A kongresszusi munka késő éjszakáig tartott. A képviselők - noha egyhangúlag megszavazták a 40 milliárdos összeget - óvakodnak attól, hogy az elnököt korlátlan háborús intézkedésekre jogosítsák fel. A határozatot megelőzően Bush megígérte a New York-i küldöttségnek, hogy a további 20 milliárd nagy részét New York kapja.

A kongresszusban nincs vita arról, hogy meg kell keresni és meg kell büntetni a felelősöket. Ugyanakkor érezhető a zavarodottság: ha Amerika most háborút indít, az egy merőben újfajta, 21. századi háború lesz. Az Egyesült Államok Pearl Harbor óta nem üzent hadat, és a hadüzenet nélküli háborúk - Korea és Vietnam - tanulságai óvatosságra késztetik a politikai vezetést.

Egyes elemzések elhibázottnak tartják, hogy az újjáépítésre, illetve segélyre szánt pénzt a Pentagon és a CIA megtorlásának költségvetésével együtt kezelik. Az ütemezés egyelőre a következő: 10 milliárd dollár azonnal rendelkezésre áll New Yorkban és Virginiában a romeltakarításra; 10 milliárdot 15 nap múlva, Bush engedélyével folyósítanak; a fennmaradó 20 milliárdot az elnök kérésére a kongresszus szabadítja fel.

Az "ellencsapás" céljára elkülönítendő összegek természetesen nem az esetleges hadműveleteket fedezik, csupán a hírszerzést-felderítést, illetve a terroristaellenes intézkedéseket.

Számos magáncég is jelentkezik pénz- és természetbeli felajánlásokkal Számos magáncég, intézmény is jelentkezik pénz- és természetbeli felajánlásokkal a túlélők, a segélyszervezetek számára, a helyreállítási munkálatokra. Az amerikai nagyvállalatok eddig már közel 50 millió dollárral járulnak hozzá az újjáépítéshez. A Daimler/Chrysler és a Microsoft 10-10 millió dollár értékű segítséget ajánlott fel, a Texaco 5, a Sony 4, a Hewlett-Packard 3 (és esetleg további 2) milliót, az Unilever 2, a Ford 1 millióval segít, s az adományozók listája még hosszan folytatódik.