Princz Gábor, akit a Fővárosi Bíróság kedden felmentett a 34,6 milliárd forintos hűtlen kezelés vádja alól, a Postabank-perben korábban többször hangoztatta, hogy ennek a pénznek nyoma veszett. A szombat reggel a Nap-keltében felidézte, hogy felállt egy parlamenti bizottság a bank konszolidációjának vizsgálatára, amely végül mégsem vizsgálódott arról, hová tűntek el a feltőkésítéshez használt milliárdok.
Sok pénzt keres
A volt bankvezér elmondta, hogy szerény eszközeivel mindent megtesz a pénz előkeresése érdekében, de nem várja meg az ügyében hozott jogerős ítéletet, hamarabb elkezdi a bank konszolidációjára fordított összeg keresését. Abban reménykedik, hogy az érdeklődés fennmarad, de nem a személye irányába, mert szerinte másnál kell keresni a pénzt. Szerinte az ügy másokat is érdekelhet, és talán újra összeül egy parlamenti vizsgálóbizottság.
Princz Gábor Nehéz-Posony Márton ügyvéddel
Az 1997 februári bankpánikkal kapcsolatban - amikor a befektetők három nap alatt összesen 70 milliárd forintot vettek ki a pénzintézetből - a tv műsorban azt mondta: "kár volt ellenállni, hagyni kellett volna a privatizációt". Akik meg akarták szerezni a bankot, semmilyen eszköztől nem riadtak vissza, még a bank tönkretételétől sem, tette hozzá, majd a politikai összefüggéseket firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy a banknak voltak ugyan társadalmi szponzorációi, de pártokat nem támogattak. Ha adtam volna, "akkor nem rúgtak volna ki már az első héten az Orbán-kormány idején" - tette hozzá az MTI-nek.
Felmentett sereg
Princz Gábort és a Postabank további hat egykori vezetőjét nem jogerős ítéletében, bűncselekmény hiányában kedden mentette fel a Fővárosi Bíróság a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. A vádlottak az ügyészség vádirata szerint 1995-1997 között tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, elhibázott üzletpolitikát folytattak és prosperáló bank látszatát keltették.
Mindezek mellett Princz Gábort egy másik vádpontban azzal is megvádolták, hogy a Budai Hengermalom Kft. egy üzletrészét 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank és Takarékpénztár Rt., holott az szakértők szerint 179 millió forintot ért. A Fővárosi Bíróság ebben a vádpontban bizonyítottság hiányában mentette fel a volt Postabank-elnököt. A bíró indokolása szerint ma már pontosan nem megállapítható, hogy mennyit ért az üzletrész 1997-ben.
Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést nyújtott be, és azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a vádlottak bűnösségét. A per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.