. Mint fogalmazott, nemcsak maga és testvére miatt vállalta ezt a szereplést, de amiatt a "10 srác miatt" is, akiket - velük együtt - a X. kerületi kapitányságon össze-vissza vertek a rendőrök, mialatt kezük meg volt bilincselve.

Végül Varga József parlamenti vizsgálóbizottságot felállítását kezdeményezte az ügyben. A javaslattal összefüggésben az SZDSZ-es Gusztos Péter azt mondta, hogy az Országgyűlésben a kormánypárti többség támogatni fogja a javaslatot, de annak konkrét feladatáról előbb a parlamenti pártok frakcióinak kell egyeztetniük.