Shirin Ebadi Fotó: EPA/Janerik Henriksson

Shirin Ebadi iráni emberjogi harcos, az ország első bírónője nyerte el az idei Nobel-békedíjat "a demokráciáért és az emberi jogokért" kifejtett tevékenysége miatt. A "bátor, a saját biztonságával sem törődő" asszony elsősorban a tradicionális iráni iszlám társadalomban a gyermekek és a nők jogaiért kifejtett tevékenységéért kapta.

Bár Ebadit a szakértők az esélyesek között tartották számon, mégis meglepetésnek számít győzelme. A fogadóirodák az utóbbi időben sokakban aggodalmat keltő egészségi állapotú II. János Pál pápát tartották legesélyesebbnek. A szakértők favoritja a szintén gyengélkedő Vacláv Havel volt. A Nobel-békedíjat kizárólag élőknek adhatják át.

A norvégok már díjazták

"Boldog és büszke vagyok" - reagált a díj hírére Ebadi. Az elismerés "jót tesz nekem, jót tesz az emberi jogoknak, a demokráciának és elsősorban a gyermekek jogainak Iránban" - nyilatkozta a norvég televíziónak Párizsból.

A bírónő a teheráni egyetem jogi karán végzett. Az iszlám forradalmat megelőző négy évben 1975-79-ig a teheráni városi bíróság elnöke volt. Khomeini ajatollah és az iszlámista fordulat után lemondásra kényszerült, azóta ügyvédként védi a hátrányosan megkülönböztetett nőket és gyermekeket. 2001-ben, az iráni demokráciáért és emberi jogokért folytatott küzdelme elismeréseként elnyerte a norvég Rafto-díjat.

Biztosra vették

A pápa kész személyesen is részt venni a Nobel-békedíj december 10-i átadásán - írta az olasz sajtó még a nyertes kihirdetése előtt. Az olasz lapok szinte biztosra vették, hogy az iraki háborút következetesen elítélő II. János Pál kapja majd a díjat - írja az MTI. A negyed százada regnáló katolikus egyházfő neve már többször felmerült a díj várományosaként, kitüntetését azonban a díjról döntő bizottsági tagságából idén távozó Gunnar Stalsett oslói luteránus püspök rendre megvétózta - leginkább a pápa családi életről vallott ultrakonzervatív nézetei miatt. Bár Stalsett idén már nem vett részt a döntésben, a Nobel-bizottság mégis érdemesebbnek találta a nők jogaiért küzdő iráni Ebadi bírónőt a kitüntetésre.

A CNN szakértője szerint a díj elsősorban az iszlám világ asszonyainak szóló üzenet. A tradicionális vallási megközelítésben az asszonyok sok mindenben másodrendűnek számítanak, Iránban akár egy kivillanó bokáért is megkövezhetik őket. Ebadi tevékenysége fontos lépés volt a nők jogainak elismerése felé.

Az elmúlt tíz év nyertesei 1993 - Frederik Willem de Klerk, dél-afrikai elnök és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetője a dél-afrikai fajgyűlölő rendszer felszámolásáért tett erőfeszítéseikért. 1994 - Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő a közel-keleti béke történelmi folyamatához való hozzájárulásukért. 1995 - A brit Joseph Rotblat, a leszerelést támogató Pugwash mozgalom az atomfegyverek csökkentése és felszámolása területén elért eredményekért. 1996 - Carlos Belo püspök és José Ramos Horta ellenállási vezető a kelet-timori konfliktus igazságos és békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseikért. 1997 - A Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért (ICBL) és Jody Williams, az ICBL koordinátora, a taposóaknák betiltását célzó nemzetközi erőfeszítéseikért. 1998 - John Hume és David Trimble, északír politikusok az 1998. április 10-én Belfastban aláírt északír békemegállapodás létrejöttében játszott szerepükért. 1999 - Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet a Föld több kontinensén folytatott humanitárius tevékenységért. 2000 - Kim De Dzsung dél-koreai elnök a demokrácia és az emberi jogok melletti elkötelezettségét, kiváltképpen pedig az Észak-Koreával való megbékélés érdekében kifejtett állhatatos erőfeszítéseiért. 2001 - Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan ENSZ-főtitkár az emberi jogokért és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekért. 2002 - Jimmy Carter, a világbéke érdekében kifejtett évtizedes, fáradhatatlan munkájáért.