Már csak hét szűk hétig lehet aktívan részt venni a világ új hét csodáját meghatározó nemzetközi szavazáson, tehát alig két hónap van hátra a rendkívül izgalmasnak ígérkező lisszaboni eredményhirdetésig (bár az egyiptomi piramisok rajongóinak ugye már nem kell izgulniuk, hiszen május elején a szervezők kiemelték a huszonegyes mezőnyből az egyetlen túlélő ókori csodát). Az esélyes építményeket bemutató Sorozatunk utolsó harmadát a XIX. századi német versenyzővel kezdjük: az anaheimi Disneyland Csipkerózsika-kastélyát ihlető, ötezer darabos puzzle-ok elmaradhatatlan szereplőjét az európai kastélyok szerelmeseinek nem is nagyon kell bemutatni.

Neuschwanstein kastélya

A festői Bajor-Alpok szikás hegyei, vadregényes fenyvesei közt "bújik meg" Németország egyik legkeresettebb turista attrakciója, II. Lajos bajor király harmadik, befejezetlenül maradt kastélya, a Neuschwanstein várkastély. A 41 éves korában öngyilkosságot elkövető "Bolond Lajos" avagy a "Tündérkirály" 18 évesen, apja halála után, 1864-ben ült a bajor trónra, uralkodása 22 éve alatt leginkább különcségeiről, zabolátlanul romantikus fantáziájáról, maga köré épített mesevilágáról vált ismertté.

A saját neméhez vonzódó, a germán mondák ihlette képzeletvilágba menekülő magányos király nem igazán törődött az országirányítással, tehetségét kedvenc zeneszerzője, Wagner inspirálta kastélyok és várak tervezésébe ölte. A komor operák díszleteit megálmodó király után három megvalósult kastély maradt: Linderhof, Herrenchiemsee és a befejezetlen Neuschwanstein; az utókor más, soha fel nem épült várkastélyok terveinek jókora halmából csak sejtheti, hogy miféle álmodozó lehetett az uralkodással hadilábon álló király.

Ami biztos, hogy Wagner 1850-ben bemutatott Lohengrinje, a hős lovag X. századi romantikus története nagy hatással volt a fiatal király fantáziadús képzeletére. Neuschwansteint, a szent Grált őrző ezüstvértes hattyúlovag várát 1869 és 1886 között építtette fel II. Lajos, abban a korban, amikor a hasonló erődítmények katonai jelentősége gyakorlatilag nullára csökkent. II. Lajos a romos hohenschwangau-i vár tervei alapján építtette fel a várat, elképzelése szerint az egykorvolt germán lovagi várak eredeti stílusában - a király haláláig Új Hohenschwangau néven emlegették az építményt.

A várkastély Füssen közelében, az osztrák határtól két kilométerre, a Bajor-Alpok egyik völgyében épült fel, a zord sziklaszirten magasodó könnyed, bűbájos építmény fehér falaira, csipkés tornyaira a környező hegyekből kiváló kilátás nyílik, csakúgy mint a kastélyból a környező hegyekre. A király szerint szent és megközelíthetetlen, a lehető leggyönyörűbb környezet amit egy ilyen vár számára találni lehetett.

A terveket egy díszlettervező, Christian Jank készítette, ami nagyban megmutatkozik a végeredmény meseszerűségében. A különféle építészeti stílusokat ötvöző várkastély fő kapujához meredek, szűk út vezet, a külső falak tornyaiba csigalépcsőkön lehet feljutni. A két toronnyal büszkélkedő ötemeletes királyi palotában 360 szoba található, de közülük csak keveset sikerült befejezni a király haláláig.

Tizennégy szoba és terem tekinthető végleges állapotúnak, a Wagner műveit megidéző berendezés és dekoráció román, mór, gótikus, bizánci és barokk jegyeket hordoz magán, mindez XIX. század végi modern technológiával (központi fűtés, lift, stb) keveredik. Az egyik legpompázatosabb helyiség a királyi hálóterem: a nagyszerű freskókkal, festményekkel, mozaikokkal, faragványokkal díszített szobán mesteremberek és művészek tucatjai dolgoztak, csak az ágy elkészítése két (más feljegyzések szerint több mint öt) évig tartott.

A kastély sorsa a király sorsával együtt pecsételődött meg. 1886-ban az államtanács miniszterei őrültnek nyilvánították a gyenge idegzetű, sokszor lovagi öltözetben mutatkozó II. Lajost, aki miközben egyre több és több pénzt ölt a lohengrini fantázia megvalósításába, a politikára fittyet hányva alig törődött valamit országa ügyeivel. Az eladósodott különc királyt Berg várába szállították, az érzékeny lelkű uralkodó két nappal később feltehetőleg öngyilkos lett.

A hattyúlovag életére vágyó II. Lajos valószínűleg vízbe ölte magát: tetemére a Starnberg tó sekély vizében találtak rá 1886. június 13-án. Az uralkodó halálának körülményei ma sem világosak, II. Lajos mellett pszichiátere holttestét is megtalálták a vízben. A befejezetlen mesekastélyt a király halála után nyitották meg a nagyközönség előtt.