Ha nem is méltóképpen, de legalább adekvát módon, egész napos utcai zavargásokkal emlékezett meg Budapest az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójáról. Sosem látott rendőri akciók, gumilövedékek, vízágyúzás festett vízzel, rendőrörsfoglalás, barikádok, Molotov-koktélok, hídostrom. Száz sérült és legalább annyi letartóztatott. A rendőrség felállította új és alighanem még hosszú ideig megdönthetetlennek tűnő könnygázgránát-kilövési rekordját. A magyar demokrácia történetének legsúlyosabb csatái a belvárosban.
A hétfői zavargások kiindulópontja természetesen a Kossuth tér volt, ahonnét a kora hajnali órákban a rendőrség kiszorította a Gyurcsány-kormány távozását követelő tüntetőket. Ezelőtt napokig folyt az egyeztetés a rendőrség és a tüntetők közt, hogy miképpen osszák meg a teret az állami ünnepségek és a kormányellenes demonstráció között. Mivel az állami ünnepségre nagyszámú külföldi vendég érkezett, köztük 18 államfő, a spanyol és a norvég király, a luxemburgi nagyherceg, a belga herceg, a NATO főtitkára, az Európa Tanács főtitkára, az Európai Bizottság elnöke és a többi és a többi, a rendőrség biztonsági okokból szükségesnek tartotta az egész Kossuth tér átvizsgálását, a demonstrálók elkerítését kordonokkal, és fémérzékelő beléptetőkapuk felszerelését. A tüntetők többsége beleegyezett a biztonsági intézkedésekbe, de néhányan makacsul kitartottak amellett, hogy semmilyen szín alatt sem hajlandók felfüggeszteni a kormányellenes demonstrációt.
A rendőrség 23-án, éjjel 2 óra tájban megindult és kiszorította a térről a demonstrálókat. Ezzel kezdetét vette az egész napos fogócska: hol néhány száz, hol több ezer tüntetőt kergetett végig a rendőrség a belvároson a Deák tértől az Astoriáig, a Blahán át a Felvonulási térig, a Kossuth Lajos utcától az Erzsébet hídig.
Először a Kossuth tér környékén kezdődött a játék: hajnalban a Deák térnél, az Alkotmány utcánál, majd a Nyugati térnél gyűltek össze újra és újra a tüntetők, a rendőrség pedig lekiismeretesen oszlatott. Ez ment éjjel kettőtől reggelig.
A Kossuth tériek egyik politikai vezetője, Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivőjeként elismerte, hogy a tüntetők közül némelyek nem tartották be a rendőrökkel kötött megállapodást, ezért a 36 napja tartó demonstráció föloszlatása tulajdonképpen jogszerű volt. Így nem tudják megtartani a térre tervezett alkotmányozó nemzetgyűlést sem. A kissé anarchikus állapotokat jelzi, hogy éjjel már többen megkérdőjelezték Takácsék legitimitását, a botra szerelt kis tehénszobrot hordozó, magát Kossuth téri főparancsnoknak nevező Lanczner "Satu" Ferdinánd pedig kijelentette, hogy átvette a demonstráció vezetését.
Reggel tíz óráig a rendőrség több kisebb csoportot föloszlatott a Kossuth tér környéki utcákban, a teret pedig lezárta. A rendőrség még reggel bejelentette: az ellenőrzött területen, a demonstrálók sátraiban veszélyes eszközöket, késeket, fejszéket, nagy köveket, vasgolyókat, zokniba csomagolt briketteket, benzint és glicerint is talált. Mindezek bizonyítják, hogy a Parlament előtti tüntetés "elveszítette békés jellegét". Takács András szerint csupán olyan eszközökről van szó, amelyek szükségesek voltak a Kossuth téri vadkempingezéshez: a sátorállításhoz, főzéshez, önellátáshoz.
Délelőtt tíz órakor, amikor a magas rangú külföldi vendégek az ünnepélyes zászlófelvonást nézhették végig a Kossuth téren, a rendőrség 150-200 fős demonstrációt oszlatott fel a Szabadság téren és a Nádor utcában, de fél óra múlva már kétszer ennyi ember gyülekezett az Arany János utcánál.
Az öt-hatszáz fősre duzzadt tömeg aztán a Bazilikához vonult, ahol beszédeket hallgatott. Tudósítónk szerint itt már föltűnt néhány, a tévé ostromában is részt vett figura. Közben a Parlament csonka ünnepi ülésén (a Fidesz- és a KDNP-frakció ezen nem vett részt, mivel Gyurcsány Ferenc is fölszólalt) elfogadták a Budapest '56 Szabadság Nyilatkozatot, a miniszterelnök mellett Kosáry Domokos volt MTA-elnök, az 56-os Emlékbizottság elnöke és José Manule Barroso, az Európai Bizottság elnöke beszélt.
A tüntetők a Corvin közbe vonultak, ott már több ezren gyűltek össze. A tömeg érezhetően vezetetlen volt, az emberek nem tudták eldönteni, hova menjenek, a fölszólaló szónokok is más-más javaslattal álltak elő. Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője szerint a rendőrök délután három óra tájban visszaengedik a tüntetőket a Kossuth térre. De nem engedték vissza. Időközben több ezer ember szivárgott a Corvin közből a Parlament felé.
Délután fél négykor volt az első komolyabb összecsapás: az Alkotmány utcában rendőrök tartóztatták föl a Kossuth térre tartó demonstrálókat, akik áttörték a kordont. A rendőrség könnygázgránátokat is bevetett. Szintén oszlattak a Nyugati térnél.
