Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság 2006. júniusi döntését csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben, és hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját. Princz Gábort 3 millió hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Esetükben az ügyész súlyosbításért, az ügyvédek pedig felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. Az ötöd-, hatod-, hetedrendű vádlott első fokú ítéletét helyben hagyták, és ez már jogerős.
Másfél éve hatalmas port vert fel, hogy a 2004 októberében kezdődött büntetőper végén az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság felmentette a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel megvádolt hét embert.
Borult a maci
A Postabank botránya 1997 februárjában robbant ki. Elterjedt ugyanis a hír, hogy bajban van a pénzintézet, érdemes gyorsan kivenni a betéteket. A pánik három napja alatt 70 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek a bankból. Hogy indokoltan-e, azt ma már nehéz lenne bizonyítani, hiszen végül is a csőd nem következett be, az állam feltöltötte a bank trezorjait. Mindeközben egy másik óriási botrány is borzolta az adófizetők idegeit: napvilágot látott a több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalamazó VIP-lista, amely hihetetlenül kedvező kamatokról és hitelekről szólt. Mint kiderült, a kivételezettek a piacinak duplájáért fialtathatták a pénzüket a Postbankban, illetve kaphattak jelképes kamatokért kölcsönt a pénzintézettől.
Princz Gábor, 1988 és 1998 közötti időszakban volt a Postabank Rt. elnök-vezérigazgatója. A vád szerint ő és vezető munkatársai 1995 és 1997 között sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették. Elhibázott üzletpolitikával, túlzott terjeszkedéssel, indokolatlanul magas kamatszinttel, a bankhálózat költséges növelésével, agresszív ügyféltoborzással és hirdetési gyakorlattal csaknem 36 milliárd forintos hűtlen kezelést követtek el.
A csaknem két éves per végén a bíróság azonban úgy találta, hogy megfoghatatlanok a vádiratban szereplő állítások ezért felmentő ítélet született, ami természetesen nem emelkedett jogerőre, mivel az ügyész az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését indítványozta. Az ügyvédek az ítélet helybenhagyása mellett érveltek.
Az ügyész egyébként nem kért Princz Gáborra letöltendő szabadságvesztést, csupán - az idő múlására hivatkozva - felfüggesztett büntetést javasolt a korábbi bankvezér ellen, aki egyébként ártatlannak vallotta magát. Ismeretes, hogy a Postabank konszolidációja 220 millárd forintjába került az államnak, de Princz éppen ezt az összeget vitatta az utolsó szó jogán. Szerinte ugyanis 1998-2002 között jóval nagyobbnak tüntették fel a veszteségeket, mint amekkorák azok ténylegesen voltak. Princz Gábor a Fővárosi Bíróság utolsó tárgyalásán mindenkit meglepve maga tette fel a kérdést: hol a pénz? A felmentő ítélet után arról beszélt egy tévéműsorban, hogy van sejtése arról, hogy hová tűnt a Postabank konszolidációjára fordított összeg.
Felülbírálatra alkalmatlan
Az első fokú ítélet után több mint egy évvel, 2007 decemberében tartották az első fellebviteli tárgyalást, amin az ügyész és az ügyvédek perbeszédei hangzottak el. Az ügyész hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra alkalmatlan, mert az indoklás nem tartalmazza, miért nem látta megállapítottnak a hanyag kezelés vétségét a bíróság. Ez pedig olyan hiba, amely a másodfokon eljáró bíróság kompetenciáját meghaladja.
Ugyancsak hibaként rótta fel az ügyész, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a nyomozás során beszerzett szakértői véleményeket. Az ügyész azt kérte, hogy az ítélőtábla helyezze hatályon kívül a tavaly júliusi ítéletet és utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot. Hangsúlyozta, hogy az ügyészség szerint el kell ítélni a vádlottakat.
Bárándy Péter, Princz Gábor ügyvédje perbeszédében kiemelte, hogy véleménye szerint nem sértett eljárási szabályt az első fokon eljáró bíróság, és indoklási kötelezettségének is eleget tett. Véleménye szerint nem lehet hűtlen kezelés miatt elmarasztalni védencét, és az elsőfokú határozat helyben hagyását kérte.