Legalább három különböző típusú robotrepülőgépet tesztelt az iraki hadsereg; a pilóta nélküli légi járművek vegyi vagy biológiai hadviselésre alkalmasak - jelentette a Sydney Morning Herald katonai elemzőkre hivatkozva. A kisméretű robotrepülők tartályokban szállíthatják a lépfenebaktériumokat vagy harci gázokat, majd a célterület fölé érve kinyitják a szelepeket, és a levegőbe eresztik a permetet. A gépek akár 300 liter harcanyagot vihetnek magukkal, hatótávolságuk többszáz kilométer lehet.

Mirage F1

A robotrepülőket az 1998-as Sivatagi róka hadműveletben észlelték először, amikor egy brit rakéta leszakította egy hangár tetejét Irak déli részén. George Robertson brit védelmi miniszter akkor már jelezte, hogy ezeket a gépeket tömegpusztító bevetésre tervezték. Az ENSZ adatai szerint az irakiak mezőgazdasági helikoptereket is alkalmassá tettek biológiai csapásmérésre, ezek azonban jóval kevésbé veszélyesek, mint a kisméretű, nehezen észlelhető és nehezen leküzdhető robotgépek.

Szintén a nem hagyományos hadviselést szolgálják azok a módosított póttartályok, amelyeket az iraki légierő leggyorsabb vadászgépeire - vélhetően szovjet gyártmányú MiG-23-asokra vagy francia Mirage F1-esekre - függeszthetnek. Ezek is biológiai vagy kémiai hatóanyaggal tölthetők fel. Szaddám Huszein számos Scud rakétával is rendelkezik még, bár ezek továbbfejlesztését az ENSZ-szankciók valószínűleg megakadályozták. A Szovjetunió eredetileg hagyományos robbanófejjel szállította ezeket a ballisztikus rakétákat, de az irakiak minden bizonnyal készítettek hozzájuk vegyi és bakteriológiai töltetet.