Az Alkotmány utca felé vonuló Corvin köziek az Astoriánál megpróbálták magukkal csábítani a Fidesz rendezvényére gyülekezőket is. A rendőrök a Nyugati és az Alkotmány utca felől vízágyúkkal és könnygázzal szorították a tömeget a Deák tér felé. Tucatjával lőtték ki a könnygázgránátokat, itt vetettek be először gumilövedéket. A tömeg építkezésekről zsákmányolt kövekkel harcolt. Legaláb két tucat sérült került kórházba erről a hadszíntérről.
A tüntetők többször is megpróbáltak barikádokat emelni. A volt Deák téri bazársor helyén fölállított, hatalmas betűkből álló "Budapest a szabadság fővárosa" installációt is szétkapták, és itt sikerült végrehajtani a nap leglátványosabb, a CNN-től BBC-ig minden komoly online hírszolgáltató címlapját megjárt akcióját: valaki beindította az 56-os kiállítás egyik darabjaként a téren álló T-34-es harckocsit. Az árpádsávos zászlóval föllobogózott tank megindult a rendőrsorfal felé, de csak százötven métert tudott megtenni, valószínűleg kifogyott belőle az üzemanyag. A rendőrök egy gyors könnygáz- és vízágyúrohammal elfoglalták a járművet.
Elindul a tank
Néhány száz méterrel arrébb, az Astoriánál ekkor már zajlott a Fidesz több tízezres (egyes adatok szerint százezres, Szíjjártó Péter szerint félmilliós) nagygyűlése, délután ötkor Orbán Viktor tartott beszédet. Orbán az erőszak kerülésére szólította föl híveit, és előállt egy újabb népszavazási kezdeményezéssel. Török Gábor politológus szerint a Fidesz elnöke mélyen demokratikus gesztust tett.
Harc a belvárosban
A Deák téri zavargókat a rendőrség érthetetlen módon az Astoria felé szorította, de szerencsére csak azután ért odáig a könnygázfüstben dobálózó, folyamatosan vízágyúzott és árpádsávos zászlókat lengető tömeg, hogy a Fidesz-rendezvény közönsége már föloszlóban volt.
Az Astoriához este hét óra tájban legalább öt-hatezer tüntetőt szorítottak be a rendőrök, miután a környező utcákat megtisztították. Itt újra barikádok épültek.
Közben elkezdődött a Felvonulási téren a kormány által emeltetett 56-os emlékmű avatóünnepsége. Az eseményen nem jelent meg Sólyom László köztársasági elnök, mivel a rendőrség jelezte, hogy komoly biztonsági kockázata lenne a dolognak. Gyurcsány Ferenc végül elment. Néhány száz füttyögő, bekiabáló próbálta megzavarni az ünnepséget.
Hét óra és fél nyolc között a rendőrök gyors rohammal kiürítették az Astoriát, a tüntetők egy részét a Rákóczi úton a Blaha Lujza tér felé szorították, a másik felét a Kossuth Lajos utcán a Ferenciek tere felé. Itt órákon át tartó állóháború következett, a rendőrség szórványosan könnygázgránátokat lőtt, vízágyúzott és időnként néhány métert haladt előre.
A Fidesz és a KDNP bejelentette, hogy keddre parlamenti vitanapot hív össze a példátlan utcai eseményeket kivizsgálandó.
Közben a belvárosi mellékutcákban is folytak kisebb ütközetek. Kiderült például, hogy a Kecskeméti utcai rendőrőrsöt egy csoport megtámadta és rövid időre el is foglalta. Fegyverek nem tűntek el.
A Blaha Lujza téri csoportból kivált néhány száz ember, hogy az MSZP Köztársaság téri székházához induljon, de a pártház közelébe sem jutottak a rendőri túlerő miatt.
A Belváros közlekedése teljesen megbénult. A Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcán lassan előrenyomuló rendőrcsapatok mellé újabb és újabb erősítés érkezett. Szombathelyen felgyújtották az MSZP irodáját.
A Blahán szép lassan fogyatkozott a tömeg, a Ferenciek terén, az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez visszavonult demonstrálók viszont egy közeli építkezés anyagaiból igen masszív barikádot építettek. A rendőrség pedig rohamra készült.
A tüntetők közül kábé kéttucatnyian az Erzsébet híd budai hídfőjénél is megpróbáltak barikádot emelni, de ott csak néhány deszkát és oszlopot sikerült hordani, míg a túloldalon több tonnányi anyagot összehordtak, eltorlaszolva a Kossuth Lajos utcát. A Curia utcában autókból emeltek barikádot.
Éjfél előtt a lassan előrenyomuló rendőri erők tejesen fölszámolták a Blaha Lujza téri gócot, a Nagykörút és a Rákóczi út is járhatóvá vált. A Ferenciek terei barikád ellen készülő rendőrök pedig újabb erősítést kaptak.
Kevéssel egy óra előtt a híd budai oldalán, a Hegyalja útnál is rendőrségi szállítójárművek és egy tolólapos teherautó (hókotró) tűnt föl. Alig fél órával később a hókotró nekihajtott a budai hídfőn összetákolt gyönge barikádnak, és a pesti oldalon is megindultak a rendőrök, könnygázt lövöldözve és vízágyúzva.
A tömeg nagyobb része a Váci utca irányába menekült, a legelszántabbak Molotov-koktélokkal és utcakövekkel próbálták fölvenni a harcot.
Éjjel három órára nagyjából helyre állt a rend, elkezdték az Erzsébet híd környékének takarítását. Az első becslések szerint minimum kétszázmillió forintos kárt okoztak a 23-ai zavargások.