Hol van a legtöbb mozi és kiállítóterem? Melyik városra adja a google a legtöbb találatot? Melyik város adott bajnokot valamelyik csapatsportban az elmúlt évben? Melyik várost nem lehet elérni autópályán? Ilyen kérdésekre kerestünk választ, miután hétfőn lezárul Európa 2010-es kulturális fővárosa címért kiírt pályázat első fordulója. Az egyes kategóriákban a győztesnek tizenegy, az utolsó helyezettnek egy pontot adtunk. Az eredményhirdetést cikkünkben olvashatják, a kulturális minisztérium pályázatának végeredményére őszig kell várni.

A méret a lényeg?

Húsz éve ítélik oda egy-egy (kettő vagy éppen kilenc) városnak az európai kulturális főváros címet. Kezdetben többnyire a fővárosoknak jutott az elismerés, a 2000-es években azonban főleg a kisebb településeket jutalmazzák. És nem is feltétlenül pályáztatással, mint Magyarországon, hanem központi döntéssel. Ausztriában így esett a választás előbb Grazra, majd Linzre, mert Bécs mellett inkább a kevésbé ismert városokat kívánták felfuttatni az egyébként bécsi döntéshozók.

2001 és 2009 között a kulturális fővárosok átlagosan kétszázhetvenezer lakosúak. A legnagyobb közülük a 610 ezres Genova, de például a görögországi Patrasban csak százhatvanezer ember él, a Románia EU-csatlakozásának évében a címnek Luxemburggal közösen otthont adó Nagyszeben százötvenötezres, ezzel Románia 15. legnagyobb városa.

Nálunk a tizenötödik helyen a címre ugyancsak pályázó Veszprém áll, ebben a kategóriában azonban a 2010-re királynői találkozót álmodó város a nyolcadik helyet szerezte meg. Legtöbb ponttal az átlagos nagyságú kulturális fővároshoz 211 ezer lakójával a legközelebb eső Debrecent jutalmaztuk, míg utolsó helyre a túlsúlyos Budapest került.

Szabad a pálya

Nem mindegy, hogyan lehet megközelíteni 2010-ben Európa kulturális fővárosát. Habár a hivatalos kritériumrendszerben ilyen utalás nincs, nem hivatalos információk szerint olyan város nem kaphatja meg a címet, amelyiket nem lehet elérni autópályán. Az Indextől a legtöbb pontot a már most is sztrádával elérhető városok kapták. Meglepő, hogy az egyébként jó esélyekkel pályázó Pécsre nem is terveznek 2010-ig autópályát. (Az ígéretekkel amúgy is vigyázni kell, mert emlékezhetünk még Medgyessy miniszterelnök nyolcszáz kilométeres ígéretére vagy - a pártsemlegesség jegyében - Orbán nagyot mondására, miszerint a 2004-es athéni olimpiára - legalábbis Szegedig - autópályán gurulhatunk.

Hat ponttal jutalmaztuk Debrecent, mivel az M3-as leágazása még nem érte el a várost, igaz erre jó esély van. Pécs mellett Eger, Sopron, Kaposvár vagy Veszprém a jelek szerint autópályán 2010-ben is megközelíthetetlen lesz.

Az olvasók Miskolcot imádják

Úgy értesültünk, hogy a zsűri az Index olvasóinak véleményére is kíváncsi, ezért külön kategóriát szenteltünk az Index december 20-a óta tartó, a kulturális fővárosok versenyéről szóló cikkekben elhelyezett szavazásának. A legtöbben Miskolcra klikkeltek, a közvéleményt 2010-re Rock Múzeummal meglepni kívánó város több mint nyolcvannégyezer szavazatot kapott, Budapest pedig csupán 343-at. Veszprém, Pécs és Debrecen is tízezezres nagyságrendben gyűjtötte be a szavazatokat és csak remélni tudjuk, hogy nem az önkormányzati dolgozók kattintgattak naphosszat főnöki utasításra munkaidőben a mi pénzünkön. De ha így is van, az is jelez valamit.

Kiművelt emberfők

Feltételezhetően nem mindegy, hogy Európa kulturális fővárosában vannak-e egyetemek. Összeállításunkban egy-egy város egyetemi karait számoltuk össze. (A más városból kihelyezett karok és a főiskolák nem indultak a versenyben.) A papírforma érvényesült, Budapest fölényesen nyerte a kategóriát, több mint háromszor annyi egyetemi kar működik a fővárosban, mint a második helyezett Debrecenben. Meglepetés a frappáns nevű Nyugat-Magyarországi Egyetemnek otthont adó Sopron negyedik helye.

Habár Egerben, Kecskeméten és Székesfehérváron is működik kihelyezett egyetemi kar vagy főiskola, ezek a városok csak az utolsó helyezettnek járó egy ponttal lettek gazdagabbak

Budapest tarol a google-ban

Váratlanul a két Győr-Moson-Sopron megyei induló a második és a harmadik helyre került a google-találatok számát tekintve. Igaz, Győr és Sopron még összesen sem ért el annyi találatot, mint Budapest. A vidéki magyar városok közül a kereső Szegedet jegyzi első helyen (több mint egymillió találat), de a sokak szerint győzelmi esélyt elszalasztó dél-magyarországi város csupán Pécs partnertelepülése. A város települése és a google-találatok között nincs különösebb összefüggés. A három legkisebb induló - Sopron, Eger, Veszprém - a táblázaton a harmadik, a hatodik és a nyolcadik helyet csípte el.

