A hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében őrzött 64 esztendős politikust holtan találták cellájában. A szerb kormányhoz közel álló forrás megerősítette, hogy valóban meghalt Milosevics. Az AP szerint halálát nem öngyilkosság okozta, más források nem egyértelmű halálokról írnak. A politikust szombat délelőtt 10 órakor találták meg az őrök, akkor már néhány órája halott volt.

A bíróság elrendelte, hogy vizsgálják ki a 64 éves politikus halálának körülményeit. A börtönbe kihívták a rendőrséget és egy igazságügyi orvos szakértőt, s elrendelték a teljes körű boncolást és a toxikológiai vizsgálatot.

Szombaton este a volt jugoszláv elnök holttestét átszállították a holland igazságügyi orvostani intézetbe. Holland orvosokon kívül egy vagy több szerbiai orvos is részt vehet majd a boncoláson.

A háborúba sodródott volt jugoszláv tagköztársaságok egykori vezetői közül senki sem él már. Franjo Tudjman horvát elnök 1999-ben, Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina államfője 2003-ban halt meg.

Nem az a típus volt

Nem lett öngyilkos Szlobodan Milosevics, halálát valószínűleg szívbetegség okozta, mondta szombaton a volt jugoszláv vezető brit ügyvédje. Steven Kay a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: Hágából őt már szombat reggel értesítették arról, hogy Milosevics cellájában elhunyt. Kay szerint az egykori jugoszláv elnök szívbetegségben és egy közelebbről nem diagnosztizált központi idegrendszeri problémában is szenvedett. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e Milosevics öngyilkosságát, Kay azt mondta, hogy "egyáltalán nem ... Milosevic nem az a típus volt, aki öngyilkosságot követ el".

Milosevicset felesége és Moszkvában élő testvére, valamint a Szerb Szocialista Párt szerint megölték: haláláért Hága a felelős, mert nem vettél figyelembe egészségi állapotát, és nem engedélyezték moszkvai gyógykezelését. Európai politikusok eközben Milosevics áldozatainak fejezték ki együttérzésüket, illetve azt hangsúlyozták, a háborús bűnökkel vádolt politikus halála segítheti Szerbiát múltja lezárásában . Vélemények a volt szerb elnök haláláról>>>

Milosevics szerb jogi tanácsadója, Zdenko Tomanovic szerint a volt elnök a múlt héten azt állította, megpróbálták megmérgezni. Tomanovic szerint ezért nem Hágában, hanem Moszkvában kellene elvégezni a boncolást. A mérgezés lehetőségéről bővebben>>>

Milosevics tavaly decemberben ideiglenes szabadlábra helyezését kérte, hogy Moszkvában gyógykezeltesse szív- és érrendszeri betegségét, magas vérnyomását. A törvényszék elutasította a kérést. Milosevics pere 2002. február 12-én kezdődött, 2001. április 1-jén tartóztatták le Belgrádban és júniusában szállították Hágába.

Hága: népszerűtlenebb lesz, mint valaha

Az Európai Unió figyelmeztette Szerbiát: Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök halála nem menti fel azon kötelezettsége alól, hogy az 1990-es évek balkáni háborúiban elkövetett háborús bűnök gyanúsítottjait átadja a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

Hétfőn ugyancsak Hágában találták holtan a horvátországi szerbek háborús bűnökért 13 év börtönre ítélt vezérét, Milan Babicsot, aki éppen a Milosevics-éra koronatanújaként érkezett Hágába. Bővebben itt>>>

Babics és Milosevics halála megakaszthatja a háborús bűnösök elleni eljárások menetét, mondta a CNN riportere, Brent Sadler, aki a kilencvenes években a balkáni háborúkról tudósított. "Milosevics perének közvetítése a szerb és a nemzetközi televíziókban nem hagyta feledésbe merülni a volt elnök emlékét. A társadalmat eddig is megosztotta a háborús bűnösökről alkotott véleményük, Ratko Mladics és Radovan Karadzics kiadatása ennél is nagyobb ellentéteket okozhat" - mondta Sadler.

A törvényszék utolsó nagy fogása Ante Gotovina tábornok volt, akit Horvátországban nemzeti hősként ünnepelnek, Hágában százötvenezer szerb elüldözésével vádolnak. Bővebben Gotovináról>>>

Hágába várják még a tíz éve bujkáló Ratko Mladicsot és Radovan Karadzsicsot, akik Boszniában követtek el emberiesség elleni bűncselekményeket. Mladics körül mostanában szorul a hurok - kiadatása az egyik feltétele, hogy Szerbia-Montenegró elkezdje a társulási tárgyalásokat az Európai Unióval -, de elemzésünk szerint nem valószínű, hogy valaha is Hágába kerül. Bővebben Mladicsról>>>

Mivel vádolták Milosevicset?

Háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolta a hágai Nemzetközi Törvényszék a horvátországi és boszniai (1991-1995), valamint a koszovói (1998-1999) háborúban játszott szerepéért. A délszláv háborúkat vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken a Milosevic ellen felhozott főbb vádak három területre oszthatóak. A vádpontokról bővebben itt>>>

Pozsareváctól Hágáig

1941. augusztus 20-án született a szerbiai Pozsarevácban

1959 - csatlakozott a Jugoszláv Kommunista Párthoz (1963-tól Jugoszláv Kommunisták Ligája).

1984 - A belgrádi Kommunista Párt vezetője.

1986 - a Szerb Kommunisták Ligájának vezetőjeként mentorát, Iván Sztambolicsot követi.

1989. május 8. - A Szerb Parlament választott elnöke, aki később a Szerb Kommunisták Ligáját Szerb Szocialista Párttá alakítja át.

1990 december - hatalmas többséggel ismét visszatér hivatalába.

1991 május - Szerbia megakadályozza, hogy a horvátok is elnökölhessenek Jugoszlávia közös elnökségében, amivel előidézi Horvátország és Szlovénia, később Macedónia és Bosznia kilépését a szövetségből.

1992 december - újraválasztják a szerbiai születésű amerikai üzletember, Milan Paniccsal szemben.

1997 - ravaszul megkerüli a törvényt, amely megtiltaná, hogy ismét induljon a szerbiai elnökségért azzal, hogy jugoszláv elnökké választatja magát, és az addig jelképes pozíciót valódi hatalommal ruházza fel.

1998 - fegyveres konfliktus Koszovóban.

1999 március - visszautasítja a csapatok kivonására vonatkozó követelést: a NATO megindítja a légitámadást.

1999 június - Milosevics erői óriási csapást mérnek Koszovóra. Jugoszlávia infrastruktúrájának jelentős része megrongálódik vagy elpusztul. A jugoszláv parlament elfogadja a béketerv feltételeit. A szerb erők kivonulnak, amint a NATO békefenntartók megérkeznek Koszovóba.

2000 szeptember - elveszíti az elnökválasztást Vojiszláv Kostunica ellenzéki vezetővel szemben.

2001. április 1-én letartóztatják. Június 28-án átadják az ENSZ háborús törvényszékének.