A Fidesz elnöke előrehozott választásra készül: az utóbbi hetekben kisebb-nagyobb társaságok, alkalmi csoportok előtt már azokról a tervekről beszélt, amelyeket kormányfőként hajtana végre. Programgyártásba kezdett a párt több gazdasági szaktekintélye is, de Orbán Viktornak is megvannak a maga elképzelései, amelyekről meglepetést keltő nyíltsággal beszélt a zárt ajtók mögött.
Megtiltották a hallgatóság tagjainak, hogy nyilatkozzanak Orbán Viktornak arról előadásáról, amelyet Kéri László politológus meghívására tartott a színművészeti egyetemen. A Fidesz elnöke – akit Stumpf István politológus, egykori kancelláriaminiszter is elkísért – több órán át részletezte azokat a politikai és gazdasági intézkedéseket, amelyek szerinte szükségesek lesznek, ha pártja hatalomra kerül. Hasonló – konkrétumokban bővelkedő – előadást hallhattak előtte a Heti Válasz-résztulajdonos Csák János által létrehozott Széll Kálmán Alapítvány rendezvényének meghívottai is.
A Fideszben az MSZP–SZDSZ-koalíció szétesése óta gyorsabb ütemre kapcsoltak a programgyártási felelősök. Több műhely már el is készült saját tervezetével, ami főként a különböző adómódosítások terén eredményezett bőséges felhozatalt. A hirtelen programszaporodás miatt fű alatt lényegében médiaversengés kezdődött a párhuzamos javaslatok között.
Vitairatként szellőztették meg Matolcsy György, egykori gazdasági miniszter és munkatársai saját felvetéseiket. A Világgazdaságban a szerzők megnevezése nélkül közzétett tervezet az üzleti élet szereplőinek „erős adócsökkentést” ígér úgy, hogy annak tartalmát még egy későbbi, őszre tervezett gazdasági konzultációtól teszi függővé. A tervben felbukkanó szja-egyszerűsítési elgondolás pedig a bérből és fizetésből élőknek villantott fel kedvezőbb adózási feltételeket. Matolcsyék mellett Járai Zsigmond, az MNB exelnökének neve alatt is született gazdasági csomag.
Rajtuk kívül a jelentősebb pénzügyi és vállalkozói körök is folyamatosan bombázzák az ellenzéki párt vezetését különböző ötletekkel. A gazdasági csúcsminiszteri posztra aspiráló milliárdos, Széles Gábor például saját tévéjében hirdette meg több pilléren nyugvó nemzetmentő programját, amely a nyugdíjas turisták paradicsomává változtatná az országot.
Az ország édekeit szem előtt tartva fejtette ki nézeteit Demján Sándor is, aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnökeként sürgetett reformokat az előrehozott választások győztesénél, és egyúttal óvta is az egykulcsos adó bevezetésétől.
Bár technikailag minden eshetőségre felkészül a Fidesz, Orbán a legrosszabb lehetőséggel is számol, legalábbis ezt kommunikálta a Fidesz vezetőinek keddi megbeszélésén, ahol azt hangsúlyozta, hogy a pártnak alapjában nem az előrehozott választások megtartására kell készülni. A pártelnökség, a választókerületi elnökök és a fideszes polgármesterek előtt elmondott helyzetértékelésében Orbán azonban azt is hangoztatta, hogy ha a Gyurcsány-kormány mégsem tudja megtartani a hatalmat, akkor az előrehozott választások legvalószínűbb dátuma 2009 tavasza lehet.
A Fidesz átütő sikerében bízó gyárosok, bankárok és politikusok számára most az a fő kérdés, hogy a pártelnök milyen elgondolásokat tesz magáévá a sokszor egymásnak ellentmondó vagy csak nehezen összebékíthető javaslatokból. Az érdekeltek nyilván különösen nagy figylemmel kísérik, hogy mi hangzik el a zártkörű Orbán-monológokon.
Informátoraink szerint tudatos döntés volt, hogy szakítottak az eddigi szokásokkal, és civilek előtt is szerepeltetik a pártelnököt. A hatalmi tervek egyes részleteinek felfedésével ugyanis tesztelhetik a fogadtatást, másrészt a beszélgető-vitatkozó Orbán-imidzs kiépítésével tovább bonthatják a Fidesz-elnök elutasítottságát a hangadó értelmiségiek körében. Orbán korábbi szereplései rendszerint világnézetileg erősen szűrt közönség előtt zajlottak, a Fidesz azonban már 2006 óta dolgozik azon, hogy bevonja szimpatizánsi körébe a Gyurcsány Ferencben és az MSZP-ben csalódott korábbi balos szavazókat.
Erre azért is szükségük van, mert a győzelmi esélyekkel növekedésével egy időben megjelentek olyan nézetek, amelyek szerint a választások után Orbán a putyinizmus magyar formáját próbálná meg kialakítani az országban, ami alkotmánymódosítással és az ellenséges gazdasági elittel való leszámolással járna együtt. A Fideszben azt remélik, azzal, hogy a pártelnök újabban hajlandó akár közismerten kormánypárti meghívottak előtt is megnyilvánulni, sokakat meggyőz arról, hogy a választási győzelem nem jelent majd újabb „egészpályás letámadást”.
A Kéri-féle összejövetel résztvevői, köztük újságírók, megtudhatták, hogy Orbán is a kiegyezés híve, és komoly, sőt meglepően részletes beruházásbarát tervei vannak. A pártban többen azt szeretnék elérni, hogy a befektetőknek kevesebb bürokratikus akadállyal kelljen megküzdeniük ahhoz, hogy Magyarországon el tudják helyezni pénzüket. Az engedélyeztetési rendszer leépítése és a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése az állami kiadások csökkentésével is párosulna.
Vannak olyan tervek, amelyek szerint a versenyképesség megőrzése érdekében a Fidesznek hozzá kell nyúlnia az önkormányzati rendszerhez, amely a rengeteg pénzt emészt fel feleslegesen. A még körvonalazódó elgondolás szerint csökkentenék az önkormányzatok számát, akár a jelenlegi (3200) negyedére.
Orbán pillanatnyilag az egykulcsos adó híve, de a Fidesz-vezetés több tagja a családi adórendszerre esküszik. Az adózás rendszerének átalakításáról még nem született döntés. Az viszont kikristályosodni látszik, hogy Orbánék nem akarják ismét ideológiai, főként keresztény befolyással terhelni a kormányzást.
A jobboldali ideológiai értékek képviselőjének szerepére a KDNP kap majd megbízást. A kereszténydemokratákkal kapcsolatban az sincs kizárva, hogy közös választási győzelem után sem kerülnének be a kormányba, hanem a Fidesz szociális ellenzékeként próbálnák meg kifogni a szelet a szocialisták vitorlájából.