Ellenzéki város is győzhet?

Habár a minisztérium kritériumrendszerében nem szerepel elvárásként, hogy Európa 2010-es kulturális fővárosát már most az MSZP-SZDSZ-koalíciónak kellene kormányoznia, de ettől a szemponttól sem tekinthetünk el. Az indulókat kormánypárti túlsúly jellemzi, bár ennek nem az az oka, hogy az ellenzéki városok inkább be sem adták a pályázatukat; a 2002-es önkormányzati választáson a megyei jogú városok túlnyomó többségében baloldali vagy liberális polgármester-jelölt szerezte meg a többséget.

És a jobboldal számára még Kecskemét is elesett, mert a renitensnek tartott Szécsi Gábor polgármestertől a Fidesz egy éve megvonta a bizalmat. A kormánypárti városokat 11 ponttal, a semleges Kecskemétet három ponttal jutalmaztuk. Egypontos lett A Szita Károly vezette Kaposvár és a Kósa Lajos irányította Debrecen. A zsűri véleményét különösen ez utóbbi város esetében várjuk kíváncsian, mivel Debrecen amúgy a cím egyik esélyese.

Az egriek félretették

Nálunk még ritkaság az egri politikusok pártállásra való tekintet nélküli összefogása a kulturális fővárosi cím megnyerése érdekében. (Az amúgy nem különösebben esélyesnek tartott egriek tették talán a legtöbbet pályázatuk sikeréért, plakátuk például egy berlini kiállításon közönségdíjat nyert.) Az országgyűlési képviselők születési helye szerinti ranglistán Budapest fölénye nyomasztó. Ha a fővárosi képviselők is lobbicsoportot hoznának létre a sikeres pályázat érdekében, akkor alighanem nem lenne kérdéses a győztes város neve. Száznégy képviselő született Budapesten, őket a miskolciak (11), a debreceniek (9) és a pártellentéteket félretevő egriek (8) követik. Érdekes, hogy Kaposvár csupán egy országgyűlési képviselőt adott a nemzetnek, de Pécs is alulreprezentált a három képviselőjével.

Nem hallgathatjuk el, hogy a születési hely nem minden. A pécsi polgármester Toller László, vagy a veszprémi ügyvéd, egykori belügyminiszter Horváth Balázs Budapesten született, míg a Kaposváron mandátumot szerzett Lamperth Mónika Bácsbokodon látta meg a napvilágot.

Krétai nyaralás és a hazai görögség

Meglehetősen homogén országunkban a döntéshozók nagyra értékelik a multikulturális együttélés magas fokát. Hogy a miskolciak jobban szeretik-e a magyarországi ruszinokat, mint a győriek a hazai szlovákokat, azt nem tudjuk. A kisebbségi önkormányzatok száma alapján állítottuk fel rangsorunkat, bár a testületek választását sokan bírálják, egy jól sikerült krétai nyaralás után például jólesően és némi nosztalgiával szavaznak ősszel a magyar választópolgárok a hazai görögségre, de ez most nem számít.

Az alumíniumipar kevés

Nem meglepő, hogy a mozik és kiállítóhelyek összesített listáját (forrás: Est-lapok) Budapest vezeti. Pécset negyvenegy mozijával és kiállítóhelyével senki sem szorongatja a listán. Meglepő, hogy Debrecent heten is megelőzik, és Miskolc esélyeit növelheti, hogy a nehéziparárólismert város huszonhárom pontjával majdnem megszerezte a harmadik helyet. Hiába tekinthető meg Székesfehérváron az Európa-szerte híres babagyűjtemény vagy a magyar alumíniumipar száz éve címet viselő kiállítás, a fejéri város az utolsó helyre szorult a listán.

Bocs a női hokisoktól

Ha kiállítóhelyekkel nem is, elsőosztályú csapatsportokban jól áll Székesfehérvár. A listán a legnépszerűbb, első osztályú sportágakra (férfi futball, jégkorong és vízilabda, női és férfi kosárlabda és kézilabda) és 2004-es bajnokcsapatra lehetett egy-egy pontot kapni. A női jégkorongázás, a röplabda vagy az asztalitenisz csapatbajnokságok lelkes szurkolóitól elnézést kérünk.

Meglepő, hogy Miskolc éppen annyi népszerű csapatsportnak ad otthont, mint a harmadakkora Sopron. Kecskemétet csupán a férfi kosárlabdacsapat mentett meg a totális szégyentől. Budapest huszonkét első osztályú csapatából öten a futballban, nyolcan a vízilabdában érdekeltek.

Budapest, Miskolc, Pécs

Egyedül Miskolc tudta megszorongatni Budapestet az Index szubjektív összeállításában. Az első forduló után a lista első öt helyezettje szinte biztos, hogy versenyben marad az Európa kulturális fővárosa címért. Nem valószínű, hogy a zsűri valamennyi várost továbbjuttatná - bár megtehetné -, hiszen a továbbjutás több tízmillió forintos kiadást is jelent a városoknak. A futottak még kategóriájú városok közül esetleg Sopronnak, Veszprémnek vagy Egernek szavaznak bizalmat a bírálók, de Kaposvár, Kecskemét vagy akár Székesfehérvár továbbjutása meglepetés lenne. Persze, ki tudja.