Leszerelt parabolaantennák, bezárt internetkávézók és a mozikból eltűnő nyugati filmek jelzik az új iráni elnök, Ahmadinedzsád hatalomra lépését, azután, hogy a nemzetközi színtéren Izrael eltörlését felvető eszmefuttatásával jelentkezett.

Bár a friss hírek egyre szigorodó diktatúrára engednek következtetni, a megkérdezett szakértő szerint a helyzet súlyos, de változatlan. Iránban ugyanis nem történt irányváltás, hiába választották elnökké a nyitottabbnak tartott Rafszandzsani helyett az ultrakonzervatívként emlegetett Ahmadinedzsádot. Az irányítás ugyanis nem az elnök kezében van.

Minden szép, minden jó

"Nem változott a helyzet, csak nagyobb figyelem irányul az országra" - számolt be októberi látogatásának tapasztalatairól Sárközy Miklós, az ELTE iranisztika tanszékének óraadó tanára. "Az internet cafék nyitva voltak, bejöttek a külföldi szájtok, az Index és az Origo is. Teheránban ugyanúgy lazább viseletben voltak a nők, mint előtte (ez nem teljesen fekete ballonkabátot és kendőt jelent - a szerk.). És ahol jártam, lehetett nézni a külföldi hírcsatornákat is" - számolt be kilencedik iráni útjának tapasztalatairól Sárközy.

A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy bezártak néhány nyilvános internetező helyet, lecsaptak szabadosabb ruhaboltokra, a Forradalmi Gárda pedig ellenzékieket tartóztatott le, de ezek nem a radikalizálódás jelei. Ugyanúgy, ahogy semmi meglepő nem volt Ahmadinedzsad Izrael-ellenes beszédében sem. Iránban ugyanis nem hogy radikalizálódás nem zajlik, de valójában hatalomváltás sem történt. A közel-keleti országot ténylegesen ugyanis az Őrök tanácsa irányítja.

A lehűlés csak átmeneti, és enyhülés fogja követni, ahogy az évtizedek óta zajlik Iránban. Az új gárda meg akarja mutatni határozottságát, vélte Sárközy, de mozgásterük pont annyi, amennyit a vallási vezetőkből álló tanács enged. A nyugati sajtóban reformerként emlegetett Khatami idején szintén zajlottak razziák, filtereztek külföldi szájtokat, letiltották az irán blogmozgalom központjának számító egyik kanadai szolgáltatót is, vagy éppen homoszexuális fiatalokat végeztek ki.

Siíta vatikán

Most tehát annyi történt, hogy a világ figyelmét Iránra irányította az atomprogram újraindítása körüli vita, majd a konzervatív elnök győzelme. A feszült helyzetben elmélkedett hangosan Ahmadinedzsád Izrael eltörléséről, kivívva a nemzetközi közösség felháborodását.

Pedig a súlyos kijelentés azon a Világ Amerika nélkül nevezetű konferenciasorozaton hangzott el, amelyet még Khatami alatt indult. "Khatami taktikusabb volt, kifelé óvatosan fogalmazott, de országon belül soha nem volt kérdés, hogy mi az álláspontja például Izraellel kapcsolatban" - vélte az amúgy perzsa nyelvoktatóként is tevékenykedő Sárközy.

Ahhoz, hogy alapjaiban változzon az ország hivatalos ideológiája, az Őrök tanácsának, és vezetőjének, Khameneinek kellene liberálisabban gondolkodnia, ami viszont már a dadaizmus témakörébe tartozik. "Irán valójában ugyanis teokrácia, siíta vatikán. Az egyik oldalról az egyik legdemokratikusabb rendszer az iszlámon belül. Vannak önkormányzati választások, elnökválasztás, és ezek meggyőződésem, hogy tisztán zajlanak - foglalta össze a helyzetet a szakértő - Mindezt azonban zárójelbe teszi, hogy a vezetők jogköre annyi, amennyit a klérus enged. Hol többet, hol kevesebbet".

Mindenek felett

A jelenlegi intézkedések és megnyilvánulások mögött tehát nem Ahmedinedzsadot kell keresni, hanem az Őrök tanácsának élén álló Khameneit, aki korlátlan ideig uralkodik, és aki a hadsereget, a munkásőrséghez hasonló Forradalmi gárdát, a rendőrséget és a bíróságokat is irányítja.

Ahmedinedzsad megjelenése és működése pedig annyit jelenti, Irán nem vonul vissza. A konzervatív elnök beiktatása válasz arra, hogy Amerika fizikailag is egyre közelebb van Iránhoz, és válasz az atomprogram körüli, nemzetközi felháborodásra. Ha nem nő az országra nehezedő nemzetközi nyomás, a jövőben legfeljebb az Amerika-ellenes jelszavak erősödése várható, vélte Iránt megértő kritikával szemlélő Sárközy.