Saját pozíciójának kívülről való bebiztosítása lehet az egyik magyarázata Gyurcsány Ferenc hirtelen, az árampiac átszabására irányuló nekibuzdulásának: ha a kormányfő tart attól, hogy a népszavazási eredmény után még csalódottabb szocialisták konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal próbálnák lecserélni, az SZDSZ-t sikeresen maga mögé állíthatja a liberálisok által már korábban is követelt átfogó árampiaci átalakítással.
A kormány eddig is mindent tudott, írtuk kedden annak kapcsán, hogy Daróczi Dávid kormányszóvivő bejelentette: Gyurcsány Ferenc utasította a pénzügyminisztert, hogy azonnal intézkedjen személyi, szerkezeti változásokról a Magyar Villamos Műveknél (MVM), illetve készítsen elő új szabályozást annak érdekében, hogy felszámolják az állami MVM jelenlegi, monopolhelyzetét az árampiacon. A hivatalos indoklás szerint azért éppen most, bő nyolc hónappal az egyébként hivatalosan éppen az árampiaci liberalizációt célzó új villamosenergia-törvény elfogadása után léptek, mert most készültek el azok a tanulmányok, melyek megmutatták: az új törvény nem hozott változást a piacon.
A hivatkozott szakértők és intézmények, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Energia Hivatal és a Corvinus Egyetemhez tartozó Regionális Energiakutató Központ tanulmányaiban foglalt állítások, a szerzők véleménye azonban már hónapok óta, sőt, az új törvény júniusi parlamenti vitája idején is ismert volt. Miközben akkor a kormány hivatalos álláspontját a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve az SZDSZ-es tárca által jegyzett törvényjavaslat képviselte, az említett szakértői intézmények véleményéhez sokkal közelebb eső módon, az eredeti törvényjavaslatot éppen a szocialista frakció szedte darabokra módosító javaslatokkal. Akkor a miniszterelnöknek nem volt ehhez szava.
A mostani kormányfői bejelentés így önmagában is meglepő, több nyilatkozat szerint pedig a szocialista frakciót is váratlanul érte. Információink szerint nem véletlenül: a hirtelen fordulatot nem előzte meg a párttal való egyeztetés, még az MSZP fő energetikai embereit is kihagyták az előkészítésből.
Úgy tudjuk, ennek egyik magyarázata az lehet: Gyurcsány akár jelzéseket is kaphatott, de elődje, Medgyessy Péter belső megbuktatása körülményeinek kiváló ismeretéből akár magától is gondolhatott arra, hogy a népszavazási eredmények (melyek bár az előrejelzéseknek megfelelően alakultak, mégis nagy pofont jelentettek az MSZP számára) pozíciója megingásához, puccshoz, konstruktív bizalmatlansági indítványhoz vezethetnek. Ez utóbbi, eddig sosem alkalmazott jogintézmény lényege, hogy egy új miniszterelnök-jelölt megnevezésével a képviselők egyötöde indítványozhatja a miniszterelnök és kormány leváltását. Az indítvány benyújtásához elég ugyan a képviselők ötödének aláírása, a döntéshez, az új miniszterelnök megválasztásához viszont szükség van a parlamenti többségre. A koalíciónak tehát csak a két párt összefogásával lenne esélye Gyurcsány leváltására.
Az árampiaci intézkedések bejelentésével Gyurcsány elérhette, hogy a Medgyessy menesztésénél is kulcsszerepet játszó SZDSZ, legalábbis most, stabilan álljon mögötte. A régi liberális kívánságok teljesítésének miniszterelnöki szintre való emelése egyben azt is üzenheti az esetleg váltáson gondolkodó szocialistáknak, hogy a vezércseréhez ezúttal nem számíthatnak a kisebbik kormánypártra.