Szaddam legidősebb fia, Uday a legtöbb iraki vezető által erősen kritizált ENSZ-határozat elfogadása mellett szállt síkra a parlamentnek küldött keddi levelében. A parlament azonban kedd délelőtt a 250 képviselő egyhangú szavazatával elutasította a határozatot. A külpolitikai bizottság hétfőn szintén a határozat ellen foglalt állást. A parlament döntése csupán javaslat, a végső szót a Husszein vezette Forradalmi Tanács mondja ki. Lapértesülések szerint az elnök még kedden meghozza döntését.

Az iraki vezetők legfőbb vádja továbbra is az, hogy a határozat tulajdonképpen csak arra szolgál, hogy felhatalmazza az Egyesült Államokat a támadásra. "A határozat célja nem az, hogy békét és stabilitást teremtsen, hanem az, hogy háborút indítsanak" - jelentette ki egy iraki képviselő. Az Egyesült Államok egyértelművé tette: ha Irak nem fogadja el az ENSZ követeléseit, a legsúlyosabb következményekkel kell számolnia. George W. Bush kijelentette: "Az iraki tömegpusztító fegyverek meg fognak semmisülni. Szaddam Husszein dönti el, hogy milyen körülmények között."

Bush megmentette az ENSZ-t

Eközben a The Wall Street Journal európai kiadása szerkesztőségi cikkében úgy foglalt állást, hogy George Bush amerikai elnök az erélyes BT-határozat kikényszerítésével alighanem megmentette a világszervezetet a tehetetlenkedéstől és a jelentéktelenségbe süllyedéstől.

A katonák rendet teremtenének

A lap értesülései szerint a legfőbb elnöki tanácsadók eddig csak egyszer tanácskoztak a Szaddám Husszein megdöntése utáni helyzet kezeléséről, de a sok tisztázatlan kérdés ellenére főbb vonalakban már kialakult az amerikai elgondolás. Eszerint a háború után 3-4 hónapig az amerikai hadsereg kormányozná a közép-keleti országot. Gondoskodnának a rend helyreállításáról, biztonságba helyeznék Irak tömegpusztítófegyver-készleteit, biztosítanák az élelmiszer- és gyógyszersegélyek szétosztását és rendőri feladatokra kiképeznének több ezer iraki emigránst. A következő szakaszban az amerikai katonai védelem, kedvezőbb esetben nemzetközi békefenntartó erők védelme alatt álló nemzetközi polgári kormányzás következne. Ebbe már bevonnák a Szaddám-rendszer idején kevésbé kompromittálódott iraki technokratákat, hogy az amerikai csapatokat a lakosság ne hódítóknak, hanem felszabadítóknak lássa.

Két év átmeneti időszak

Az iraki kormányzásra való áttérés az amerikai tervezők szerint legalább két évet venne igénybe. Ez alatt az idő alatt új alkotmányt kell szerkeszteni, népszámlálást és választásokat kell tartani helyi és országos szinten egyaránt.

Az amerikai külügyminisztérium iraki emigráns tanácsadók segítségével már összeállított három jegyzéket a Szaddám-rendszer azon vezetőiről, akiket háborús bűnökért felelősségre vonnának. A legszűkebb lista néhány tucatnyi, a legbővebb 120 nevet tartalmaz. Folyik a latolgatás a minisztériumokban végrehajtandó tisztogatás mértékéről.

Nincs egytértés

A WSJE értesülése szerint nincs szilárd egyetértés a tervezők között minden kérdésben. A külügyminisztérium aggódik, hogy a háború újabb Amerika-ellenes érzelmeket fog kiváltani a térségben, és egy iraki bábkormány csak erősítené a gyűlöletet, ezért feltétlenül az ENSZ által felállított civil kormányzatot szeretnének az átmeneti időszakra.

Dick Cheney alelnök és a védelmi minisztérium polgári szakértői túlzottnak tartják az ilyen aggodalmakat. Nem dőlt el az a kérdés sem, mekkora szerephez jussanak az emigráns vezetők, főleg Ahmed Salabi, a rendszerellenes iraki emigránsokat összefogó Iraki Nemzeti Kongresszus vezetője. Ebben sem egyezik a Pentagon és a külügy értékelése, így ezeknek a személyeknek egyelőre csak tanácsadó szerepet szánnak az ideiglenes kormányzás idejére.