Szombaton reggel holtan találták Szlobodan Milovsevics volt jugoszláv elnököt a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönének cellájában. A 64 éves férfi ellen 66 rendbeli vádpont alapján indult eljárás 2002-ben. Ezek közt megtalálható népirtás, emberiesség elleni és háborús bűnök is.
A hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében őrzött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt szombaton holtan találták cellájában. A politikust 2001. április 1-jén tartóztatták le Belgrádban, 2001 júniusában szállították Hágába, pere pedig 2002. február 12-én kezdődött meg. Azóta a vádlott egészségi állapota miatt sokszor szakították meg a bírósági eljárást.
Háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolta a hágai Nemzetközi Törvényszék a horvátországi és boszniai (1991-1995), valamint a koszovói (1998-1999) háborúban játszott szerepéért. A délszláv háborúkat vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken a Milosevic ellen felhozott főbb vádak három területre oszthatóak.
1991 augusztusa és 1992 júniusa között Szlobodan Milosevics részt vett "egy bűnös vállalkozásban (...), amelynek célja az volt, hogy megtisztítsák a horvát és az egyéb, nem szerb nemzetiségű lakosság többségétől a Horvát Köztársaság területének mintegy harmadát, amelyet a tervek szerint egy szerbek által uralt új állam részévé kellett volna tenni".
Milosevicset tízrendbeli emberiesség elleni és 22 rendbeli háborús bűncselekmény elkövetésével vádolták "legalább 170 ezer horvát és más nem szerb" lakos kilakoltatásáért, "nem szerb polgári személyek százainak meggyilkolásáért", s közülük több ezernek "embertelen körülmények közötti" fogva tartásáért. A vád mindenekelőtt a vukovári kórházban elkövetett tömeggyilkosság tényeire támaszkodott, amelynek során 255 személyt - betegeket, menekülteket és kórházi dolgozókat - végeztek ki.
A Nemzetközi Törvényszék által a boszniai háború eseményeivel kapcsolatban emelt vádak között a népirtás legsúlyosabb vádja is szerepelt. Milosevics eszerint 1992. március 1-je és 1995. december 31. között egyik résztvevője volt annak a bűnös vállalkozásnak, amely Bosznia muzulmán és horvát lakosságának teljes vagy részleges elpusztítására irányult.
A vádirat ezen a helyen a srebrenicai mészárlás, valamint az omarskai és Keraterm fogolytáborokban elkövetett tömeggyilkosságok tényeit említette. A több mint 200 ezer ember halálát okozó boszniai háború miatt - amely a legvéresebb volt a volt jugoszláv köztársaságokat sújtó három háború közül - Milosevicet tízrendbeli emberiesség elleni és 17 rendbeli háborús bűncselekménnyel vádolták. A vádirat ezen a ponton 260 ezer nem szerb lakos elűzését említette még.
Az 1998-99-ben lezajlott koszovói háborúval kapcsolatban Szlobodan Milosevicset azzal vádolták, hogy "megtervezője, felbujtója, parancsnoka és elkövetője volt, továbbá minden más módon segítette és bátorította azt a terror- és erőszakhadjáratot", amely Koszovó albán lakossága ellen irányult. A vádirat ehelyütt 900, különböző incidensekben megölt áldozatot említett, továbbá 800 ezer ember elüldözését, s ezek alapján négyrendbeli emberiesség elleni és egyrendbeli háborús bűncselekménnyel vádolta Milosevicet.