A tavaly legnagyobb forgalmat bonyolító hazai patika 1,3 milliárd forintos árréssel dolgozott a vényköteles gyógyszerek eladásánál – derül ki az Index birtokába került újabb listából. A 2050 hazai patika felső 10 százalékának 100-300 millió forint bevétele származott az árrésből, amelyből tisztességes hasznot lehet elérni. A kormány szerdai döntése alapján a hazai patikák közel kétharmada – forgalomtól függően - évente többszázezer, sőt több millió forintos szolidaritási adót fog fizetni, hogy a kistelepüléseken lévő patikák fennmaradjanak.
A hazai patikák „felső tízezrében” több milliárd forint értékű gyógyszert adnak el - írta meg szerdán az Index. A legjobban menő szegedi patikában például csak idén január és augusztus között 5,1 milliárd forint volt a forgalom.
Mint arra tegnap felhívtuk a figyelmet, a gyógyszerek esetében azonban az árrés jóval alacsonyabb lehet, mint egy butiknál vagy éjjel-nappali boltnál, ahol 30-40 százalékot is rátehetnek a nagykereskedelmi árra. A gyógyszertárak ugyanis egy 4 ezer és egy 400 ezer forintos gyógyszer eladása után is ugyanúgy csak 830 forintos árrést alkalmazhatnak. A 3500 forintnál olcsóbb gyógyszereknél az árrés sávosan alakul 26 százaléktól 14 százalékig.
Mivel arról nem volt adatunk, hogy az árréstömege mekkora a legjobban menő patikáknak, csak becsülni tudtuk, milyen üzlet fenntartani azokat. A patikák fenntartása nem olcsó, gyakran fizetni kell a több százezer forintos bérleti díjat (ha van), a rezsit és az alkalmazottakat. Ami ezeken felül az adózás után megmarad, az a patika haszna.
|
Az Index birtokába került egy újabb „patika-toplista”, amely segít választ adni arra a kérdésre, milyen üzlet is feenntartani egy jó helyen lévő gyógyszertárat. Az Egészségügyi Minisztérium tegnapi listánk valóságtartalmát sem vitatta, s újabb adatainkra is azt válaszolták a sajtóirodán, hogy azok megfelelnek a valóságnak.
Listánk nemcsak a forgalmazott gyógyszerek értékét, hanem az árrést, valamint a tb-támogatás összegét és az eladott dobozok mennyiségét is tartalmazza.
A listából kiderül, hogy az országban a legjobban menő szegedi patika 2005-ben összesen 8,7 milliárd (!) forint értékű gyógyszert forgalmazott. Ez a nagy összeg feltehetően nagyon drága, több százezer forintba kerülő rákellenes és immungyógyszerek nagy tételben való forgalmazásából adódhat, amelyeket sokszor nem is a betegek, hanem a kórházak vásárolnak. A tb-támogatás levonása után mindenesetre a szóban forgó szegedi patikában 2005-ben az árrés összesen 1,3 milliárd (!) forint volt.
Az árrés alapján szerdai toplistánkhoz képest árnyalódik a kép. Hiába fogalmazott például a sorban második budapesti patika 2005-ben 6,1 milliárd forint értékű gyógyszert, az árrés ott „csak” 366 millió forint volt. Egy, a listánkon négy hellyel lejjebb lévő egri patikában viszont tavaly ugyan csak 4,7 milliárd forint értékű gyógyszer kelt el, az árrés viszont ott 704 millió forint volt.
Az ilyen különbség abból adódhat, hogy az egri patika jóval nagyobb mennyiségben adott el gyógyszereket. Az adatokból látható is, hogy míg a fővárosi 624 ezer doboz (feltehetően nagy érétékű, de alacsony árrésű) készítményt értékesített, addig a Heves megyei székhelyen működő üzlet inkább a sok kicsi sokra megy elvét alkalmazta: közel 2,5 millió tételnyi gyógyszert adott el.
Az Index birtokába került lista a 2050 hazai gyógyszertár közül a legjobban jövedelmező kétszáz adatait tartalmazza. Ezek között a fent említetteken kívül még öt olyan patika van, ahol 2005-ben 400 millió forintnál magasabb volt az árrés. A többi üzletnek 100-200 millió forint bevétele származott az árrésből.
Persze ez a lista csak a hazai patikák „felső tízezrét” mutatja. Az ismert, hogy a gyógyszerésztársadalomban is elég nagyok a jövedelmi különbségek. A nagyvárosok forgalmas központjaiban, a kórházak közelében lévő, vagy nagyobb tőkével rendelkező gyógyszertárak jelentős bevétele nagyságrendekkel magasabb a kistelepüléseken lévő patikákénál.
Nem véletlen, hogy az állam a megfelelő területi hálózat fenntartása érdekében jelenleg is egymilliárd forinttal támogat több mint hatszáz patikát, ezek ugyanis nem termelnek annyi pénzt, ami a fennmaradásukhoz elegendő lenne.
Az árrés a kormány szerdai döntése után különösen fontos szerepet kap. Pénteken nyújtják be ugyanis az országgyűlésnek azt a javaslatot, amely szerint az évi több mint 30 millió forintos árréstömeget elérő patikáknak szolidaritási adót kell fizetniük a rosszabbul jövedelmező gyógyszertárak fennmaradása érdekében.
A szolidaritási adó összege az elképzelések szerint az árréstömeg 1 százaléka lenne. A kezünkben lévő lista alapján feltételezhető, hogy a gyógyszertárak mintegy kétharmadának valószínűleg fizetnie kell majd ezt az 300 ezer forinttól akár 13 millió forintig terjedő adót.