Index Vakbarát Hírportál

Nem ügynökjelentés a második Medgyessy-dokumentum

Az MSZMP PB nem vizsgáltatta, kik mozdultak volna '56 évfordulóján

2002. június 19., szerda 12:56

Ha eredeti, akkor sem állambiztonsági szervek számára készülhetett a Magyar Nemzet második Medgyessy-dokumentuma. A kutató szerint a lapban kommentár nélkül, illusztrációként közölt feljegyzés legfeljebb egy munkahelyi bizottság terméke lehet. A lapban korábban közölt kinevezési parancshoz hasonló iratok titkosítását az Orbán-kormány egyébként 150 évre tervezte meghosszabbítani.

A Magyar Nemzetben leközölt változat alapján nem állapítható meg annak az iratnak az eredetisége, amelyet a lap mintegy illusztrációként, kommentár nélkül közöl szerdai számában a Medgyessy Péter múltjával foglakozó cikk mellett. A miniszterelnök által nyilvánvaló hamisítványnak minősített irat formailag valóban nem felel meg az állambiztonsági szerveknél alkalmazott standardoknak.

Biztos nem állambiztonsági

Varga László levéltáros, az állambiztonsági iratok szakértője szerint kizárt, hogy a Medgyessy szignójával közölt feljegyzés az állambiztonsági szervek számára készült volna. A kutató úgy véli, hogy az ellenforradalmi veszélyt jelentő munkatársakról szóló bizottsági jelentés - amennyiben eredeti - munkahelyi pártszervezetben jött létre. Az MSZMP belső intézkedésére utal a "szigorúan bizalmas" besorolás, amelyet a titkosszolgálat nem alkalmazott, valamint az, hogy a címzett egy főosztályvezető, holott ilyen poszt a szolgálatoknál akkoriban nem létezett.

Gyengíti az irat valódiságának valószínűségét, hogy az Országos Levéltár adatai szerint az MSZMP Politikai Bizottsága 1976-ban - az irat állítólagos keletkezési idején - nem rendelt el vizsgálatot az ellenforradalmi veszéllyel kapcsolatban. Az '56-os forradalom évfordulójával csupán egy, a külföldi megemlékezésekről szóló információs anyag készült a pártvezetők számára.

A Fidesz 150 évre titkosította volna

Senki sem tud védekezni az ilyen vádak ellen, mindaddig, amíg a nyilvánosság ereje nem semlegesíti az ügynökökről és kémekről őrzött iratanyagot - jelentette ki a kutató. Varga szerint a rendszerváltás óta mindig az ellenzék kezdeményezte a titkosított dokumentumok nyilvánossá tételét, ám amint ezek az erők hatalomra kerültek, mindig fordulat állt be nézőpontjukban. A legszembetűnőbb változás egyébként a Fidesznél volt, amely a Medgyessy kinevezéséről szóló parancshoz hasonló iratokat eredeti törvénymódosítása szerint 150 évre szándékozott titkosítani, ám végül megelégedett a 30 éves elzárással.

A levéltáros szerint a miniszterelnök ügyéhez hasonlóan tisztázatlan maradt milyen forrásból kerültek 1994-ben Csurka István kezébe a Demszky Gáborról és 1998-ban a sajtóhoz az Orbán Viktorról szóló iratmásolatok, ezért támogatja Medgyessy az irattárak megnyitásával kapcsolatos kezdeményezését.

Rovatok