Nem volt megfelelő az MTV-székház ostromának megfékezésére kidolgozott rendőri stratégia, állapítja meg a rendőrség által készített jelentés. Főként az irányítást bírálják, de az - a kisatírozott nevek miatt - nem derül ki, kik a felelősök. Közben kiderült, hogy a katonai ügyészség már három hete eljárást rendelt el elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt.
„A bizottság egyhangúlag megállapította, hogy a 2006. szeptember 17-19-ig terjedő időszakban a Kossuth téren, különösen a Magyar Televízió székházánál történt események során a Rendőrség fellépése törvényes volt” – olvasható a rendőrség belső, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Az Ignácz István Pest megyei rendőrfőkapitány vezetésével működő bizottság megállapítása szerint "az irányítás részéről szakszerűtlenségek mutatkoztak", de "a végrehajtó és alparancsnoki állomány feladatát az adott helyzetben és körülmények között a lehető legjobb tudása szerint hajtotta végre".
A testület szerint "rendőrök hiányos felszereltsége, valamint az elmaradt és szakszerűtlen elöljárói intézkedések összességében járultak hozzá ahhoz", hogy a rendőrök kudarcot vallottak, és hogy több rendőr emiatt megsérült.
A Szabadság téri rendőrök - az összes körülményt értékelve - "példásan, sokszor erejüket meghaladóan helytálltak, lehetőségeiket többszörösen meghaladva próbálták meg a megbomlott közrendet helyreállítani". A sérülést szenvedett rendőrök közül többen ismételten szolgálat ellátásra jelentkeztek.
"A műveleti terv felépítése és tartalma nem felel meg a csapatszolgálati szabályzatban előírtaknak, általános, sablonos, valótlan adatokat tartalmaz" - áll a jelentésben, amiben rámutatnak, hogy nem készültek megfelelő tömegoszlatási tervek. "A műveleti tervben a rendzavarások lehetséges helyszíneiként a Kossuth teret, a Köztársaság teret, a Képviselői Irodaházat, a Magyar Rádiót és környékét, Miniszterelnök úr lakóhelyét, a Köztársasági Elnöki Hivatalt rögzítik, ugyanakkor a Magyar Televíziót és környékét nem sorolták fel.
A jelentés hiányolja az intézkedések tervezését, "a kiadott döntések legtöbbször ötletszerűek voltak". "Az utasítások az alárendeltekhez való eljuttatása nem volt egyértelmű, illetve több esetben azok félreértelmezésére okot adók voltak. Az együttműködés megszervezésének hiánya az erők részleges bevetését és felmorzsolását eredményezte" - áll az Ignácz-féle jelentésben.
Az irányítás rendje többször is megbomlott, az egyik helyről a másikra történő átvezénylést vagy nem, vagy csak megkésve hajtották végre. „Előfordult, hogy a REBISZ - mint utalt erő - és a BRFK irányító parancsnokai között ellentmondásos parancsok, utasítások keletkeztek.”
Az is kiderült, hogy az MTV székháznál kijelölték a parancsnokot, de az oda vezényelt rendőri erők parancsnokai erről nem tudtak. „A helyszínparancsnok kötelezettségeit nem gyakorolta megfelelően, egy idő után az események külső szemlélőjévé vált.”
A jelentés megállapítása szerint az alkalmazott rendőri erő létszámával a műveletet irányító parancsnokok nem voltak tisztában, nem ismerték a műveletben résztvevő személyi állomány összetételét, alkalmazhatósági feltételeit. Az erő elosztása ad hoc jelleggel, koordinálatlanul történt.
A Szabadság téren kialakult rendbontás megszüntetése érdekében több szolgálati egységet is megbontottak, de emiatt „a rendőri erők alkalmazási képessége jelentősen csökkent”, ezért fordulhatott elő az, hogy a bevetett kisebb, de koordinálatlan egységeket a támadók rendszerint szétzúzták. Ugyancsak ezért, az irányítás hiánya miatt fordulhatott elő az, hogy az egyes alegységek önállóan tevékenykedtek, egymás tevékenységéről szinte nem tudtak. Példaként említik a jelentésben, hogy az MTV lépcsőjén védekező századot az MTV székházból hátulról locsolták.
A székház védelmére kirendelt rendőröknek nem volt gázálarcuk, a literes könnygázspray hatásfoka nem volt megfelelő, a palackok több esetben a kődobás hatására, felrobbantak. A Baranya megyei rendőrök közül 9-nek pajzsa, 10-nek pedig bevetési sisakja nem volt, mégis bevetették őket.