"A hülye bohóc gondosan konstruált álcája valójában egy hülye bohócot takar" - nyilatkozta magáról Boris Johnson, és komolyan is gondolta. A legviccesebb brit konzervatív jó eséllyel legyőzi Ken Livingstone-t, London vérvörös polgármesterét a május 1-i választáson. Arisztokrata diadal a munkásünnepen.
Nehezen tudunk elképzelni ironikusabbat annál, hogy a nemzetközi munkásság ünnepén egy arisztokrata hülyegyerek elpáholja a marxizmus-leninizmus utolsó nyugat-európai bajnokát. Márpedig, ha hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak, a konzervatív Boris Johnson akár tíz pontot is ráverhet "Vörös" Ken Livingstone-ra a londoni főpolgármester-választáson. És, bár ilyet hírújságírónak nem szabadna, ennek csak örülni tudunk.
Az idei londoni főpolgármester-választás ugyanis kizárólag a személyiségek harcára korlátozódott. A jelöltek igen keveset árultak el terveikről, amit pedig igen, abban igen kevés a különbség kettejük között. Így a választás redukálódott a Fidel Castro diktátori hatalmának ötvenedik évfordulójára utcabált tervező, a homoszexuálisok kivégzését és az öngyilkos merényleteket támogató radikális iszlamista hítszónokkal nyilvánosan pajtizó (a bizonyíték angolul, sajnos csak .pdf-ben), tetőtől talpig Vörös Ken, illetve a markáns humorával Pápua Új-Guineát és a Portsmouthi munkáspártiakat egyaránt vérig sértő, német parlamenti képviselőt barátságos focimeccsen szándékosan tökön fejelő Boris "Bozzer" de Pfeffel Johnson közti népszerűségi versenyre.
Johnsonról már áradoztunk a fentebb is beidézett cikkünkben, Vörös Ken pedig jobban jár, ha nem emlegetjük fel, amikor stílusosan a koncentrációs táborok náci börtönőreihez hasonlított egy őt kritizáló, történetesen zsidó újságírót. Persze nem véletlenül vezeti Londont nyolc éve és van benne a helyi politikában közel 30 éve. Legnagyobb eredménye a londoni tömegközlekedés megújítása, vezetése alatt 46 százalékkal nőt a buszok utaslétszáma, és ő vezette be az azóta világszerte követett belvárosi dugóadót is. A vérvörös proletár maszkja effektív városvezetőt takar.
De nézzük inkább az esélyeket. Amikor Johnson tavaly októberben hivatalosan is bejelentette indulását, egy fabatkát sem adtunk volna győzelméért. A konzervatívok utoljára a hetvenes években voltak hatalmon Londonban, Vörös Ken pedig, amikor éppen összeveszett a Tony Blair vezetésével szerinte reakciós jobboldali párttá silányodott Munkáspárttal, a kormány támogatása nélkül is győzni tudott. Idén viszont a Munkáspárt jelöltjeként indul, de ez inkább csak kárára van.
A YouGov brit közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérése szerint a Konzervatív Párt 21 éve nem volt olyan népszerű, mint most, országosan 44 százalékon áll, szemben a Munkáspárt 26 százalékával - azaz Gordon Brown vezetésével alulmúlhatja a tavalyi, még Tony Blair irányításával elért, kiábrándító 27 százalékos országos eredményét az önkormányzati választásokon. Pedig akkor 500 önkormányzati képviselői helyet buktak el, idén pedig elbukhatják Reading városát, utolsó dél-angliai bástyájukat.
A főpolgármesteri verseny ennél szorosabb, de mielőtt rátérnénk a számokra, előbb szót kell ejtenünk a választás sajátos szabályairól. A választást kétféleképpen lehet megnyerni. Az egyik lehetőség, ha valamelyik jelölt megszerzi a szavazatok abszolút többségét. Amennyiben egyik jelölt sem kap ötven százaléknál több szavazatot, akkor nem második forduló dönt, hanem az a sajátos rendszer, hogy a választók nemcsak kedvencüket, hanem másodlagos preferenciájukat is jelzik a szavazólapon. Ha nincs egyértelmű győztes, akkor a két legjobban szereplő jelölt szavazataihoz hozzáadják a másodlagos preferenciákat és ez alapján hirdetnek nyertest.
A YouGov április 23-25. között 1138 fős reprezentatív mintán felvett mérése alapján Johnson 46, Livingstone 35 százalékra számíthat, a másodlagos preferenciák hozzáadásával pedig 55-45 arányú győzelmet arathat a konzervatív jelölt. A rendszer sajátossága, hogy ugyan a liberális demokraták jelöltje Brian Paddick ugyan 36 százalékot kapna a másodlagospreferencia-szavazatokból, esélye sincs arra, hogy legalább a második helyen végezzen és érvényesíthesse is ezt. (A választás többi jelöltjéről bőségesen olvashat a Mind the Gap blogban.)
Május 1-én, a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb ünnepén tehát szimbolikus vereséget szenvedhet az eszme utolsó igazi nyugat-európai képviselője. Sokan vehették komolyan Boris Johnson egyik legtöbbet idézett mondatát: "Ha a konzervatívokra szavazol, a feleséged melle megnő, ahogy annak az esélye is, hogy egy BMW M3-as tulajdonosa légy".